A kápolnapusztai Bivalyrezervátum a hazánkban őshonosnak számító bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának népszerű központja. A rezervátumban a Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítást, bivalytörténeti bemutatót és sétautat alakítottunk ki játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal, ahonnan távcsőből kémlelheti a tájat a látogató.
A kápolnapusztai Bivalyrezervátum a hazánkban őshonosnak számító bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának népszerű központja. A rezervátumban a Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítást, bivalytörténeti bemutatót és sétautat alakítottunk ki játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal, ahonnan távcsőből kémlelheti a tájat a látogató.
A kápolnapusztai Bivalyrezervátum a hazánkban őshonosnak számító bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának népszerű központja. A rezervátumban a Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítást, bivalytörténeti bemutatót és sétautat alakítottunk ki játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal, ahonnan távcsőből kémlelheti a tájat a látogató.
A különleges bormúzeumban a régi pince egyik ágában került kialakításra, mely büszkeségévé válna valamennyi helytörténeti gyűjteménynek. A bormúzeumban található, több mint 1000 tárgyból álló szőlőművelési és borkészítési eszközök gyűjteménye bepillantást nyújt az elmúlt századok életébe. A múzeum látogatási ideje nem szállodavendég részére délelőtt 11 és 12 óra között lehetséges.
A különleges bormúzeumban a régi pince egyik ágában került kialakításra, mely büszkeségévé válna valamennyi helytörténeti gyűjteménynek. A bormúzeumban található, több mint 1000 tárgyból álló szőlőművelési és borkészítési eszközök gyűjteménye bepillantást nyújt az elmúlt századok életébe. A múzeum látogatási ideje nem szállodavendég részére délelőtt 11 és 12 óra között lehetséges.
A különleges bormúzeumban a régi pince egyik ágában került kialakításra, mely büszkeségévé válna valamennyi helytörténeti gyűjteménynek. A bormúzeumban található, több mint 1000 tárgyból álló szőlőművelési és borkészítési eszközök gyűjteménye bepillantást nyújt az elmúlt századok életébe. A múzeum látogatási ideje nem szállodavendég részére délelőtt 11 és 12 óra között lehetséges.
A büdöskúti arborétum a Keszthelyi-hegység déli részének leglátogatottabb vidéke, mely Keszthelytől 12 km-re Balatongyörök határában helyezkedik el. Változatos fajta összetételű erdőrészletekből áll és funkcionálisan is jól szolgálja a természetet, nyugalmat, csendet kedvelők igényeit.
Csácsbozsoki Arborétum Zalaegerszeg keleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól körülbelül 4 kilométerre található 83 hektáros védett terület, melyen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaja megtalálható. Domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A laposabb részeken mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.
Csácsbozsoki Arborétum Zalaegerszeg keleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól körülbelül 4 kilométerre található 83 hektáros védett terület, melyen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaja megtalálható. Domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A laposabb részeken mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.
Csácsbozsoki Arborétum Zalaegerszeg keleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól körülbelül 4 kilométerre található 83 hektáros védett terület, melyen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaja megtalálható. Domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A laposabb részeken mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.
Zalaegerszegen a Csácsi-hegyen található Állatkert, Állatsimogató és Állatotthonban olyan egzotikus állatokat is megnézhet és akár meg is simogathat, mint a kenguru, ormányos medve, teve, majom, lámák, emuk. Játszótér, trambulin, körhinta és bográcsozási lehetőség is várja a látogatókat! A hely küldetése, hogy a cirkusz világából kikerülő állatokat is befogadják, gondozzák.
Zalaegerszegen a Csácsi-hegyen található Állatkert, Állatsimogató és Állatotthonban olyan egzotikus állatokat is megnézhet és akár meg is simogathat, mint a kenguru, ormányos medve, teve, majom, lámák, emuk. Játszótér, trambulin, körhinta és bográcsozási lehetőség is várja a látogatókat! A hely küldetése, hogy a cirkusz világából kikerülő állatokat is befogadják, gondozzák.
Zalaegerszegen a Csácsi-hegyen található Állatkert, Állatsimogató és Állatotthonban olyan egzotikus állatokat is megnézhet és akár meg is simogathat, mint a kenguru, ormányos medve, teve, majom, lámák, emuk. Játszótér, trambulin, körhinta és bográcsozási lehetőség is várja a látogatókat! A hely küldetése, hogy a cirkusz világából kikerülő állatokat is befogadják, gondozzák.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
CSIGAPARLAMENT a világon egyedülálló 7,5 méter hosszú óriásmakett, amely a Magyar Országházat formázza.
A Bakónak patak felduzzasztott vize a Csónakázó-tó. Szépen kialakított környezetével a város kedvelt pihenőhelye, szabadidő központja. Kerékpárút, futó- és sétakör is várja a tó körül kirándulni, kikapcsolódni vágyókat. A kisebbeknek játszótér, tornapálya is épült.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A helyiek által kastélynak nevezett épület a település központjában, annak mintegy 4 km hosszú főutcáján található – méltósággal őrzi a Deák-család emlékezetét.
Országos eseménynaptár
