Boldogkőváraljai Tájházban a helytörténeti gyűjtemény mellett bemutatják a Zempléni-hegység természeti értékeit, régi és közelmúltbeli használati eszközöket, például egy komplett kovácsműhelyt.
Az egykori neves görög borkereskedő dinasztia nevét őrző Constantin-házban berendezett múzeum Tokaj-Hegyalja történelmi borvidékét, az uradalmi, kincstári, állami pincészetek történetét mutatja be.
A jelenleg kiállító helyként működő Dessewffy Kúria épülete korábban Téli kápolna (a hittanórák és az egyházi énekkar próbáinak helyszíne) volt, jelenleg a Helytörténeti Kör épülete.
A Mád határában, de közigazgatásilag Mezőzomborhoz tartozó Disznó-kő tőszomszédságában áll a fehérre meszelt Filagória kilátó. A minikilátóból körpanoráma tárul a tokaj-hegyaljai, szőlőültetvényekkel tarkított, nyugalmat árasztó tájra. A kilátópont egész évben szabadon, ingyenesen látogatható.
A gyűjtemény Tállyán a Rákóczi út 70. szám alatt, az Encsy család 1749-ben épült gyönyörű, barokk stílusú, boltíves kapubejáratú családi házában tekinthető meg. Különleges értéke a gyűjteménynek regionális jellege, mivel a Tokaj - Hegyalja és a Zempléni - hegység ásványait, kövületeit, illetve földtani ritkaságait szinte teljes egészében bemutatja.
A gyűjtemény Tállyán a Rákóczi út 70. szám alatt, az Encsy család 1749-ben épült gyönyörű, barokk stílusú, boltíves kapubejáratú családi házában tekinthető meg. Különleges értéke a gyűjteménynek regionális jellege, mivel a Tokaj - Hegyalja és a Zempléni - hegység ásványait, kövületeit, illetve földtani ritkaságait szinte teljes egészében bemutatja.
A gyűjtemény Tállyán a Rákóczi út 70. szám alatt, az Encsy család 1749-ben épült gyönyörű, barokk stílusú, boltíves kapubejáratú családi házában tekinthető meg. Különleges értéke a gyűjteménynek regionális jellege, mivel a Tokaj - Hegyalja és a Zempléni - hegység ásványait, kövületeit, illetve földtani ritkaságait szinte teljes egészében bemutatja.
Az erdőbényei Tájház 2008-ban nyitotta meg kapuit. A Tájház berendezése korhűen tükrözi a településen élők mindennapjait. Az itt található eszközök, szerszámok a több évszázadon keresztül megélhetést adó foglalkozások emlékét őrzik. A kőfaragás, a fafaragás, a kádármesterség mai is él Erdőbényén, apáról fiúra öröklődött mindmáig. A Tájház előzetes egyeztetés után tárlatvezetéssel megtekinthető.
Az erdőbényei Tájház 2008-ban nyitotta meg kapuit. A Tájház berendezése korhűen tükrözi a településen élők mindennapjait. Az itt található eszközök, szerszámok a több évszázadon keresztül megélhetést adó foglalkozások emlékét őrzik. A kőfaragás, a fafaragás, a kádármesterség mai is él Erdőbényén, apáról fiúra öröklődött mindmáig. A Tájház előzetes egyeztetés után tárlatvezetéssel megtekinthető.
Az erdőbényei Tájház 2008-ban nyitotta meg kapuit. A Tájház berendezése korhűen tükrözi a településen élők mindennapjait. Az itt található eszközök, szerszámok a több évszázadon keresztül megélhetést adó foglalkozások emlékét őrzik. A kőfaragás, a fafaragás, a kádármesterség mai is él Erdőbényén, apáról fiúra öröklődött mindmáig. A Tájház előzetes egyeztetés után tárlatvezetéssel megtekinthető.
Mikóházától 3 km-re fekvő Fekete-hegy 581 m magas csúcsán áll a Fekete-hegyi kilátó, melyből rendkívüli körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A 13 m magas fakilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. A kilátóhoz a falu pincesorától 3,5 km-es, 6 állomásos tanösvény vezet.
Mikóházától 3 km-re fekvő Fekete-hegy 581 m magas csúcsán áll a Fekete-hegyi kilátó, melyből rendkívüli körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A 13 m magas fakilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. A kilátóhoz a falu pincesorától 3,5 km-es, 6 állomásos tanösvény vezet.
Mikóházától 3 km-re fekvő Fekete-hegy 581 m magas csúcsán áll a Fekete-hegyi kilátó, melyből rendkívüli körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A 13 m magas fakilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. A kilátóhoz a falu pincesorától 3,5 km-es, 6 állomásos tanösvény vezet.
A 6 állomásos Fekete-hegyi tanösvény a falu pincesorától indul és az 577 méter magasan lévő Fekete-hegyi kilátóhoz vezet. Minden állomásnál igényesen kialakított pihenő, tűzrakóhely és színes ismertetőtáblák fogadnak, melyek az egyes állomások közötti távolságokat és a szintemelkedést is feltüntetik. Az út utolsó szakasza meredek, de megéri a fáradságot, hisz a kilátóhoz érve lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre.
A 6 állomásos Fekete-hegyi tanösvény a falu pincesorától indul és az 577 méter magasan lévő Fekete-hegyi kilátóhoz vezet. Minden állomásnál igényesen kialakított pihenő, tűzrakóhely és színes ismertetőtáblák fogadnak, melyek az egyes állomások közötti távolságokat és a szintemelkedést is feltüntetik. Az út utolsó szakasza meredek, de megéri a fáradságot, hisz a kilátóhoz érve lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre.
A 6 állomásos Fekete-hegyi tanösvény a falu pincesorától indul és az 577 méter magasan lévő Fekete-hegyi kilátóhoz vezet. Minden állomásnál igényesen kialakított pihenő, tűzrakóhely és színes ismertetőtáblák fogadnak, melyek az egyes állomások közötti távolságokat és a szintemelkedést is feltüntetik. Az út utolsó szakasza meredek, de megéri a fáradságot, hisz a kilátóhoz érve lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre.
Tokajban, a Finánc-dombi kilátóból meseszép látvány nyűgözi le a látogatót. Előttünk az Alföld, hiszen tiszta időben akár 15 km-re is elláthatunk. Északra a Bodrogzug, illetve a Zemplén vonulatai láthatók, miközben a hegyoldalon a tokaji szőlőskertekben gyönyörködhetünk.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
