A monumentális, 48.5 méter magas épületen a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat a barokkos megjelenésű kupola csegelyekkel történt beillesztése. Belül az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák. A zsinagógában 1340 ülőhely van, melyből ma 1200 használható. Az építést a környezetszépítés követte, a csodás park kialakítása, amely a felavatásáig - 1903. május 19-ig - tartott.
A monumentális, 48.5 méter magas épületen a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat a barokkos megjelenésű kupola csegelyekkel történt beillesztése. Belül az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák. A zsinagógában 1340 ülőhely van, melyből ma 1200 használható. Az építést a környezetszépítés követte, a csodás park kialakítása, amely a felavatásáig - 1903. május 19-ig - tartott.
A monumentális, 48.5 méter magas épületen a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat a barokkos megjelenésű kupola csegelyekkel történt beillesztése. Belül az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák. A zsinagógában 1340 ülőhely van, melyből ma 1200 használható. Az építést a környezetszépítés követte, a csodás park kialakítása, amely a felavatásáig - 1903. május 19-ig - tartott.
A tájképi jellegű sziklakert, közel 400 növényfajnak és fajtának ad otthont, a védett növények száma meghaladja a 40-et. Legszebb arcát tavasszal mutatja, ekkor a különböző színben nyíló virágok, színes foltokként virítanak a szürke sziklák között. A gyűjtemény körbe sétálható, azonban a sziklák között élő növények csak az útról csodálhatóak meg, közéjük lépni nem szabad.
A tájképi jellegű sziklakert, közel 400 növényfajnak és fajtának ad otthont, a védett növények száma meghaladja a 40-et. Legszebb arcát tavasszal mutatja, ekkor a különböző színben nyíló virágok, színes foltokként virítanak a szürke sziklák között. A gyűjtemény körbe sétálható, azonban a sziklák között élő növények csak az útról csodálhatóak meg, közéjük lépni nem szabad.
A tájképi jellegű sziklakert, közel 400 növényfajnak és fajtának ad otthont, a védett növények száma meghaladja a 40-et. Legszebb arcát tavasszal mutatja, ekkor a különböző színben nyíló virágok, színes foltokként virítanak a szürke sziklák között. A gyűjtemény körbe sétálható, azonban a sziklák között élő növények csak az útról csodálhatóak meg, közéjük lépni nem szabad.
Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. Napjainkban a Tájházban látható kiállítás Algyő életét mutatja be az 1930-as és 70-es években. A vendégek megismerkedhetnek a Tájház Világok Határán 1930-as évek, 1970-es évek c. állandó kiállításával. Az interaktív elemekkel és dokumentumfilmekkel színesített kiállítás bemutatja az algyői népéletben olyan jelentős Tisza kincseit és veszélyeit is. A kiállítás további termei az 1930-as évek Algyőjét jelenítik meg, majd az olajbányászat megindulását, ami a falu lakóinak életét az 1970-es évekre jelentősen megváltoztatta. A foglalkoztató terem alkalmas kézműves programok és egyéb rendezvények, előadások lebonyolítására.
Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. Napjainkban a Tájházban látható kiállítás Algyő életét mutatja be az 1930-as és 70-es években. A vendégek megismerkedhetnek a Tájház Világok Határán 1930-as évek, 1970-es évek c. állandó kiállításával. Az interaktív elemekkel és dokumentumfilmekkel színesített kiállítás bemutatja az algyői népéletben olyan jelentős Tisza kincseit és veszélyeit is. A kiállítás további termei az 1930-as évek Algyőjét jelenítik meg, majd az olajbányászat megindulását, ami a falu lakóinak életét az 1970-es évekre jelentősen megváltoztatta. A foglalkoztató terem alkalmas kézműves programok és egyéb rendezvények, előadások lebonyolítására.
Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. Napjainkban a Tájházban látható kiállítás Algyő életét mutatja be az 1930-as és 70-es években. A vendégek megismerkedhetnek a Tájház Világok Határán 1930-as évek, 1970-es évek c. állandó kiállításával. Az interaktív elemekkel és dokumentumfilmekkel színesített kiállítás bemutatja az algyői népéletben olyan jelentős Tisza kincseit és veszélyeit is. A kiállítás további termei az 1930-as évek Algyőjét jelenítik meg, majd az olajbányászat megindulását, ami a falu lakóinak életét az 1970-es évekre jelentősen megváltoztatta. A foglalkoztató terem alkalmas kézműves programok és egyéb rendezvények, előadások lebonyolítására.
Trópusi lepkekertünkben a növényi sokféleség mellett az állatvilág repülő virágai, trópusi pillangók figyelhetőek meg karnyújtásnyi távolságból. Trópusi lepkekertünk, melyben a növényi sokféleség mellett az állatvilág repülő virágai, trópusi pillangók figyelhetőek meg karnyújtásnyi távolságból.
