Vas vármegyei látnivaló

A Csónakázó tótól kellemes sétával érhetünk el Szombathely városának legmagasabb pontjára. Itt áll az Oladi-kilátó, ahonnan nagyszerű panoráma nyílik a városra, sőt tiszta időben a Kőszegi hegyeket is megcsodálhatjuk. A kilátót 1935-ben építették.

A Tájházat korábban Öregpince néven emlegettük. Az Öregpince - egy háromosztatú, 1846-ban épült boronafalú, zsúpfedeles présház, mely mindig is ezen a helyen állt. Az Újhegy nevű szőlőhegy a falutól 2 km-re érhető el, ennek egyik szélén, a Zalabér irányába vezető úthoz.A Pincetájház népi építészeti szempontból jelentős, mivel megőrizte azokat a vonásokat, melyek a Vasi Hegyháton található többi hasonló korú pincére is jellemzőek, tehát alkalmas annak bemutatására. Gyümölcsfák állnak körülötte, a pince képe harmonikus, tájba illeszkedő.

A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó tanösvény a Kőszegi-hegységben. A Tanösvény a kezdőpontnál található idős bükkról kapta elnevezését. A bükkfa több, mint 250 éves, de vihartépte, tapló korhasztotta lombja sokáig adhat még menedéket a madarak számára, s tarthat árnyékot az erre járó látogatóknak.

A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.

Egy kiállítás, amely a kerámia bemutatására hivatott. Hagyománytól a Tudományig - utazás a kerámiák világába. Az őrségi fazekasok és a Magyarszombatfai Kerámiagyár története. A kiállítások kézműves foglalkozással egészülnek ki: korongos bemutató, korongozás, kerámia öntés, festés.

Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat. Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét (a Belső-Őrséget), Szentgyörgyvölgy környékét.

Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.

A Kiállítás magánygyűjteményként jött létre 2003-ban, Gömbös Mátyás, az őriszentpéteri Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság vadászmesterének több évtizedes munkásságára alapozva.

Őshonos és honosult magyar háziállatok hagyományos tartását bemutató gazdaság. A major a Jeli Arborétum szomszédságában, a Vasi Hegyhát Kneipp-térségben, mintegy nyolcvan hektáron, festői környezetben terül el. A gazdálkodási területet ligetek, erdősávok és mezőgazdasági feltáróutak határolják, természetes környezetet biztosítva az ideális legelő területek kialakításához.

A tömördi erdő szélén található kápolnának, mely búcsújáróhely is egyben, különös története van. 1994-ben a hívők adományaiból épült Szent Hubertus és Szűz Mária tiszteletére, ahol június első vasárnapján háromnyelvű - magyar, horvát és német vadászmisét és zarándoklatot tartanak. Az egykor magyarok, németek, horvátok lakta környékbeli falvak búcsújáró helye ad otthont a mesterségek védőszentjeit ábrázoló szobroknak is.