A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A tájház épülete tömésfalu, 1900-ban épült, döngölt padlója ma is látható. A lakóház négyosztású, a konyhába belépve az utca felőli oldalon látható a tisztaszoba, az udvar felőli oldalon pedig a lakószoba, a kamra pedig külön bejáratú a lakóház utolsó helyiségeként, ahol a padlásfeljáró is található. Az épület folytatásában egykor kőből épült istálló és pajta is állt, de ennek már csak a romja látható, egyedül a kerekes kút helyreállítása történt meg. A konyhában található mászókéményes kemence üzemképes, aljában vízmelegítő katlan is látható, de csikótűzhellyel is rendelkeznek. A padláson egykori szabad kéménynek nincs nyoma, a ház már eredetileg is mászókéményesnek épülhetett.
A tájház épülete tömésfalu, 1900-ban épült, döngölt padlója ma is látható. A lakóház négyosztású, a konyhába belépve az utca felőli oldalon látható a tisztaszoba, az udvar felőli oldalon pedig a lakószoba, a kamra pedig külön bejáratú a lakóház utolsó helyiségeként, ahol a padlásfeljáró is található. Az épület folytatásában egykor kőből épült istálló és pajta is állt, de ennek már csak a romja látható, egyedül a kerekes kút helyreállítása történt meg. A konyhában található mászókéményes kemence üzemképes, aljában vízmelegítő katlan is látható, de csikótűzhellyel is rendelkeznek. A padláson egykori szabad kéménynek nincs nyoma, a ház már eredetileg is mászókéményesnek épülhetett.
A tájház épülete tömésfalu, 1900-ban épült, döngölt padlója ma is látható. A lakóház négyosztású, a konyhába belépve az utca felőli oldalon látható a tisztaszoba, az udvar felőli oldalon pedig a lakószoba, a kamra pedig külön bejáratú a lakóház utolsó helyiségeként, ahol a padlásfeljáró is található. Az épület folytatásában egykor kőből épült istálló és pajta is állt, de ennek már csak a romja látható, egyedül a kerekes kút helyreállítása történt meg. A konyhában található mászókéményes kemence üzemképes, aljában vízmelegítő katlan is látható, de csikótűzhellyel is rendelkeznek. A padláson egykori szabad kéménynek nincs nyoma, a ház már eredetileg is mászókéményesnek épülhetett.
