Nagylózs határában található Szentháromság kápolna ligete mellett áll egy szép kis kilátó, ahonnan a falut és a környező településeket lehet látni. A közeli szélkerekek látványa sajátos hangulatot ad a helynek. A kilátó szabadon látogatható.
Vendégház az Esterházy Kastély szomszédságában, kellemes, zöld környezetben.
Sopron mellett a Dudlesz erdőben található Ó-Hubertusz kilátóból egyedülálló körpanoráma tárul a látogató elé, láthatja a Schneeberget, Fraknó várát és a Fertő tavat is. A kilátó magassága 15 méter, járószintje 10,8 méter. Szabadon, ingyenesen látogatható.
A fertőszéplaki Széchényi-kastély ad otthont a világörökségi értékeket bemutató Peisonia Látogatóközpontnak. Az interaktív kiállításon a gyerekek és felnőttek egyaránt szórakozva ismerhetik majd meg a csodás Fertő-tájunk egyedi értékeit.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.
Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.
Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
