Kedvezményes hétköznapi disznóvágás -  Igazi falusi hangulattal és korlátlan italfogyasztással!
Kedvezményes hétköznapi disznóvágás -  Igazi falusi hangulattal és korlátlan italfogyasztással!

A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.

KAPCSOLATFELVÉTEL, ELÉRHETŐSÉGEK

Az 1389-es rigómezei csatavesztés és a középkori szerb állam összeomlása után egyre növekedett annak a veszélye, hogy a törökök továbbhatolnak a Duna menti területekre is. Ez arra ösztönözte a magyar uralkodókat, elsősorban Zsigmondot és Corvin Mátyást, hogy a szerb despotákkal szövetségre lépve és a szerb nemesség jelentős részének segítségével erős védelmet szervezzenek. Ennek a törekvésnek a megvalósításában a XV. és a XVI. század folyamán döntő szerepük volt azoknak a felső Duna menti városoknak, amelyeknek számottevő, részben a királyi dunai flotta szolgálatában álló szerb lakossága is volt. Buda, Esztergom, Komárom és Győr mellett különösképpen kiemelkedett a Csepel-szigeten fekvő Ráckeve. Ez a város a magyarországi szerbek és más ortodox hitű lakosok jelentős egyházi és gazdasági központjává fejlődött. A szerbek legnagyobb része 1440-ben települt ide, amikor I. Ulászló magyar királytól kiváltságjogokat is kaptak. Felújítottak a városban egy későgótikus templomot, amit később, 1514-ben, freskókkal is díszítettek. Ezek a falképek, amelyek az újabb, XVIII. századi réteg alatt rejtőznek, valamint néhány fennmaradt istentiszteleti tárgy arra utalnak, hogy Ráckevén és a többi Duna menti településen termékeny ortodox művészeti tevékenység folyt a XV. és a XVI. században.

A törökök betörése Magyarország központi területeire, majd Buda eleste 1541-ben sok helyen a korábbi tevékenység jelentős visszaeséséhez vezetett. Ezt Ráckeve példája is mutatja, ugyanis lakosságának nagy része átköltözött az észak-magyarországi Komárom és Győr városába. Ez a két határmenti település lett a szerbek menedéke a Magyar Királyság megmaradt részén, míg a török uralom alatt álló területek legfontosabb ortodox szellemi központja az 1585-ben alapított grábóci kolostor lett. Grábóc XVII. századi jelentőségéről tanúskodnak a szentendrei Gyűjteményben lévő fennmaradt kincsei is.

A XVII. század végén a keresztény hadak kiszorították a törököket Magyarországról, majd Szerbia nagy részét is felszabadították. 1690-ben azonban a törökök megállították előretörésüket és újra elfoglalták Belgrádot, aminek következményeként a szerbek tömegesen menekültek a Szávától és a Dunától északra eső területekre. Az áttelepülők egy nagyobb csoportja III. Arsenije Čarnojević pátriárka vezetésével 1690-ben eljutott a Buda közelében fekvő Szentendréig is, ahol hamarosan felállították a Budai Egyházmegye új székhelyét és felépítettek hét ortodox templomot. Az áttelepülés utáni években az ikonok, szertartáskönyvek és a liturgikus felszerelési tárgyak terén mutatkozó szükséglet következtében Szentendre jelentős művészeti és irodalmi központtá fejlődött. A račai iskolát követő kéziratos könyveken kívül kiemelkedő volt az ikonfestők tevékenysége is, akik következetesen a leegyszerűsített késő bizánci művészeti megoldásokra támaszkodtak.

A XVIII. század első felében az autodidakta népi ikonfestők, akik többnyire kisebb falusi templomokban dolgoztak, szintén a hagyományos művészeti szemlélethez kötődtek. Azonban festészetükben, szabadabb és találékonyabb hozzáállásuk miatt, felsejlenek a változás első jelei, a korábbi stílusfelfogástól való eltérések. E képzeletgazdagságukkal és dekorativitásukkal kitűnő ikonok mellett a szentendrei Egyházművészeti Gyűjteményben megtalálhatók a képzettebb és tanult festők alkotásai is, akik ugyancsak a posztbizánci formanyelvet követték. Ezek között a magas stílusfokon álló mesterek között kiemelkedik Ostoja Mrkojević, Mitrofan zográf, valamint a bánáti ikonfestők, Nedeljko Popović és Georgije Ranite.

