A ház 1847 -ben épült, négyosztatú épület – nagyszoba – konyha /pitvar – kisszoba – kamra. Az ajtók, ablakok az eredetiek. A XX. század elején építették hozzá a faoszlopos ámbitust és a nyári konyhát.
50 fajta tollas különlegességgel ismerkedhetnek meg azok akik ellátogatnak a rákóczifalvi Éden madárparkba. Több mint 20 fajta ázsiai díszfácán Tajvanból, Mianmarból, Kínából, Tibetből. Különleges foglyok és fürjek, egzotikus gerlék is láthatók a minirezervátumban. Előzetes telefonos bejelentkezést követően egész évben látogatható.
50 fajta tollas különlegességgel ismerkedhetnek meg azok akik ellátogatnak a rákóczifalvi Éden madárparkba. Több mint 20 fajta ázsiai díszfácán Tajvanból, Mianmarból, Kínából, Tibetből. Különleges foglyok és fürjek, egzotikus gerlék is láthatók a minirezervátumban. Előzetes telefonos bejelentkezést követően egész évben látogatható.
50 fajta tollas különlegességgel ismerkedhetnek meg azok akik ellátogatnak a rákóczifalvi Éden madárparkba. Több mint 20 fajta ázsiai díszfácán Tajvanból, Mianmarból, Kínából, Tibetből. Különleges foglyok és fürjek, egzotikus gerlék is láthatók a minirezervátumban. Előzetes telefonos bejelentkezést követően egész évben látogatható.
Európában egyedülálló egyházitégla-múzeum látható.
A Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az ideérkező vendégeknek Abádszalókon. A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence és a föld országainak viseleteiből több mint 850 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg négy helységben. A babák mérete lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb hímzést, szabást sem kelljen stilizálni. Értéküket növeli, hogy minden öltözetben eredeti textília is van. Szakemberek megítélése szerint Európa leggazdagabb viselet együttese tekinthető itt meg.
A Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az ideérkező vendégeknek Abádszalókon. A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence és a föld országainak viseleteiből több mint 850 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg négy helységben. A babák mérete lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb hímzést, szabást sem kelljen stilizálni. Értéküket növeli, hogy minden öltözetben eredeti textília is van. Szakemberek megítélése szerint Európa leggazdagabb viselet együttese tekinthető itt meg.
A Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az ideérkező vendégeknek Abádszalókon. A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence és a föld országainak viseleteiből több mint 850 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg négy helységben. A babák mérete lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb hímzést, szabást sem kelljen stilizálni. Értéküket növeli, hogy minden öltözetben eredeti textília is van. Szakemberek megítélése szerint Európa leggazdagabb viselet együttese tekinthető itt meg.
A Faluház azzal a céllal jött létre, hogy a falu hagyományait, szokásait feltárja, összegyűjtse a faluban azokat a tárgyi, képi és szóbeli emlékeket, amelyek a falu múltját, jelenét meghatározzák. Célunk továbbá kapcsolatot keresni a faluból elszármazott emberekkel és az, hogy legyen egy olyan hely, ahol öregek, fiatalok egymásra találva megismerhetik a múltat, építhetik a jövőt.
A Faluház azzal a céllal jött létre, hogy a falu hagyományait, szokásait feltárja, összegyűjtse a faluban azokat a tárgyi, képi és szóbeli emlékeket, amelyek a falu múltját, jelenét meghatározzák. Célunk továbbá kapcsolatot keresni a faluból elszármazott emberekkel és az, hogy legyen egy olyan hely, ahol öregek, fiatalok egymásra találva megismerhetik a múltat, építhetik a jövőt.
A Faluház azzal a céllal jött létre, hogy a falu hagyományait, szokásait feltárja, összegyűjtse a faluban azokat a tárgyi, képi és szóbeli emlékeket, amelyek a falu múltját, jelenét meghatározzák. Célunk továbbá kapcsolatot keresni a faluból elszármazott emberekkel és az, hogy legyen egy olyan hely, ahol öregek, fiatalok egymásra találva megismerhetik a múltat, építhetik a jövőt.
Az 1951-ben alapított túrkevei múzeum jelentős területi múzeummá fejlődött. Sokarcú gyűjteményéből válogatva komplex állandó kiállítást tár a látogatók elé, melyben bemutatja azokat a természeti és kulturális értéket, amelyek ezen a tájon születettek.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 1995-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeum abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben, hazatelepülésekor Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott. A Magyarországon főként az 1940-es években készült filmjeiről (Külvárosi őrszoba; Egy szoknya, egy nadrág; Szíriusz; stb.) ismert művész mintegy 260 festménye lelhető fel a gyűjteményben.
A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 1995-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeum abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben, hazatelepülésekor Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott. A Magyarországon főként az 1940-es években készült filmjeiről (Külvárosi őrszoba; Egy szoknya, egy nadrág; Szíriusz; stb.) ismert művész mintegy 260 festménye lelhető fel a gyűjteményben.
A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 1995-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeum abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben, hazatelepülésekor Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott. A Magyarországon főként az 1940-es években készült filmjeiről (Külvárosi őrszoba; Egy szoknya, egy nadrág; Szíriusz; stb.) ismert művész mintegy 260 festménye lelhető fel a gyűjteményben.
A fegyverneki helytörténeti kiállítás több száz darabból álló néprajzi gyűjtemény.
A gyűjtemény születése 1962-re tehető, amikor Jászágó bekapcsolódott az országos elektromos hálózatba. Az esemény tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepség kísérője volt az első helytörténeti kiállítás. Ez két helyiséget töltött be, és csekély régészeti anyagot, néprajzi tárgyat, népéleti fotót tartalmazott. A sikeres kezdet után 1963-ban alakult meg a felnőtt helytörténeti szakkör, melynek célja a település múltjának kutatása, emlékeinek megőrzése volt. A határon tett kirándulások és földmunkák eredményeképpen számos lelettel gazdagodott a kiállítás.
A gyűjtemény születése 1962-re tehető, amikor Jászágó bekapcsolódott az országos elektromos hálózatba. Az esemény tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepség kísérője volt az első helytörténeti kiállítás. Ez két helyiséget töltött be, és csekély régészeti anyagot, néprajzi tárgyat, népéleti fotót tartalmazott. A sikeres kezdet után 1963-ban alakult meg a felnőtt helytörténeti szakkör, melynek célja a település múltjának kutatása, emlékeinek megőrzése volt. A határon tett kirándulások és földmunkák eredményeképpen számos lelettel gazdagodott a kiállítás.
A gyűjtemény születése 1962-re tehető, amikor Jászágó bekapcsolódott az országos elektromos hálózatba. Az esemény tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepség kísérője volt az első helytörténeti kiállítás. Ez két helyiséget töltött be, és csekély régészeti anyagot, néprajzi tárgyat, népéleti fotót tartalmazott. A sikeres kezdet után 1963-ban alakult meg a felnőtt helytörténeti szakkör, melynek célja a település múltjának kutatása, emlékeinek megőrzése volt. A határon tett kirándulások és földmunkák eredményeképpen számos lelettel gazdagodott a kiállítás.
