Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.
Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.
Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.
A középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században épült impozáns Esterházy palotában működik a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Gyűjtőköre országos, XX. századi és kortárs magyar képzőművészet, kortárs egyetemes grafika és a Nemzetközi Művésztelepen résztvevők műveit felölelő gyűjtőkörrel, országos gyűjtőterülettel rendelkezik.
A középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században épült impozáns Esterházy palotában működik a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Gyűjtőköre országos, XX. századi és kortárs magyar képzőművészet, kortárs egyetemes grafika és a Nemzetközi Művésztelepen résztvevők műveit felölelő gyűjtőkörrel, országos gyűjtőterülettel rendelkezik.
A középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században épült impozáns Esterházy palotában működik a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Gyűjtőköre országos, XX. századi és kortárs magyar képzőművészet, kortárs egyetemes grafika és a Nemzetközi Művésztelepen résztvevők műveit felölelő gyűjtőkörrel, országos gyűjtőterülettel rendelkezik.
Az Apáca utca sarkán található, klasszicista stílusban helyreállított Kreszta-ház nevét a századfordulón itt működő fűszer- és vegyeskereskedés tulajdonosáról kapta. A Kovács Margit Gyűjteménynek otthont adó győri épület a Gutenberg térre néz. Szokatlan alakja miatt Győr belvárosának egyik legjellegzetesebb épülete. Keskeny, magas homlokzata hengeresen kidomborodó sarkaival régies benyomást kelt. Ez a XVIII. század eleje óta emeletes épület ad otthont az 1974-ben megnyitott, majd 1982-ben jelentősen kibővített Kovács Margit állandó kiállításnak.
Az Apáca utca sarkán található, klasszicista stílusban helyreállított Kreszta-ház nevét a századfordulón itt működő fűszer- és vegyeskereskedés tulajdonosáról kapta. A Kovács Margit Gyűjteménynek otthont adó győri épület a Gutenberg térre néz. Szokatlan alakja miatt Győr belvárosának egyik legjellegzetesebb épülete. Keskeny, magas homlokzata hengeresen kidomborodó sarkaival régies benyomást kelt. Ez a XVIII. század eleje óta emeletes épület ad otthont az 1974-ben megnyitott, majd 1982-ben jelentősen kibővített Kovács Margit állandó kiállításnak.
Az Apáca utca sarkán található, klasszicista stílusban helyreállított Kreszta-ház nevét a századfordulón itt működő fűszer- és vegyeskereskedés tulajdonosáról kapta. A Kovács Margit Gyűjteménynek otthont adó győri épület a Gutenberg térre néz. Szokatlan alakja miatt Győr belvárosának egyik legjellegzetesebb épülete. Keskeny, magas homlokzata hengeresen kidomborodó sarkaival régies benyomást kelt. Ez a XVIII. század eleje óta emeletes épület ad otthont az 1974-ben megnyitott, majd 1982-ben jelentősen kibővített Kovács Margit állandó kiállításnak.
A késő gótikus műemléképület, a Püspöki Udvarbíróház Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) életmű-kiállításának otthona, mely átfogó képet ad teljes művészeti tevékenységéről és legfontosabb alkotói eredményeiről. Itt található a Csikóca Művészeti Műhely és Kiállítótér is, ahol a hazánkban egyedülálló Gyermekmúzeum időszaki kiállításain műtárgyak, híres alkotók, művészeti korszakok elevenednek meg. A múzeum és a hozzá kapcsolódó műhely 3-12 éves korú gyermekek számára kínál vidám, játékos, mégis ismeretközlő kulturális élményt.
A késő gótikus műemléképület, a Püspöki Udvarbíróház Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) életmű-kiállításának otthona, mely átfogó képet ad teljes művészeti tevékenységéről és legfontosabb alkotói eredményeiről. Itt található a Csikóca Művészeti Műhely és Kiállítótér is, ahol a hazánkban egyedülálló Gyermekmúzeum időszaki kiállításain műtárgyak, híres alkotók, művészeti korszakok elevenednek meg. A múzeum és a hozzá kapcsolódó műhely 3-12 éves korú gyermekek számára kínál vidám, játékos, mégis ismeretközlő kulturális élményt.
A késő gótikus műemléképület, a Püspöki Udvarbíróház Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) életmű-kiállításának otthona, mely átfogó képet ad teljes művészeti tevékenységéről és legfontosabb alkotói eredményeiről. Itt található a Csikóca Művészeti Műhely és Kiállítótér is, ahol a hazánkban egyedülálló Gyermekmúzeum időszaki kiállításain műtárgyak, híres alkotók, művészeti korszakok elevenednek meg. A múzeum és a hozzá kapcsolódó műhely 3-12 éves korú gyermekek számára kínál vidám, játékos, mégis ismeretközlő kulturális élményt.
