Országos eseménynaptár
A Farkas-erdő közjóléti fejlesztése során két tanösvényt is létesítetettek az erdő két bejárati szakaszán. A káldi bejáratnál kezdődik az Erdőismereti Tanösvény. Az Erdőismereti Tanösvényt azért hozták létre, hogy az erdő látogatói egy séta keretében új ismereteket kaphassanak az erdők világáról és az erdészek munkájáról.
A Farkas-erdő közjóléti fejlesztése során két tanösvényt is létesítetettek az erdő két bejárati szakaszán. A káldi bejáratnál kezdődik az Erdőismereti Tanösvény. Az Erdőismereti Tanösvényt azért hozták létre, hogy az erdő látogatói egy séta keretében új ismereteket kaphassanak az erdők világáról és az erdészek munkájáról.
A Farkas-erdő közjóléti fejlesztése során két tanösvényt is létesítetettek az erdő két bejárati szakaszán. A káldi bejáratnál kezdődik az Erdőismereti Tanösvény. Az Erdőismereti Tanösvényt azért hozták létre, hogy az erdő látogatói egy séta keretében új ismereteket kaphassanak az erdők világáról és az erdészek munkájáról.
Falumúzeum nyitotta meg kapuit 2001. augusztus 25-én Vasegerszegen. Az egykori téesz -magtár, valamint tűzoltószertár épületegyütteséből alakította ki az önkormányzat. A múzeum létrehozásában nagy szerepe volt Németh Jenő tanítónak, aki anyagi hozzájárulásával is segítette a megvalósítást.
Az 1790-ben épült fekvőborona falú zsúpfedeles parasztház 1975 óta működik tájházként. Egykoron Cseke János fazekas otthona volt, aki 1922-ben halt meg. Az önkormányzat tulajdonába kerülve a helyi fazekashagyományok bemutatása mellett számos rendezvény helyszíneként is szolgál.
A Fekete Szerecseny Patika szerves része a Kőszegi Városi Múzeumnak, amely a hazai gyógyszerészet gazdag Vas megyei emlékanyagát mutatja be. Látványában ez a kiállítóhelyünk nem versenyezhet a laikusok által is őszinte csodálattal szemlélt jezsuita bútorzattal, azonban egyedülállóan régi volta, valamint a bemutatott gazdag enteriőrök és eszközanyag miatt szakmai értéke talán nagyobb. Hazánkban csak itt látható, szó szerint egymás mellet a 17. századi officina és laboratórium, illetve azok 19. századi párjai.
A Fekete Szerecseny Patika szerves része a Kőszegi Városi Múzeumnak, amely a hazai gyógyszerészet gazdag Vas megyei emlékanyagát mutatja be. Látványában ez a kiállítóhelyünk nem versenyezhet a laikusok által is őszinte csodálattal szemlélt jezsuita bútorzattal, azonban egyedülállóan régi volta, valamint a bemutatott gazdag enteriőrök és eszközanyag miatt szakmai értéke talán nagyobb. Hazánkban csak itt látható, szó szerint egymás mellet a 17. századi officina és laboratórium, illetve azok 19. századi párjai.
A Fekete Szerecseny Patika szerves része a Kőszegi Városi Múzeumnak, amely a hazai gyógyszerészet gazdag Vas megyei emlékanyagát mutatja be. Látványában ez a kiállítóhelyünk nem versenyezhet a laikusok által is őszinte csodálattal szemlélt jezsuita bútorzattal, azonban egyedülállóan régi volta, valamint a bemutatott gazdag enteriőrök és eszközanyag miatt szakmai értéke talán nagyobb. Hazánkban csak itt látható, szó szerint egymás mellet a 17. századi officina és laboratórium, illetve azok 19. századi párjai.
A Farkas-erdő északi bejáratától, a Rózsáskerti erdészháztól induló és a banyafákig tartó Gombaismeretei Tanösvény 11 táblája részletesen foglalkozik a gombák és a gombagyűjtés megismertetésével.
Európa egyetlen tematikus csillagászati szakgyűjteménye. Az európai színvonalú asztrofizikai kutatások eszközeit és eredményeit korunk legújabb csillagászati felfedezéseinek multimédiás szemléltetésével együtt tárja a látogatók elé.