A magyarországi szerb templomokat a XVIII. században gazdagon ellátták nemcsak ikonokkal, hanem különböző istentiszteleti tárgyakkal, liturgikus textíliákkal és egyéb egyházi kellékekkel is. Ezeken a stílusjegyek változása a festészet, a grafika és a képzőművészet egyéb ágazatainak fejlődéséhez kötődött. Mégis, az ikonfestészettől eltérően, ahol a hagyományos késő bizánci megoldások a legtovább maradtak fenn, az iparművészeti tárgyak már meglehetősen korán barokk, majd rokokó stíluselemeket  mutattak. A XVIII. század közepétől a helybeli szerb ötvös és más műhelyek mellett, mind gyakrabban rendelnek istentiszteleti tárgyakat ismert magyar és osztrák mesterektől is, sőt távolabbi európai műhelyekből is érkeznek értékes alkotások. Ezért a szentendrei Egyházművészeti Gyűjteményben található liturgikus felszerelési tárgyak különleges gazdagságot és változatosságot mutatnak, és gyakran előrevetítik az újkori szerb művészet fejlődésének főbb vonulatait is.

A XVIII. század közepén, többek között a Habsburg Birodalom megváltozott viszonyai következtében, IV. Arsenije Jovanović Šakabenta pátriárka messze ható reformokat indított el. Reformjai az egyházi festészetet is érintették, és a már barokk jelleget öltő orosz és ukrán egyházi művészet erőteljes hatása alatt álltak. Az új képzőművészeti irányvonal elfogadásra talált a megerősödő polgárság soraiban is, amit jól példáz a szentendrei Preobraľenska-templom 1746-ban festett ikonosztázionja, amely a szerb művészetben az első magas barokk képfal. Elkészülte után a bizánci és a nyugati stíluselemek együttélésén alapuló új festészeti szemléletet Dionosije Novaković budai püspök is támogatta. Az ő közreműködésével a XVIII. század második felében ennek a művészeti irányzatnak a legjobb mesterei festettek ikonosztázionokat az Egyházmegye templomaiban, köztük Jovan Popović, Stefan Tenecki és az újvidéki Vasa Ostojić. Az ukrán barokk művészet hatása megjelent Jovan Četirević Grabovan festészetében is, aki 1776-ban a székesfehérvári szerb templom ikonosztázionját készítette. Azonban az ő festészetében túlsúlyban maradtak az italo-krétai körhöz kötődő posztbizánci stíluselemek, mely irányzatnak a legfőbb művelői a Duna menti térségben is dolgozó görög ikonfestők voltak. A nagyméretű barokk ikonosztázionok készítésének korszakában 1765 körül a dél-balkáni Moschopoliszból Magyarországra érkezett festőműhelyével Teodor Simeonov, aki társaival a hagyományokhoz kötődő posztbizánci szellemben megfestette a ráckevei és a székesfehérvári templomok falképeit. Az Egyházmegye templomai számára igen sok ikont is festettek, felmutatva a konzervatív stiláris megoldások értékeit. Alkotásaik a XVIII. század második felében dolgozó más festők munkái mellett igen jelentősek a szentendrei Gyűjteményben.

A XVIII. század vége és a XIX. század első évtizedei az Egyházmegye számára a fénykor utolsó fontos időszakát jelentették. Pest, Buda és Szentendre ekkor még a szerb kultúra és műveltség jelentős központjai voltak. 1812-ben nyitották meg az első szerb tanárképzőt Szentendrén, és 1826-ban alapították a Szerb Matica irodalmi és tudós társaságot Pesten. Ebben az időben egyes városokban különösen kiemelkedő volt a gazdaságilag megerősödött görög közösségek tevékenysége is. Az Egyházmegyében ekkor a legjelentősebb későbarokk és klasszicista stílust követő, többnyire a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult szerb festők dolgoztak, akik ikonosztázionokon kívül nagy számban festettek önálló ikonokat és portrékat is. Ezek között a mesterek között különösképpen kiemelkedett a bajai születésű Pavel Đurković, a budai Mihailo ®ivković, aki a szentendrei Blagoveštenska-templom ikonosztázionját is festette, valamint a nagyhatású újvidéki mester Arsenije Teodorović, a szerb klasszicista festészet legjelentősebb képviselője.

