A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be.
A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be.
A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben ideiglenes kolostorrá alakítsák. Rövidesen elkészült a végleges rendház teve, az építkezést pedig 1732-ben fejezték be.
A soproni parkerdő centruma és leglátogatottabb helye, s ma már a Tűztorony mellett Sopron város második jelképe a Károly kilátó. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő-tóra, továbbá a Rax és a Schneeberg hófödte csúcsaira. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk.
A soproni parkerdő centruma és leglátogatottabb helye, s ma már a Tűztorony mellett Sopron város második jelképe a Károly kilátó. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő-tóra, továbbá a Rax és a Schneeberg hófödte csúcsaira. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk.
A soproni parkerdő centruma és leglátogatottabb helye, s ma már a Tűztorony mellett Sopron város második jelképe a Károly kilátó. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő-tóra, továbbá a Rax és a Schneeberg hófödte csúcsaira. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk.
Az intenzív parkerdő kirándulóhelyei közül a legismertebb és leglátogatottabb a város második jelképévé vált Károly-kilátó és környéke. A kilátó lábánál épült múzeummal egy olyan komplexum áll az idelátogató vendégek rendelkezésére, amely szépségével, természeti és kulturális értékeivel, kínálatával az országban is egyedülálló központja a Soproni parkerdőnek.
Az intenzív parkerdő kirándulóhelyei közül a legismertebb és leglátogatottabb a város második jelképévé vált Károly-kilátó és környéke. A kilátó lábánál épült múzeummal egy olyan komplexum áll az idelátogató vendégek rendelkezésére, amely szépségével, természeti és kulturális értékeivel, kínálatával az országban is egyedülálló központja a Soproni parkerdőnek.
Az intenzív parkerdő kirándulóhelyei közül a legismertebb és leglátogatottabb a város második jelképévé vált Károly-kilátó és környéke. A kilátó lábánál épült múzeummal egy olyan komplexum áll az idelátogató vendégek rendelkezésére, amely szépségével, természeti és kulturális értékeivel, kínálatával az országban is egyedülálló központja a Soproni parkerdőnek.
A Rák-patak felduzzasztott vize 350 év óta felülcsapott vízikeréken keresztül 3 kőjáratot hajtott. A malom helyreállítva ma is `lisztet jár`.
A Kecske-hegyi kilátó mintegy 15 méter magas, betonalapokon nyugvó favázas építmény a Szárhalmi-erdőben. 10 méter magas járószintjéről a kőhidai medencére, a Dudlesz erdő és a Bécsi domb vonulatára, a Virág-völgyre és az Aranyhegyre is ellátni.
Kecskés László, helytörténész, a komáromi Klapka György Múzeum alapítója. Háza a Klapka György Múzeum tulajdona, emlékházként funkcionál. Nyitvatartás bejelentkezés alapján. A belépés ingyenes.
Töltsön el nálunk egy csodálatos napot! Ismerje meg állatainkat, szórakoztató programjainkat! A gyerekek a szelíd pónik hátára pattanva tehetnek egy kellemes sétát. Megéhezett? Megszomjazott? Pihenjen meg óriási teraszunkon és kóstolja meg éttermünk különleges ételeit, bárunk italait!
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Kisfaludi tájház, mely a mestergerendára feljegyzett dátum alapján 1826. évben épült. 1929-től 1988-ig a helyi cipészmester, Németh István tulajdonában volt, aki ott készítette a lábbeliket. Az épület nádfedeles, nyitott kéményes ház, mely két szobából és egy konyhából áll. A berendezést a helyi, illetve környékbeli lakosság segítségével sikerült összegyűjteni. Az első szoba korhűen berendezett bútorokkal lett kialakítva, a konyhában is a kor stílusának megfelelően kerültek elrendezésre a bútorok, használati tárgyak. A hátsó szobában a régi bútorok mellett a cipész mesterséghez használt eszközök, szerszámok is helyet kaptak
A Komáromi Klapka György Múzeum és kiállítóhelyei Komárom történetét, a régészeti ásatások eredményeit és híres komáromiakat mutatnak be. A múzeumhoz tartozik a Brigetio Öröksége Látogatóközpont, a DDr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti kiállítás, Kecskés László Emlékház és Kertje, a Czibor Zoltán Emlékszoba és a római kőtár az Igmándi erődben.
A Komáromi Klapka György Múzeum és kiállítóhelyei Komárom történetét, a régészeti ásatások eredményeit és híres komáromiakat mutatnak be. A múzeumhoz tartozik a Brigetio Öröksége Látogatóközpont, a DDr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti kiállítás, Kecskés László Emlékház és Kertje, a Czibor Zoltán Emlékszoba és a római kőtár az Igmándi erődben.
A Komáromi Klapka György Múzeum és kiállítóhelyei Komárom történetét, a régészeti ásatások eredményeit és híres komáromiakat mutatnak be. A múzeumhoz tartozik a Brigetio Öröksége Látogatóközpont, a DDr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti kiállítás, Kecskés László Emlékház és Kertje, a Czibor Zoltán Emlékszoba és a római kőtár az Igmándi erődben.
Országos eseménynaptár