A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hét évtizedes munkásságát bemutató látványrajzok, fali kerámiák, grafikák ölelik körbe a 85 éves Szabadtéri Játékok történetét megidéző plakátokat, fotóanyagot.Varga Mátyás (1910- 2002) a magyar színházművészet kiemelkedő személyisége. A világ dráma- és operairodalmának legszebb alkotásait álmodta Budapest, Szeged, Kolozsvár nemzeti színházainak színpadára. Életműve átfogja a XX. század magyar színháztörténetét. Drámákhoz, operához, szabadtéri előadásokhoz egyaránt tervezett díszleteket és a magyar filmművészet is klasszikusaként tartja számon. 60 éves kora körül kezdett kerámiákat készíteni, ezeken is átsüt elkötelezetten színházközpontú gondolkodásmódja.
A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hét évtizedes munkásságát bemutató látványrajzok, fali kerámiák, grafikák ölelik körbe a 85 éves Szabadtéri Játékok történetét megidéző plakátokat, fotóanyagot.Varga Mátyás (1910- 2002) a magyar színházművészet kiemelkedő személyisége. A világ dráma- és operairodalmának legszebb alkotásait álmodta Budapest, Szeged, Kolozsvár nemzeti színházainak színpadára. Életműve átfogja a XX. század magyar színháztörténetét. Drámákhoz, operához, szabadtéri előadásokhoz egyaránt tervezett díszleteket és a magyar filmművészet is klasszikusaként tartja számon. 60 éves kora körül kezdett kerámiákat készíteni, ezeken is átsüt elkötelezetten színházközpontú gondolkodásmódja.
A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hét évtizedes munkásságát bemutató látványrajzok, fali kerámiák, grafikák ölelik körbe a 85 éves Szabadtéri Játékok történetét megidéző plakátokat, fotóanyagot.Varga Mátyás (1910- 2002) a magyar színházművészet kiemelkedő személyisége. A világ dráma- és operairodalmának legszebb alkotásait álmodta Budapest, Szeged, Kolozsvár nemzeti színházainak színpadára. Életműve átfogja a XX. század magyar színháztörténetét. Drámákhoz, operához, szabadtéri előadásokhoz egyaránt tervezett díszleteket és a magyar filmművészet is klasszikusaként tartja számon. 60 éves kora körül kezdett kerámiákat készíteni, ezeken is átsüt elkötelezetten színházközpontú gondolkodásmódja.
A Kárpát medence területén már a római kortól megfigyelhető az az emberi tevékenység, amely a vizek, erek, patakok, tavak, folyók hasznosításában, avagy kártételei elleni védekezésben mutatkoznak meg. Gyűjteményünk kialakításában arra törekedtünk, hogy hitelességével bizonyítsa egy hősi kor elmúlását, elődeink küzdelmét, helytállását, jövőbe való hitét és példát mutasson a mai kor vízügyes szakemberei számára.
A Kárpát medence területén már a római kortól megfigyelhető az az emberi tevékenység, amely a vizek, erek, patakok, tavak, folyók hasznosításában, avagy kártételei elleni védekezésben mutatkoznak meg. Gyűjteményünk kialakításában arra törekedtünk, hogy hitelességével bizonyítsa egy hősi kor elmúlását, elődeink küzdelmét, helytállását, jövőbe való hitét és példát mutasson a mai kor vízügyes szakemberei számára.
A Kárpát medence területén már a római kortól megfigyelhető az az emberi tevékenység, amely a vizek, erek, patakok, tavak, folyók hasznosításában, avagy kártételei elleni védekezésben mutatkoznak meg. Gyűjteményünk kialakításában arra törekedtünk, hogy hitelességével bizonyítsa egy hősi kor elmúlását, elődeink küzdelmét, helytállását, jövőbe való hitét és példát mutasson a mai kor vízügyes szakemberei számára.
A Szegedi Csillagvizsgáló mind a mai napig aktív mérőhelyszín, amelynek történetébe és működésébe nyerhetnek betekintést látogatóink, olyan csillagászok elbeszélése alapján, akik maguk is dolgoztak a 40 cm átmérőjű teleszkóppal. Bemutatónk során sorra vesszük a távcsövek típusait a kis méretű amatőr eszközöktől az óriástávcsövekig, továbbá bárki megismerkedhet a távcsőoptika alapjaival – akár hasznos tippeket is gyűjtve későbbi megfigyelésekhez.
A Szegedi Csillagvizsgáló mind a mai napig aktív mérőhelyszín, amelynek történetébe és működésébe nyerhetnek betekintést látogatóink, olyan csillagászok elbeszélése alapján, akik maguk is dolgoztak a 40 cm átmérőjű teleszkóppal. Bemutatónk során sorra vesszük a távcsövek típusait a kis méretű amatőr eszközöktől az óriástávcsövekig, továbbá bárki megismerkedhet a távcsőoptika alapjaival – akár hasznos tippeket is gyűjtve későbbi megfigyelésekhez.
A Szegedi Csillagvizsgáló mind a mai napig aktív mérőhelyszín, amelynek történetébe és működésébe nyerhetnek betekintést látogatóink, olyan csillagászok elbeszélése alapján, akik maguk is dolgoztak a 40 cm átmérőjű teleszkóppal. Bemutatónk során sorra vesszük a távcsövek típusait a kis méretű amatőr eszközöktől az óriástávcsövekig, továbbá bárki megismerkedhet a távcsőoptika alapjaival – akár hasznos tippeket is gyűjtve későbbi megfigyelésekhez.