A 20 méter magas, néphagyományokat is őrző, harangláb alakú kilátó a legendás botanikus, Gróf Ambrózy-Migazzi István nevét őrzi. A kilátó a Kámhoz közeli Jeli Arborétumban található. Az erdei kilátó az arborétum egyik legmagasabb pontjára, a Japán tó melletti területre épült. A felső járószintjének magassága 11,52 m, anyaga fa. Befogadóképessége 15 fő.
A 20 méter magas, néphagyományokat is őrző, harangláb alakú kilátó a legendás botanikus, Gróf Ambrózy-Migazzi István nevét őrzi. A kilátó a Kámhoz közeli Jeli Arborétumban található. Az erdei kilátó az arborétum egyik legmagasabb pontjára, a Japán tó melletti területre épült. A felső járószintjének magassága 11,52 m, anyaga fa. Befogadóképessége 15 fő.
A 20 méter magas, néphagyományokat is őrző, harangláb alakú kilátó a legendás botanikus, Gróf Ambrózy-Migazzi István nevét őrzi. A kilátó a Kámhoz közeli Jeli Arborétumban található. Az erdei kilátó az arborétum egyik legmagasabb pontjára, a Japán tó melletti területre épült. A felső járószintjének magassága 11,52 m, anyaga fa. Befogadóképessége 15 fő.
Dávid Éva több, mint harminc éve kezdett kerámiával foglalkozni, a tanulóévek után rövid idő alatt megteremtette saját műhelyét Budapesten. 2004-ben érdeklődése a habán kerámiakészítés felé fordult. Még abban az évben Velemérre költözött és felállította műhelyét, mely egyre nagyobb népszerűségre tett szert a látogatók körében.
Dávid Éva több, mint harminc éve kezdett kerámiával foglalkozni, a tanulóévek után rövid idő alatt megteremtette saját műhelyét Budapesten. 2004-ben érdeklődése a habán kerámiakészítés felé fordult. Még abban az évben Velemérre költözött és felállította műhelyét, mely egyre nagyobb népszerűségre tett szert a látogatók körében.
Dávid Éva több, mint harminc éve kezdett kerámiával foglalkozni, a tanulóévek után rövid idő alatt megteremtette saját műhelyét Budapesten. 2004-ben érdeklődése a habán kerámiakészítés felé fordult. Még abban az évben Velemérre költözött és felállította műhelyét, mely egyre nagyobb népszerűségre tett szert a látogatók körében.
A hegyháti csillagvizsgáló megépítése és működtetése a csillagászat népszerűsítését éppen úgy szolgálja, mint a közösségi célokat. A régióban és a kistérségben ez az egyetlen csillagászati intézmény.
A berendezett parasztház és portájának épületei a Vasi-Hegyhát népi hagyományait örökítik meg. A lakóépület legértékesebb része a szíves, tulipános mintájú festett, faragott deszkaoromzat, a virágos népi reneszánsz szép példája. Felirata: Gothár István Bedics Anna 1891., készítője Tőke János asztalosmester volt. Hasonló, XIX. századi festett oromzatok Vas megyén kívül még Zalából és a vele határos szlovéniai Muramentéről ismertek. A ház belsejében sarokpados szoba, mászókéményes konyha és hombáros kamra látható.
A berendezett parasztház és portájának épületei a Vasi-Hegyhát népi hagyományait örökítik meg. A lakóépület legértékesebb része a szíves, tulipános mintájú festett, faragott deszkaoromzat, a virágos népi reneszánsz szép példája. Felirata: Gothár István Bedics Anna 1891., készítője Tőke János asztalosmester volt. Hasonló, XIX. századi festett oromzatok Vas megyén kívül még Zalából és a vele határos szlovéniai Muramentéről ismertek. A ház belsejében sarokpados szoba, mászókéményes konyha és hombáros kamra látható.
A berendezett parasztház és portájának épületei a Vasi-Hegyhát népi hagyományait örökítik meg. A lakóépület legértékesebb része a szíves, tulipános mintájú festett, faragott deszkaoromzat, a virágos népi reneszánsz szép példája. Felirata: Gothár István Bedics Anna 1891., készítője Tőke János asztalosmester volt. Hasonló, XIX. századi festett oromzatok Vas megyén kívül még Zalából és a vele határos szlovéniai Muramentéről ismertek. A ház belsejében sarokpados szoba, mászókéményes konyha és hombáros kamra látható.
