A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
A Tájház épülete egy hármas osztatu tornácos parasztház , tiszta szoba pitvar kamra, a XIX. század végén épült. Kő alapon, vastag vályog falakkal, gerendás mennyezettel rendelkezik, a pitvarban szabad-tűzhelyre utaló kéménnyel. A régi nádfedést cserép váltotta, de az udvaron helyreállították az ásott kutat, gémeskúttá alakítva, a régi időkben használatos deszka kerítéssel és kapukkal látták el.
A Tájház épülete egy hármas osztatu tornácos parasztház , tiszta szoba pitvar kamra, a XIX. század végén épült. Kő alapon, vastag vályog falakkal, gerendás mennyezettel rendelkezik, a pitvarban szabad-tűzhelyre utaló kéménnyel. A régi nádfedést cserép váltotta, de az udvaron helyreállították az ásott kutat, gémeskúttá alakítva, a régi időkben használatos deszka kerítéssel és kapukkal látták el.
A Tájház épülete egy hármas osztatu tornácos parasztház , tiszta szoba pitvar kamra, a XIX. század végén épült. Kő alapon, vastag vályog falakkal, gerendás mennyezettel rendelkezik, a pitvarban szabad-tűzhelyre utaló kéménnyel. A régi nádfedést cserép váltotta, de az udvaron helyreállították az ásott kutat, gémeskúttá alakítva, a régi időkben használatos deszka kerítéssel és kapukkal látták el.
A tanösvény a közel 13 hektáros természetvédelmi területen található növénygyűjtemény érdekességeit mutatja be, kitérve a park és a Szamos folyó változatos állatvilágának a megismertetésére is. A látogatók 18 információs tábla segítségével ismerhetik meg a legjellemzőbb növény- és állatfajokat. A park szeles, viharos időben nem, vagy csak saját felelősségre látogatható. A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.
A tanösvény a közel 13 hektáros természetvédelmi területen található növénygyűjtemény érdekességeit mutatja be, kitérve a park és a Szamos folyó változatos állatvilágának a megismertetésére is. A látogatók 18 információs tábla segítségével ismerhetik meg a legjellemzőbb növény- és állatfajokat. A park szeles, viharos időben nem, vagy csak saját felelősségre látogatható. A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.
A tanösvény a közel 13 hektáros természetvédelmi területen található növénygyűjtemény érdekességeit mutatja be, kitérve a park és a Szamos folyó változatos állatvilágának a megismertetésére is. A látogatók 18 információs tábla segítségével ismerhetik meg a legjellemzőbb növény- és állatfajokat. A park szeles, viharos időben nem, vagy csak saját felelősségre látogatható. A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.
Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.
Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.
Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.
A tájház kialakítására a kisváros önkormányzata a régi katolikus iskola egyik szárnyát biztosította, amit felújítottak. A felújítás során a közel két évtized alatt összegyűjtött tárgyakkal rendezték be az épületet, ahol több helyiségben népi és polgári jellegű tárgyakat mutatnak be, de kialakítottak konyhát, lakószobát és kamrát is. A Tájház egyik szobájában Reményi - emlékhelyet alakítottak ki, ezzel tisztelegve Reményi József előtt, aki Demecserben született, és a „doni fotósként” lett ismert katonatiszt a második világháborúban. A tájházban kiállított tárgyak kilencvenhat demecseri családtól származnak.
A tájház kialakítására a kisváros önkormányzata a régi katolikus iskola egyik szárnyát biztosította, amit felújítottak. A felújítás során a közel két évtized alatt összegyűjtött tárgyakkal rendezték be az épületet, ahol több helyiségben népi és polgári jellegű tárgyakat mutatnak be, de kialakítottak konyhát, lakószobát és kamrát is. A Tájház egyik szobájában Reményi - emlékhelyet alakítottak ki, ezzel tisztelegve Reményi József előtt, aki Demecserben született, és a „doni fotósként” lett ismert katonatiszt a második világháborúban. A tájházban kiállított tárgyak kilencvenhat demecseri családtól származnak.
A tájház kialakítására a kisváros önkormányzata a régi katolikus iskola egyik szárnyát biztosította, amit felújítottak. A felújítás során a közel két évtized alatt összegyűjtött tárgyakkal rendezték be az épületet, ahol több helyiségben népi és polgári jellegű tárgyakat mutatnak be, de kialakítottak konyhát, lakószobát és kamrát is. A Tájház egyik szobájában Reményi - emlékhelyet alakítottak ki, ezzel tisztelegve Reményi József előtt, aki Demecserben született, és a „doni fotósként” lett ismert katonatiszt a második világháborúban. A tájházban kiállított tárgyak kilencvenhat demecseri családtól származnak.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.