Kaposvár nagy szülöttjének, Vaszary Jánosnak adózik állandó kiállítással a város, a festőművész szülőházában, a Zárda utca 9. szám alatt. A ház falán ez ideig a művész születésének századik évfordulója alkalmából, 1967-ben elhelyezett kőtábla tanúsította a helyszín kiemelt jelentőségét, most azonban immár betérve az emlékház belsejébe a látogató meggyőződhet Vaszary munkásságának nagyszerűségéről. Az emlékház kialakítása a Magyar Nemzeti Galéria jelentős szakmai támogatásával valósulhatott meg.
Kaposvár nagy szülöttjének, Vaszary Jánosnak adózik állandó kiállítással a város, a festőművész szülőházában, a Zárda utca 9. szám alatt. A ház falán ez ideig a művész születésének századik évfordulója alkalmából, 1967-ben elhelyezett kőtábla tanúsította a helyszín kiemelt jelentőségét, most azonban immár betérve az emlékház belsejébe a látogató meggyőződhet Vaszary munkásságának nagyszerűségéről. Az emlékház kialakítása a Magyar Nemzeti Galéria jelentős szakmai támogatásával valósulhatott meg.
Kaposvár nagy szülöttjének, Vaszary Jánosnak adózik állandó kiállítással a város, a festőművész szülőházában, a Zárda utca 9. szám alatt. A ház falán ez ideig a művész születésének századik évfordulója alkalmából, 1967-ben elhelyezett kőtábla tanúsította a helyszín kiemelt jelentőségét, most azonban immár betérve az emlékház belsejébe a látogató meggyőződhet Vaszary munkásságának nagyszerűségéről. Az emlékház kialakítása a Magyar Nemzeti Galéria jelentős szakmai támogatásával valósulhatott meg.
Az Együd Árpád Kulturális Központ első emeletén működő Vaszary Képtár modern és kortárs művészeti kiállítóhely.
Látványosságok az útvonalon: Dél-Dunántúl egyik utolsó homoki bükkös társulása, igazi famatuzsálemekkel, homoki gyep foltok, az egykori legelő emlékét őrző óriási erdei fenyő, amely 429 centiméteres mellmagassági kerületével fajának jelenleg ismert legnagyobb hazai példánya. A mintegy 2 km hosszú útvonal a Kerékhegy természeti értékeit, tájtörténetét, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú erdőkezelését mutatja be.
Látványosságok az útvonalon: Dél-Dunántúl egyik utolsó homoki bükkös társulása, igazi famatuzsálemekkel, homoki gyep foltok, az egykori legelő emlékét őrző óriási erdei fenyő, amely 429 centiméteres mellmagassági kerületével fajának jelenleg ismert legnagyobb hazai példánya. A mintegy 2 km hosszú útvonal a Kerékhegy természeti értékeit, tájtörténetét, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú erdőkezelését mutatja be.
Látványosságok az útvonalon: Dél-Dunántúl egyik utolsó homoki bükkös társulása, igazi famatuzsálemekkel, homoki gyep foltok, az egykori legelő emlékét őrző óriási erdei fenyő, amely 429 centiméteres mellmagassági kerületével fajának jelenleg ismert legnagyobb hazai példánya. A mintegy 2 km hosszú útvonal a Kerékhegy természeti értékeit, tájtörténetét, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú erdőkezelését mutatja be.
A Balaton és a Dráva közt húzódó ökológiai hálózat erdei tavas területeinek láncolata igazi vidra-paradicsom. Búvóhelyet és táplálékot talál itt ez a Nyugat-Európából már csaknem teljesen eltűnt menyétféle ragadozó. A tórendszerek jelentős részén a Somogy Természetvédelmi Szervezet extenzív halászat segítségével biztosít megfelelő élőhelyet a vidra és más fajok számára. A Petesmalmi Vidraparkban bemutató útvonalon felépített megfigyelőkunyhókból az élővilág zavarása nélkül nyerhetünk bepillantást a tavak mozgalmas életébe, és ismerhetjük meg a vidra élőhelyét. Közelről is megfigyelhetjük ezt a kedves, játékos állatot, amint rendkívüli fürgeséggel zsákmányul ejti a víz alatt a „jutalomhalat”. Petesmalmi Vidrapark vidramenhelyként is működik, az elmúlt években 16 kisvidra nevelkedett itt.
