Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
1974-ben alapította a faluban Marton Pálné sz. Homok Erzsébet, a Versegen élő népi író a Falumúzeumot. Itt láthatjuk az egykori paraszti élet használati eszközeit, berendezési tárgyait, népviseletét.
A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.
A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.
A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.
Magyarország első és egyetlen olyan múzeuma, ahol a fodrászat történetével, a szakma kellékeivel ismerkedhetsz meg. Hogy nézett ki egy 19. századi fodrászat? Mi a különbség a fodrász és a borbély között? Hogy húztak fogat egy fogkulccsal? Hogy készült a dauer? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaphatsz választ, ha ellátogatsz hozzánk és megnézed gyűjteményünket!
Magyarország első és egyetlen olyan múzeuma, ahol a fodrászat történetével, a szakma kellékeivel ismerkedhetsz meg. Hogy nézett ki egy 19. századi fodrászat? Mi a különbség a fodrász és a borbély között? Hogy húztak fogat egy fogkulccsal? Hogy készült a dauer? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaphatsz választ, ha ellátogatsz hozzánk és megnézed gyűjteményünket!
Magyarország első és egyetlen olyan múzeuma, ahol a fodrászat történetével, a szakma kellékeivel ismerkedhetsz meg. Hogy nézett ki egy 19. századi fodrászat? Mi a különbség a fodrász és a borbély között? Hogy húztak fogat egy fogkulccsal? Hogy készült a dauer? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaphatsz választ, ha ellátogatsz hozzánk és megnézed gyűjteményünket!
A kontinens első földalattijának emléket állító múzeum 1975-ben nyílt meg, majd a teljes földalatti vonal rekonstrukciója során 1996-ban megújult. A múzeum külön érdekessége, hogy a kiállítási hely maga is műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egy eredeti alagútszakasza, amelyet az 1955. évi vonalkiegyenlítés során hagytak fel. Tehát nemcsak a múzeumban található kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében.
A kontinens első földalattijának emléket állító múzeum 1975-ben nyílt meg, majd a teljes földalatti vonal rekonstrukciója során 1996-ban megújult. A múzeum külön érdekessége, hogy a kiállítási hely maga is műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egy eredeti alagútszakasza, amelyet az 1955. évi vonalkiegyenlítés során hagytak fel. Tehát nemcsak a múzeumban található kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében.
A kontinens első földalattijának emléket állító múzeum 1975-ben nyílt meg, majd a teljes földalatti vonal rekonstrukciója során 1996-ban megújult. A múzeum külön érdekessége, hogy a kiállítási hely maga is műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egy eredeti alagútszakasza, amelyet az 1955. évi vonalkiegyenlítés során hagytak fel. Tehát nemcsak a múzeumban található kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében.
A Groupama Aréna földszintjén található a Fradi Múzeum, ahol az állandó kiállítás mellett több időszaki kiállítást is láthatott a közönség. A Fradi Múzeum Magyarország első és egyetlen hivatalos klub múzeuma. Közel 200 m2-en több száz sportereklyén keresztül mutatjuk be a klub múltját és jelenét. Látható az egyetlen magyar Aranylabda, a VVK serleg, Nyilasi Tibor Ezüstcipője.
A Groupama Aréna földszintjén található a Fradi Múzeum, ahol az állandó kiállítás mellett több időszaki kiállítást is láthatott a közönség. A Fradi Múzeum Magyarország első és egyetlen hivatalos klub múzeuma. Közel 200 m2-en több száz sportereklyén keresztül mutatjuk be a klub múltját és jelenét. Látható az egyetlen magyar Aranylabda, a VVK serleg, Nyilasi Tibor Ezüstcipője.
A Groupama Aréna földszintjén található a Fradi Múzeum, ahol az állandó kiállítás mellett több időszaki kiállítást is láthatott a közönség. A Fradi Múzeum Magyarország első és egyetlen hivatalos klub múzeuma. Közel 200 m2-en több száz sportereklyén keresztül mutatjuk be a klub múltját és jelenét. Látható az egyetlen magyar Aranylabda, a VVK serleg, Nyilasi Tibor Ezüstcipője.
Állandó kiállítás Gorka Géza, Gorka Lívia, Gorka-Foch Géza keramikusok alkotásaiból. A múzeum szombaton és vasárnap 10-18 óráig látogatható.
A Gödöllői Városi Múzeum a város központjában, az 1760-as években építtetett uradalmi fogadóban működik. Az intézmény területi múzeumi besorolással, a gödöllői szecessziós művésztelep esetében országos gyűjtőkörrel rendelkezik.
A város szülöttének állít emléket a Baktay Ervin Indián-Cowboy Múzeum, valamint a tudós utazó személyes emlékeit mutatja be.
Az aquincumi helytartóság nem csak a helytartói palota egyetlen reprezentatív épületéből állt, hanem ide sorolhatók mindazok a díszes paloták, fürdők, szentélyek és gazdag lakóházak, amelyek a Duna-ág óbudai oldalán a helytartói palotával szemközt, az egykori katonaváros északkeleti és északi sávjában sorakoztak. A közigazgatási negyed épületei adtak otthont a tartomány igazgatására szolgáló hivataloknak és itt voltak a magasrangú tisztviselők lakóházai is, amelyek egyike a Meggyfa utcában lévő ún. Hercules-villa.
Az aquincumi helytartóság nem csak a helytartói palota egyetlen reprezentatív épületéből állt, hanem ide sorolhatók mindazok a díszes paloták, fürdők, szentélyek és gazdag lakóházak, amelyek a Duna-ág óbudai oldalán a helytartói palotával szemközt, az egykori katonaváros északkeleti és északi sávjában sorakoztak. A közigazgatási negyed épületei adtak otthont a tartomány igazgatására szolgáló hivataloknak és itt voltak a magasrangú tisztviselők lakóházai is, amelyek egyike a Meggyfa utcában lévő ún. Hercules-villa.
Az aquincumi helytartóság nem csak a helytartói palota egyetlen reprezentatív épületéből állt, hanem ide sorolhatók mindazok a díszes paloták, fürdők, szentélyek és gazdag lakóházak, amelyek a Duna-ág óbudai oldalán a helytartói palotával szemközt, az egykori katonaváros északkeleti és északi sávjában sorakoztak. A közigazgatási negyed épületei adtak otthont a tartomány igazgatására szolgáló hivataloknak és itt voltak a magasrangú tisztviselők lakóházai is, amelyek egyike a Meggyfa utcában lévő ún. Hercules-villa.