A szentendrei Szerb Egyházművészeti Gyűjtemény az Egyházmegye művészeti kincseinek csupán egy részét öleli fel, míg az emlékanyag nagyobb része jelenleg is a mintegy negyven magyarországi szerb templomban található. Ugyanakkor a Gyűjtemény teljes áttekintést ad az Egyházmegye gazdag művészeti örökségéről és elénk tárja a Duna menti térség ortodox egyházművészetének alapvető fejlődési folyamatait, bemutatva a XVIII. századi szerb kultúra megújhodását és az európai áramlatokba való újbóli bekapcsolódását. Ebben a korszakban a nyugat-európai hatások alatt a szerb művészet elhagyta középkori és késő bizánci jellemvonásait, de megőrizve szellemiségét és művészeti identitását kivételes értékű és kvalitású műalkotásokat hozott létre. Múzeumunk, egy szélesebb időközt felölelve, ezeknek a művészeti értékeknek egy részét tárja elénk.

Nyitva tartás:

Május 1-től szeptember 30-ig, 10-18 óráig,
Október 1-től április 30-ig, 10-16 óráig.
Szünnap: Hétfő
Január 1-től február 28-ig, 10-16 óráig
Szünnap: Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök

Belépődíj: 700,- Ft,
A belépőjeggyel a múzeumon kívül  a Belgrád Székesegyház is megtekinthető.

Kedvezmények:

diákoknak 50%
nyugdíjasoknak 50%

Tárlatvezetés – előzetes bejelentkezés alapján –

magyar nyelven 3000 ,- Ft / csoport
idegen nyelven 5000,- Ft/ csoport

2018.01.01 - 2018.12.31

Találatok száma: 1
Szállásfoglalás, ajánlatkérés közvetlenül a szálláshelyek elérhetőségein!

Jászárokszállási Fogadó

Jászárokszállási Fogadó

A Jászárokszállási Fogadó magyaros ízekkel várja nap mint nap a Skanzen látogatóit. A fedett kocsibeálló 250 fős lakodalom megtartására is lehetőséget kínál.




Találatok száma: 88
Szentendrei programok 2018

Szentendrei programok 2018

HÁZASSÁG HETE SZENTENDRÉN

Fesztiválok, események, rendezvények Szentendrén. Programajánlónkkal azt szeretnénk elérni, hogy megérezd, átéld, megtapasztald, mitől jó dolog Szentendrén időt tölteni, vagy akár itt élni. Az ...

2018. február 11 - 18.

Alma Együttes koncertek 2018

Alma Együttes koncertek 2018

Egy gimnáziumi barátság nyomán 1996 nyarán alakult meg az akkor még négytagú Alma Együttes. Rögtön megalakulása után több tehetségkutató verseny nyert. Az Alma Együttes első ízben felnőtteknek ...

2018. február 18.

Családi programok és gyerekprogramok Szentendre 2018

Családi programok és gyerekprogramok Szentendre 2018

Alma Koncert Szentendrén - Pest Megyei Könyvtár - JEGYVÁSÁRLÁS

Szentendre hívja és várja gyermekprogramjaira a családokat. Programajánlónkkal azt szeretnénk elérni, hogy megérezd, átéld, megtapasztald, mitől jó dolog Szentendrén időt tölteni, vagy akár itt élni. ...

2018. február 18. 16:00

Kiállítások Szentendre 2018

Kiállítások Szentendre 2018

Hé’67! A világ, amelyben a Múzeum született című időszaki kiállítás

Időszaki kiállítások és kiállítás megnyitók Szentendrén. Programajánlónkkal azt szeretnénk elérni, hogy megérezd, átéld, megtapasztald, mitől jó dolog Szentendrén időt tölteni, vagy akár itt élni. Az ...

2018. február 12 - 18.

Szentendrei előadások 2018

Szentendrei előadások 2018

KÉKSZAKÁLLÚAK A MŰVÉSZETBEN ÉS A VALÓSÁGBAN

Ismeretterjesztő és tudományos előadások Szentendrén.

2018. február 18. 17:00

Szentendrei koncertek 2018

Szentendrei koncertek 2018

Alma Koncert Szentendrén - Pest Megyei Könyvtár - JEGYVÁSÁRLÁS

Koncertek, hangversenyek felnőtteknek és gyerekeknek Szentendrén. Programajánlónkkal azt szeretnénk elérni, hogy megérezd, átéld, megtapasztald, mitől jó dolog Szentendrén időt tölteni, vagy akár itt ...

2018. február 18. 16:00

Szentendre kulturális programok 2018

Szentendre kulturális programok 2018

Alma Koncert Szentendrén - Pest Megyei Könyvtár - JEGYVÁSÁRLÁS

Kulturális programok Szentendrén.

