1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
A 2012. augusztus 20-ai ünnepséggel párhuzamosan került sor a Horváth József nevével fémjelzett alkotóház és helytörténeti kiállítás átadására. Az épületben négy bemutatótermet alakítottak ki, melyek valamilyen formában kapcsolódnak Dombrád történelméhez és mindennapjaihoz.
A Képtár kialakításában az volt a cél, hogy összegyűjtsük mindazokat az amatőr- vagy képzőművészeket, akik itt a faluban éltek, vagy élnek, avagy kötődnek valamelyest hozzánk, és munkáikból ízelítőt adjunk az ide látogatóknak. Az épület a század első felében Baptista Imaház volt. Környezete lentes, mélyebb része a falunak. Az épület megmaradt az egyház tulajdonában. Úgy van kialakítva a belső berendezés (szószék, párnázott székek), hogy bármikor egyházi rendezvény megtartására is alkalmas. A falakat fehérre tapétázták, parkettáztak, futó szőnyeggel hangtalanítottak. A mennyezeti csillárokkal és a fali lámpákkal tették a falakon körben elhelyezett festményeket jól láthatóvá. A helyiségben időszakos kiállítások tekinthetők meg, melyről folyamatos tájékoztatást nyújtunk. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján látogatható!
A Képtár kialakításában az volt a cél, hogy összegyűjtsük mindazokat az amatőr- vagy képzőművészeket, akik itt a faluban éltek, vagy élnek, avagy kötődnek valamelyest hozzánk, és munkáikból ízelítőt adjunk az ide látogatóknak. Az épület a század első felében Baptista Imaház volt. Környezete lentes, mélyebb része a falunak. Az épület megmaradt az egyház tulajdonában. Úgy van kialakítva a belső berendezés (szószék, párnázott székek), hogy bármikor egyházi rendezvény megtartására is alkalmas. A falakat fehérre tapétázták, parkettáztak, futó szőnyeggel hangtalanítottak. A mennyezeti csillárokkal és a fali lámpákkal tették a falakon körben elhelyezett festményeket jól láthatóvá. A helyiségben időszakos kiállítások tekinthetők meg, melyről folyamatos tájékoztatást nyújtunk. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján látogatható!
A Képtár kialakításában az volt a cél, hogy összegyűjtsük mindazokat az amatőr- vagy képzőművészeket, akik itt a faluban éltek, vagy élnek, avagy kötődnek valamelyest hozzánk, és munkáikból ízelítőt adjunk az ide látogatóknak. Az épület a század első felében Baptista Imaház volt. Környezete lentes, mélyebb része a falunak. Az épület megmaradt az egyház tulajdonában. Úgy van kialakítva a belső berendezés (szószék, párnázott székek), hogy bármikor egyházi rendezvény megtartására is alkalmas. A falakat fehérre tapétázták, parkettáztak, futó szőnyeggel hangtalanítottak. A mennyezeti csillárokkal és a fali lámpákkal tették a falakon körben elhelyezett festményeket jól láthatóvá. A helyiségben időszakos kiállítások tekinthetők meg, melyről folyamatos tájékoztatást nyújtunk. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján látogatható!
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
A szabadtéri Vasúti Járműkiállítás helyszínén a 760 mm nyomtávolságú Nyírvidéki Kisvasútra jellemző járműállomány tekinthető meg. Vontatásra és pályafenntartásra használt mozdonyok, személy- és teherkocsik képezik a gyűjteményt. A szabadtéri járműkiállítás mellett a helyi vasúttörténeti gyűjtemény is megtekinthető. A Vasúti Járműkiállítás egész évben ingyenesen látogatható!
A szabadtéri Vasúti Járműkiállítás helyszínén a 760 mm nyomtávolságú Nyírvidéki Kisvasútra jellemző járműállomány tekinthető meg. Vontatásra és pályafenntartásra használt mozdonyok, személy- és teherkocsik képezik a gyűjteményt. A szabadtéri járműkiállítás mellett a helyi vasúttörténeti gyűjtemény is megtekinthető. A Vasúti Járműkiállítás egész évben ingyenesen látogatható!
A szabadtéri Vasúti Járműkiállítás helyszínén a 760 mm nyomtávolságú Nyírvidéki Kisvasútra jellemző járműállomány tekinthető meg. Vontatásra és pályafenntartásra használt mozdonyok, személy- és teherkocsik képezik a gyűjteményt. A szabadtéri járműkiállítás mellett a helyi vasúttörténeti gyűjtemény is megtekinthető. A Vasúti Járműkiállítás egész évben ingyenesen látogatható!
A múzeum anyagának magját Jóga László gyűjteménye képezi. A múzeum tárgyainak gyűjtése folyamatos, és az eltelt évek alatt jelentősen gyarapodott a gyűjtemény.
