
Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.
Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.

Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.

A Sisakvirág tanösvényt a PERIURBAN Parks pályázat támogatásával készítettük el. A pályázatban 14 európai uniós partner vett részt, akik város körüli zöldterületek, parkok, tradicionális mezőgazdasági területek kezelői. A pályázat megvalósítása során megfogalmazódott bennünk, hogy a városok folyamatos növekedésével ezen zöldterületek jelentősége és sérülékenysége egyre nő.
A Sisakvirág tanösvényt a PERIURBAN Parks pályázat támogatásával készítettük el. A pályázatban 14 európai uniós partner vett részt, akik város körüli zöldterületek, parkok, tradicionális mezőgazdasági területek kezelői. A pályázat megvalósítása során megfogalmazódott bennünk, hogy a városok folyamatos növekedésével ezen zöldterületek jelentősége és sérülékenysége egyre nő.

A Sisakvirág tanösvényt a PERIURBAN Parks pályázat támogatásával készítettük el. A pályázatban 14 európai uniós partner vett részt, akik város körüli zöldterületek, parkok, tradicionális mezőgazdasági területek kezelői. A pályázat megvalósítása során megfogalmazódott bennünk, hogy a városok folyamatos növekedésével ezen zöldterületek jelentősége és sérülékenysége egyre nő.

Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.
Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.

Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.

A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.
A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.

A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.

Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház. Sváb Tájház Zsámbék. Zsámbék egyik legrégebbi épülete. A lakóházat a környék egyik leggazdagabb állattartója, Melchior Keller építtette 1740 táján, aki az első sváb betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A Szent Vendel domborműves népi lakóház nevét a homlokzatán látható pásztorok védőszentjét ábrázoló domborműről kapta
Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház. Sváb Tájház Zsámbék. Zsámbék egyik legrégebbi épülete. A lakóházat a környék egyik leggazdagabb állattartója, Melchior Keller építtette 1740 táján, aki az első sváb betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A Szent Vendel domborműves népi lakóház nevét a homlokzatán látható pásztorok védőszentjét ábrázoló domborműről kapta

Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház. Sváb Tájház Zsámbék. Zsámbék egyik legrégebbi épülete. A lakóházat a környék egyik leggazdagabb állattartója, Melchior Keller építtette 1740 táján, aki az első sváb betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A Szent Vendel domborműves népi lakóház nevét a homlokzatán látható pásztorok védőszentjét ábrázoló domborműről kapta

A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.

A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.