Somogy megyei látnivaló

Látványosságok az útvonalon: Dél-Dunántúl egyik utolsó homoki bükkös társulása, igazi famatuzsálemekkel, homoki gyep foltok, az egykori legelő emlékét őrző óriási erdei fenyő, amely 429 centiméteres mellmagassági kerületével fajának jelenleg ismert legnagyobb hazai példánya. A mintegy 2 km hosszú útvonal a Kerékhegy természeti értékeit, tájtörténetét, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú erdőkezelését mutatja be.

A múzeumot 1999-ben Tarr Péter alapította magángyűjteményéből, de azóta is folyamatosan gyarapodik a kiállítás anyaga. Valamennyi korosztálynak tartalmas élményt nyújt.

A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.

A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerteti a kiállítás a vörsi talpas házban. Lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására.

Jól és jó helyre megépített kilátó, ahonnan remekül megfigyelhető a Kis-Balaton mellékének állatvilága. Ez a növekvő népszerűségnek örvendő tevékenység nem csak a megszállott távcsövezőknek ajánlott, de minőségi családi program lehet! A kilátó szabadon látogatható.

A fonyódi Walkó-kilátóról látványos panoráma tárul a látogatók elé a Balaton északi-partjára a tanúhegyekkel. A kilátó a József utcai szerpentinen a Sípos-hegy lábánál található.

A vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán, 165 méteres magasságban áll Balatonboglár város talán legismertebb jelképe, a gömbkilátó. Eredetileg a magyar alumíniumipar jelképeként mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron a „Magyar Atomium’’-ot, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült. Az 1970-es évek végén került Balatonboglárra, és a Xantus János Gömbkilátó nevet kapta. 2024 elején a gömbkilátót és a lombkorona-tanösvényt felújítás miatt ideiglenesen bezárják.

A 4 kilométer hosszan tartó tanösvényen a túrázók az illír gyertyános-tölgyesek és bükkösök élővilágával ismerkedhetnek meg, miközben gyönyörködhetnek a Látó-hegyről és a Szentmihályhegyről eléjük táruló panorámában. Az útvonal a gyékényesi és az őrtilosi vasútállomásokat, és a zákányi és beleznai vasúti megállóhelyeket is érinti.

A Zselici Csillagpark felejthetetlen élményeket kínál minden látogató számára, aki fogékony a természet és a minket körülvevő Univerzum megismerésére. A Zselici Tájvédelmi Körzet, amelynek szívében létesült a Csillagpark, 2009-ben nyerte el a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet. A mesterséges fények hiánya, az alacsony szintű fényszennyezés miatt a csillagos égbolt olyan részleteit is láthatjuk szabad szemmel, amelyeket máshonnan lehetetlen megfigyelni. Mindemellett, a somogyi erdő is számtalan felfedeznivaló értéket rejt. A látogatók - családok, baráti és iskolai csoportok - nem csak nappal, de éjszaka is különböző programokon vehetnek részt, ahol megismerkedhetnek természeti kincseinkkel: a tájjal, az erdővel és az égbolt csodáival

A Zselici Ezüsthárs Natúrpark a Dunántúli dombság nagytájon, azon belül az Észak-Zselic és a Dél-Külső-Somogy kistájon helyezkedik el. A terület teljes egészében Somogy megyén belül a Kaposvári Járáshoz tartozik. 15 település közigazgatási határát érinti, ezek név szerint: Kaposmérő, Kaposújlak, Bárdudvarnok, Zselickisfalud, Szenna, Patca. Kaposszerdahely, Bőszénfa, Hajmás, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselicszentpál, Kaposgyarmat, Kisasszond és Gálosfa. A natúrpark területe összesen: 27.287 hektár