1985. május 25-én nyílt meg a Tolna megyei Bonyhád városában a helyi Tűzoltó Múzeum. A budapesti múzeum szakmai felügyeletével és támogatásával működő intézmény egy 144 m2 alapterületű, 28 m2 galériával kiegészített, korábban magtárnak használt épületben nyert elhelyezést.
A 2013-ban felavatott tanösvény Paks határában, az Ürge-mezőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Az útvonalat végigjárva a látogatók nagy valószínűséggel találkozhatnak a névadó ürgékkel, de a puszta érdekes növény-, rovar- és madárvilágának tagjai is szemük elé kerülhetnek. A tanösvény hossza kb. 6,3 km, nincsenek rajta extrém nehézségő szakaszok, bármely kiránduló teljesíteni tudja. Választhatunk azonban egy rövidebb körutat is, melynek hossza 3,3 km. Időtartam: kis kör kb. 3 óra, nagy kör: kb. 5 óra.
A 2013-ban felavatott tanösvény Paks határában, az Ürge-mezőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Az útvonalat végigjárva a látogatók nagy valószínűséggel találkozhatnak a névadó ürgékkel, de a puszta érdekes növény-, rovar- és madárvilágának tagjai is szemük elé kerülhetnek. A tanösvény hossza kb. 6,3 km, nincsenek rajta extrém nehézségő szakaszok, bármely kiránduló teljesíteni tudja. Választhatunk azonban egy rövidebb körutat is, melynek hossza 3,3 km. Időtartam: kis kör kb. 3 óra, nagy kör: kb. 5 óra.
A 2013-ban felavatott tanösvény Paks határában, az Ürge-mezőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Az útvonalat végigjárva a látogatók nagy valószínűséggel találkozhatnak a névadó ürgékkel, de a puszta érdekes növény-, rovar- és madárvilágának tagjai is szemük elé kerülhetnek. A tanösvény hossza kb. 6,3 km, nincsenek rajta extrém nehézségő szakaszok, bármely kiránduló teljesíteni tudja. Választhatunk azonban egy rövidebb körutat is, melynek hossza 3,3 km. Időtartam: kis kör kb. 3 óra, nagy kör: kb. 5 óra.
A Bonyhádi Múzeumi Tanösvény egyik kedves színfoltja a Markovics Mihályné által 2005-ben megálmodott és létrehozott Óvodamúzeum. A tárlat 1882-től öleli fel városunk óvodáztatásának történetét. A korabeli tárgyak, dokumentumok és fényképek, az összegyűjtött játékok mindenki számára élmény teli látogatást nyújtanak, hiszen a kiállítás interaktív, ami nincs vitrinben az megfogható, tapintható, játszani is szabad
A Bonyhádi Múzeumi Tanösvény egyik kedves színfoltja a Markovics Mihályné által 2005-ben megálmodott és létrehozott Óvodamúzeum. A tárlat 1882-től öleli fel városunk óvodáztatásának történetét. A korabeli tárgyak, dokumentumok és fényképek, az összegyűjtött játékok mindenki számára élmény teli látogatást nyújtanak, hiszen a kiállítás interaktív, ami nincs vitrinben az megfogható, tapintható, játszani is szabad
A Bonyhádi Múzeumi Tanösvény egyik kedves színfoltja a Markovics Mihályné által 2005-ben megálmodott és létrehozott Óvodamúzeum. A tárlat 1882-től öleli fel városunk óvodáztatásának történetét. A korabeli tárgyak, dokumentumok és fényképek, az összegyűjtött játékok mindenki számára élmény teli látogatást nyújtanak, hiszen a kiállítás interaktív, ami nincs vitrinben az megfogható, tapintható, játszani is szabad
A Tamási Várhegyi Túraút legkiemelkedőbb eleme kétségtelenül a kilátó. A Fenyvesben található kilátó az 1970-es években épült. Az ökoturisztikai fejlesztés során a kilátó a természethez és saját környezetéhez jobban illeszkedő anyagokkal lett rekonstruálva az építmény, szinte indaszerűen növik körbe az akáctörzsek. A kilátó nem magányosan áll, számos természetközeli elem veszi körül, így kínálva egész napos szórakozási és pihenési lehetőséget.
A Tamási Várhegyi Túraút legkiemelkedőbb eleme kétségtelenül a kilátó. A Fenyvesben található kilátó az 1970-es években épült. Az ökoturisztikai fejlesztés során a kilátó a természethez és saját környezetéhez jobban illeszkedő anyagokkal lett rekonstruálva az építmény, szinte indaszerűen növik körbe az akáctörzsek. A kilátó nem magányosan áll, számos természetközeli elem veszi körül, így kínálva egész napos szórakozási és pihenési lehetőséget.
A Tamási Várhegyi Túraút legkiemelkedőbb eleme kétségtelenül a kilátó. A Fenyvesben található kilátó az 1970-es években épült. Az ökoturisztikai fejlesztés során a kilátó a természethez és saját környezetéhez jobban illeszkedő anyagokkal lett rekonstruálva az építmény, szinte indaszerűen növik körbe az akáctörzsek. A kilátó nem magányosan áll, számos természetközeli elem veszi körül, így kínálva egész napos szórakozási és pihenési lehetőséget.
Simontornya fő látnivalója a reneszánász műemlék simontornyai vár. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, A várat 1964 és 1974 között helyreállították és ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. Az 1975-ös helyreállítás óta vármúzeumként működik.
Simontornya fő látnivalója a reneszánász műemlék simontornyai vár. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, A várat 1964 és 1974 között helyreállították és ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. Az 1975-ös helyreállítás óta vármúzeumként működik.
Simontornya fő látnivalója a reneszánász műemlék simontornyai vár. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, A várat 1964 és 1974 között helyreállították és ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. Az 1975-ös helyreállítás óta vármúzeumként működik.
Varsád az 1945-46-os kitelepítésig német nemzetiségű település volt mintegy 1400-1500 lakossal. A sváb lakóház volt tulajdonosai eredeti bútorzattal és használati tárgyakkal együtt adták át az épületet, így hitelesen mutatja be a századelő varsádi lakosainak mindennapjait.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
A múzeum a vidéki ember mindennapjaihoz kapcsolódó eszközöket, életvitelében használt tárgyakat kívánja bemutatni.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
