
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.

A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.

A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.

A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.

A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.

A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.

A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.

A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.