2018. február 18. 16:00

Színház Szentendre 2018

Színház Szentendre 2018

Pályatévesztési tanácsadó - Kőhalmi Zoltán önálló estje - Dumaszínház, Szentendre - Pest Megyei Könyvtár - JEGYVÁSÁRLÁS

Színházi előadásokra hívjuk Szentendrén. Programajánlónkkal azt szeretnénk elérni, hogy megérezd, átéld, megtapasztald, mitől jó dolog Szentendrén időt tölteni, vagy akár itt élni. Az élmények ...

2018. február 20. 19:00

Házasság hete Szentendre 2018

Házasság hete Szentendre 2018

Idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg a nemzetközi Házasság Hetét Magyarországon. Az országos rendezvénysorozat célja, hogy az egyházak mellett a civil szervezetek segítségével népszerűsítse a ...

2018. február 11 - 18.

Múzeumpedagógiai akkreditált képzés óvodapedagógusoknak 2018

Múzeumpedagógiai akkreditált képzés óvodapedagógusoknak 2018

60 órás akkreditált továbbképzés a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete alapításában, Szentendrén a Skanzenben.

2018. március 8 - 9.

1 2 3 4 ... 9   


Találatok száma: 29

Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre

Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, ...


Barcsay Jenő Múzeum

Barcsay Jenő Múzeum

Barcsay Jenő 1977-ben közel kétszáz festményt és grafikát ajándékozott a magyar államnak, és a kiállítására ő maga választotta ki más közgyűjteményből kölcsönzendő festményeit. Ezért vált ez a ...


Czirják Üvegfestészet

Czirják Üvegfestészet

A Czirják Üvegfestészet egy kis családi manufaktúra, mely szentendrei műhelyében tervezi és készíti el díszüvegeit, ólomüvegeit, Tiffany lámpáit. Alapítója, Czirják Attila, 1991 óta foglalkozik az ...


Czóbel Béla Múzeum

Czóbel Béla Múzeum

Az 1975-ben - még Czóbel Béla festőművész életében - megnyílt múzeumnak a várdombi Plébániatemplom szomszédságában álló, a XIX. században római katolikus fiúiskolának épült, belső tereiben boltívekkel ...


Első Magyar Muzsikáló Múzeum

Első Magyar Muzsikáló Múzeum

A földszinten és emeleten látható zenélő szerkezetek az elmúlt 200 év muzeális ritkaságait mutatják be. Fonográfok, gramofonok, zenélő és fuvolajátékos órák, gépzongorák, verklik, sípládák, óriási ...


Erdész Galéria

Erdész Galéria

A galéria bemutat és árusít klasszikus modern (Kassák, Moholy-Nagy, Bortnyik) műveket valamint a Szentendréhez kötődő Európai Iskola alkotóitól Korniss, Barcsay, Vajda) festményeket és grafikákat ...


Ferenczy Múzeumi Centrum

Ferenczy Múzeumi Centrum

A szentendrei Ferenczy Múzeumot 1951-ben, városi helytörténeti gyűjteményként alapították meg. 1972-ben a múzeum új szárnnyal bővített épületben helyezték el a Ferenczy család állandó gyűjteményes ...


Hubay ház - Karácsony Kiállítás és Szalon

Hubay ház - Karácsony Kiállítás és Szalon

2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több ...


InnoArt Műhelygaléria

InnoArt Műhelygaléria

A Szentendrei Műhely Galéria a történelmi hagyományokra visszatekintő Szentendre szívében, a Fő téren található. A műemléki épület régen kereskedőházként funkcionált. Jelenleg három teremben ...


Kovács Margit Múzeum

Kovács Margit Múzeum

1973-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a Kovács Margit (Győr, 1902. november 30. – Bp. 1977. június 4.) Kossuth-díjas kerámiaművész életművét bemutató gyűjtemény, melynek anyagát a ...


1 2 3   


KeSzeCsüSzoVa
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4
Szerb Egyházmegyei Múzeum

Programajánlat

Ister Napok 2018 Szentendre
Ister Napok 2018 Szentendre
  • Szentendre
2018. július 21 - 22.
Szerb Búcsú Szentendre 2018
Szerb Búcsú Szentendre 2018
  • Szentendre
2018. augusztus 19.
Szent István ünnepe Szentendre 2018
Szent István ünnepe Szentendre 2018
  • Szentendre
2018. augusztus 20.
Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál 2018
Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál 2018
  • Szentendre
2018. augusztus 24 - 26.