A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A Tájház a soroksári svábság egyik kulturális központja, ahol a minden évben több alkalommal gyűlnek össze a soroksáriak, hogy részt vegyenek különböző hagyományőrző programokon és rendezvényeken.
Az Alföld legmagasabb pontján, a 190 m magas monori Strázsahegyen áll a fémszerkezetű kilátó, ahonnan belátni a pincefalut, a környező településeket és a Budai-hegyvidéket. Információs táblák segítik a nézelődőt a tájékozódásban. A kilátó mellett park található padokkal.
A Stúdió Galéria fiatal, pályakezdő képzőművészek bemutatásával foglalkozik. A kortárs magyar képzőművészeti élet egyik meghatározó jelentőségű galériája, ahol mindig a fiatal generáció legtehetségesebb művészei kapnak önálló kiállítási lehetőséget.
Budapest legnagyobb bemutató csillagvizsgálója rád vár! Interaktív csillagászati élményközpont, ahol célunk, hogy a Világegyetem szépségét és a tudomány eredményeit elérhetővé tegyük mindenki számára. A Svábhegyi Csillagvizsgáló a Svábhegy tetején, a Normafától 300 m-re fekszik, erdős környezetben. A 8 holdas ősfás területen, gyönyörű parkban találhatók a kutatóintézet épületei és kupolái. A terület az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetéhez tartozik.
Budapest legnagyobb bemutató csillagvizsgálója rád vár! Interaktív csillagászati élményközpont, ahol célunk, hogy a Világegyetem szépségét és a tudomány eredményeit elérhetővé tegyük mindenki számára. A Svábhegyi Csillagvizsgáló a Svábhegy tetején, a Normafától 300 m-re fekszik, erdős környezetben. A 8 holdas ősfás területen, gyönyörű parkban találhatók a kutatóintézet épületei és kupolái. A terület az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetéhez tartozik.
Budapest legnagyobb bemutató csillagvizsgálója rád vár! Interaktív csillagászati élményközpont, ahol célunk, hogy a Világegyetem szépségét és a tudomány eredményeit elérhetővé tegyük mindenki számára. A Svábhegyi Csillagvizsgáló a Svábhegy tetején, a Normafától 300 m-re fekszik, erdős környezetben. A 8 holdas ősfás területen, gyönyörű parkban találhatók a kutatóintézet épületei és kupolái. A terület az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetéhez tartozik.
A Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház Szentmártonkáta közművelődési intézménye. Nyitvatartási időben látogatható az emeleti részen elhelyezett községtörténeti kiállítás, a Battha Sámuel – Kandó Karolina Emlékszoba és Szabó Magda Kossuth-díjas írónő emlékszobája, valamint az időszaki kiállítások.
A Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház Szentmártonkáta közművelődési intézménye. Nyitvatartási időben látogatható az emeleti részen elhelyezett községtörténeti kiállítás, a Battha Sámuel – Kandó Karolina Emlékszoba és Szabó Magda Kossuth-díjas írónő emlékszobája, valamint az időszaki kiállítások.
A Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház Szentmártonkáta közművelődési intézménye. Nyitvatartási időben látogatható az emeleti részen elhelyezett községtörténeti kiállítás, a Battha Sámuel – Kandó Karolina Emlékszoba és Szabó Magda Kossuth-díjas írónő emlékszobája, valamint az időszaki kiállítások.
A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
Az egykor Szentendrén élt kereskedő, Szántó György végakaratának megfelelően szülei házában fia alakította ki a ma látható imaházat és múzeumot, ahol a háború előtti szentendrei zsidóság életét bemutató kiállítás tekinthető meg. Itt található a világ legkisebb működő zsinagógája.
A Széchenyi-hegy a Budai-hegység egyik kiemelkedése Budapest XII. kerületében. A Széchenyi emlékmű eredetileg a Városliget bejáratánál állt, mint artézi kút (Gloriette kútja). 1898-ban került a Svábhegyre, azóta kilátóként működik.
Országos eseménynaptár
