Az Andrássy-Szapáry kastély szomszédságában házi bivalyok legelésznek. A házi bivaly (Bos bubalus domesticus) őse az ázsiai vagy indiai vadbivaly, melynek háziasítása kb. 6000 évvel ezelőtt történt. Magyarországra a 6. század közepén az avarok hozták be. Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, míg Somogy és Zala megyében a nagy gazdaságokban tenyésztették. Súlya: 450 – 500 kg, marmagassága 150 – 180 cm, vemhességi ideje 315 nap. A vizet rendkívül kedveli, mocsaras vidékeken, a savanyú, rossz minőségű legelőkön is jól tartható. Hatalmas erejű, szívós, igénytelen munkabíró állat. Általában lomha mozgású, lusta állatnak tartják, de aligha van kiszámíthatatlanabb, rosszindulatúbb és félelmetesebb háziállat a feldühödött bivalybikánál.
Az Andrássy-Szapáry kastély szomszédságában házi bivalyok legelésznek. A házi bivaly (Bos bubalus domesticus) őse az ázsiai vagy indiai vadbivaly, melynek háziasítása kb. 6000 évvel ezelőtt történt. Magyarországra a 6. század közepén az avarok hozták be. Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, míg Somogy és Zala megyében a nagy gazdaságokban tenyésztették. Súlya: 450 – 500 kg, marmagassága 150 – 180 cm, vemhességi ideje 315 nap. A vizet rendkívül kedveli, mocsaras vidékeken, a savanyú, rossz minőségű legelőkön is jól tartható. Hatalmas erejű, szívós, igénytelen munkabíró állat. Általában lomha mozgású, lusta állatnak tartják, de aligha van kiszámíthatatlanabb, rosszindulatúbb és félelmetesebb háziállat a feldühödött bivalybikánál.
Az Andrássy-Szapáry kastély szomszédságában házi bivalyok legelésznek. A házi bivaly (Bos bubalus domesticus) őse az ázsiai vagy indiai vadbivaly, melynek háziasítása kb. 6000 évvel ezelőtt történt. Magyarországra a 6. század közepén az avarok hozták be. Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, míg Somogy és Zala megyében a nagy gazdaságokban tenyésztették. Súlya: 450 – 500 kg, marmagassága 150 – 180 cm, vemhességi ideje 315 nap. A vizet rendkívül kedveli, mocsaras vidékeken, a savanyú, rossz minőségű legelőkön is jól tartható. Hatalmas erejű, szívós, igénytelen munkabíró állat. Általában lomha mozgású, lusta állatnak tartják, de aligha van kiszámíthatatlanabb, rosszindulatúbb és félelmetesebb háziállat a feldühödött bivalybikánál.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
A Kerka-mente Natúrpark területe a Kerka magyarországi szakaszát öleli fel. Ide tartozik az őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza, és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55.159 ha. Lakóinak száma 24.500 fő. Az Egyesületben az érintett helyi önkormányzatok, a Kerkamenti Kistérségi Társulás, az őrség-Göcsej-Hetés Kistérségi Társulás, mint alapító tagok vesznek részt. Bár a natúrpark fogalmat a magyar jogrend eddig nem ismerte el, érdemes rá odafigyelni, hiszen az itt élő lakosság természeti értékek védelme iránti igénye nyilvánul meg benne.
A Kerka-mente Natúrpark területe a Kerka magyarországi szakaszát öleli fel. Ide tartozik az őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza, és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55.159 ha. Lakóinak száma 24.500 fő. Az Egyesületben az érintett helyi önkormányzatok, a Kerkamenti Kistérségi Társulás, az őrség-Göcsej-Hetés Kistérségi Társulás, mint alapító tagok vesznek részt. Bár a natúrpark fogalmat a magyar jogrend eddig nem ismerte el, érdemes rá odafigyelni, hiszen az itt élő lakosság természeti értékek védelme iránti igénye nyilvánul meg benne.
A Kerka-mente Natúrpark területe a Kerka magyarországi szakaszát öleli fel. Ide tartozik az őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza, és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55.159 ha. Lakóinak száma 24.500 fő. Az Egyesületben az érintett helyi önkormányzatok, a Kerkamenti Kistérségi Társulás, az őrség-Göcsej-Hetés Kistérségi Társulás, mint alapító tagok vesznek részt. Bár a natúrpark fogalmat a magyar jogrend eddig nem ismerte el, érdemes rá odafigyelni, hiszen az itt élő lakosság természeti értékek védelme iránti igénye nyilvánul meg benne.