A Balaton és a Dráva közt húzódó ökológiai hálózat erdei tavas területeinek láncolata igazi vidra-paradicsom. Búvóhelyet és táplálékot talál itt ez a Nyugat-Európából már csaknem teljesen eltűnt menyétféle ragadozó. A tórendszerek jelentős részén a Somogy Természetvédelmi Szervezet extenzív halászat segítségével biztosít megfelelő élőhelyet a vidra és más fajok számára. A Petesmalmi Vidraparkban bemutató útvonalon felépített megfigyelőkunyhókból az élővilág zavarása nélkül nyerhetünk bepillantást a tavak mozgalmas életébe, és ismerhetjük meg a vidra élőhelyét. Közelről is megfigyelhetjük ezt a kedves, játékos állatot, amint rendkívüli fürgeséggel zsákmányul ejti a víz alatt a „jutalomhalat”. Petesmalmi Vidrapark vidramenhelyként is működik, az elmúlt években 16 kisvidra nevelkedett itt.
A Balaton és a Dráva közt húzódó ökológiai hálózat erdei tavas területeinek láncolata igazi vidra-paradicsom. Búvóhelyet és táplálékot talál itt ez a Nyugat-Európából már csaknem teljesen eltűnt menyétféle ragadozó. A tórendszerek jelentős részén a Somogy Természetvédelmi Szervezet extenzív halászat segítségével biztosít megfelelő élőhelyet a vidra és más fajok számára. A Petesmalmi Vidraparkban bemutató útvonalon felépített megfigyelőkunyhókból az élővilág zavarása nélkül nyerhetünk bepillantást a tavak mozgalmas életébe, és ismerhetjük meg a vidra élőhelyét. Közelről is megfigyelhetjük ezt a kedves, játékos állatot, amint rendkívüli fürgeséggel zsákmányul ejti a víz alatt a „jutalomhalat”. Petesmalmi Vidrapark vidramenhelyként is működik, az elmúlt években 16 kisvidra nevelkedett itt.
A múzeumot 1999-ben Tarr Péter alapította magángyűjteményéből, de azóta is folyamatosan gyarapodik a kiállítás anyaga. Valamennyi korosztálynak tartalmas élményt nyújt.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
Jól és jó helyre megépített kilátó, ahonnan remekül megfigyelhető a Kis-Balaton mellékének állatvilága. Ez a növekvő népszerűségnek örvendő tevékenység nem csak a megszállott távcsövezőknek ajánlott, de minőségi családi program lehet! A kilátó szabadon látogatható.
A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerteti a kiállítás a vörsi talpas házban. Lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására.
A fonyódi Walkó-kilátóról látványos panoráma tárul a látogatók elé a Balaton északi-partjára a tanúhegyekkel. A kilátó a József utcai szerpentinen a Sípos-hegy lábánál található.
A vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán, 165 méteres magasságban áll Balatonboglár város talán legismertebb jelképe, a gömbkilátó. Eredetileg a magyar alumíniumipar jelképeként mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron a „Magyar Atomium’’-ot, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült. Az 1970-es évek végén került Balatonboglárra, és a Xantus János Gömbkilátó nevet kapta. 2024 elején a gömbkilátót és a lombkorona-tanösvényt felújítás miatt ideiglenesen bezárják.
A vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán, 165 méteres magasságban áll Balatonboglár város talán legismertebb jelképe, a gömbkilátó. Eredetileg a magyar alumíniumipar jelképeként mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron a „Magyar Atomium’’-ot, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült. Az 1970-es évek végén került Balatonboglárra, és a Xantus János Gömbkilátó nevet kapta. 2024 elején a gömbkilátót és a lombkorona-tanösvényt felújítás miatt ideiglenesen bezárják.
A vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán, 165 méteres magasságban áll Balatonboglár város talán legismertebb jelképe, a gömbkilátó. Eredetileg a magyar alumíniumipar jelképeként mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron a „Magyar Atomium’’-ot, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült. Az 1970-es évek végén került Balatonboglárra, és a Xantus János Gömbkilátó nevet kapta. 2024 elején a gömbkilátót és a lombkorona-tanösvényt felújítás miatt ideiglenesen bezárják.