A Magyar Ispita 1995 óta ad otthont a dr. Váczy Péter (1904–1994) történészprofesszor műgyűjteményéből rendezett állandó kiállításnak. Az épületet 1666-tól a Széchényi György püspök által létrehozott alapítvány működtette menhelyként az első világháborúig. Az 1700-as évek első harmadában az eredetileg két önálló, földszintes épületet több alkalommal bővítették és ekkor kapta a reneszánsz korát idéző oszlopos udvarait.
A Magyar Ispita 1995 óta ad otthont a dr. Váczy Péter (1904–1994) történészprofesszor műgyűjteményéből rendezett állandó kiállításnak. Az épületet 1666-tól a Széchényi György püspök által létrehozott alapítvány működtette menhelyként az első világháborúig. Az 1700-as évek első harmadában az eredetileg két önálló, földszintes épületet több alkalommal bővítették és ekkor kapta a reneszánsz korát idéző oszlopos udvarait.
A Magyar Ispita 1995 óta ad otthont a dr. Váczy Péter (1904–1994) történészprofesszor műgyűjteményéből rendezett állandó kiállításnak. Az épületet 1666-tól a Széchényi György püspök által létrehozott alapítvány működtette menhelyként az első világháborúig. Az 1700-as évek első harmadában az eredetileg két önálló, földszintes épületet több alkalommal bővítették és ekkor kapta a reneszánsz korát idéző oszlopos udvarait.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A ma Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumhoz tartozó Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában. A győri zsinagóga alaprajza nyújtott téglalapforma. Ebből a sarkokhoz átlós előtérrel illeszkedő, a felső szinten nyolcszögalakban végződő tornyok szabályos nyolcszög alaprajzú központi teret metszenek ki. A nyolcszög elrendezésű épület igazi különlegesség az európai zsinagógák közt. Az impozáns épület múzeumként szolgál, illetve kulturális rendezvényeknek ad otthont.
A ma Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumhoz tartozó Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában. A győri zsinagóga alaprajza nyújtott téglalapforma. Ebből a sarkokhoz átlós előtérrel illeszkedő, a felső szinten nyolcszögalakban végződő tornyok szabályos nyolcszög alaprajzú központi teret metszenek ki. A nyolcszög elrendezésű épület igazi különlegesség az európai zsinagógák közt. Az impozáns épület múzeumként szolgál, illetve kulturális rendezvényeknek ad otthont.
A ma Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumhoz tartozó Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában. A győri zsinagóga alaprajza nyújtott téglalapforma. Ebből a sarkokhoz átlós előtérrel illeszkedő, a felső szinten nyolcszögalakban végződő tornyok szabályos nyolcszög alaprajzú központi teret metszenek ki. A nyolcszög elrendezésű épület igazi különlegesség az európai zsinagógák közt. Az impozáns épület múzeumként szolgál, illetve kulturális rendezvényeknek ad otthont.
Győr egyik ikonikus épülete a Vastuskós - ház. Nem csak az egyedülálló két emeletes, hengeres sarokerkélye miatt, hanem az alatta álló egykori cégérnek köszönhetően is. 1980-as évekbeli restaurálás után költözött ide a Patkó Imre-gyűjtemény, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum egyik állandó tárlata, melyben kortárs alkotók – többek között Kassák Lajos, Bálint Endre, Victor Vasarely és Kondor Béla – munkái, valamint kelet-ázsiai, afrikai, óceániai néprajzi tárgyak láthatók.
Győr egyik ikonikus épülete a Vastuskós - ház. Nem csak az egyedülálló két emeletes, hengeres sarokerkélye miatt, hanem az alatta álló egykori cégérnek köszönhetően is. 1980-as évekbeli restaurálás után költözött ide a Patkó Imre-gyűjtemény, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum egyik állandó tárlata, melyben kortárs alkotók – többek között Kassák Lajos, Bálint Endre, Victor Vasarely és Kondor Béla – munkái, valamint kelet-ázsiai, afrikai, óceániai néprajzi tárgyak láthatók.
Győr egyik ikonikus épülete a Vastuskós - ház. Nem csak az egyedülálló két emeletes, hengeres sarokerkélye miatt, hanem az alatta álló egykori cégérnek köszönhetően is. 1980-as évekbeli restaurálás után költözött ide a Patkó Imre-gyűjtemény, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum egyik állandó tárlata, melyben kortárs alkotók – többek között Kassák Lajos, Bálint Endre, Victor Vasarely és Kondor Béla – munkái, valamint kelet-ázsiai, afrikai, óceániai néprajzi tárgyak láthatók.
Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.
Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.
Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
