A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett Lovarda egyedül a Budai Várséták tematikus vezetésével látogatható! Helyszíne, a Csikós udvar a második világháború okozta sérüléséket követően az 1950–60-as évek kultúrpolitikájának esett áldozatul, így a Lovarda, Főőrség és Stöckl lépcső épületegyüttesét elbontották.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett Lovarda egyedül a Budai Várséták tematikus vezetésével látogatható! Helyszíne, a Csikós udvar a második világháború okozta sérüléséket követően az 1950–60-as évek kultúrpolitikájának esett áldozatul, így a Lovarda, Főőrség és Stöckl lépcső épületegyüttesét elbontották.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett Lovarda egyedül a Budai Várséták tematikus vezetésével látogatható! Helyszíne, a Csikós udvar a második világháború okozta sérüléséket követően az 1950–60-as évek kultúrpolitikájának esett áldozatul, így a Lovarda, Főőrség és Stöckl lépcső épületegyüttesét elbontották.
Sétánkon megelevenedik előttünk a „főváros ékszerdobozának” nevezett Várkert Bazár. Megcsodáljuk a Királyi Kertek lezárásaként született neoreneszánsz stílusú épületet, megismerjük tervezője, Ybl Miklós személyét és munkásságát, miközben csillogó Zsolnay-kerámiákban, művészien megformált kovácsoltvasakban, tökéletesen megfestett üvegablakokban és illatos rózsakertekben gyönyörködünk.
Sétánkon megelevenedik előttünk a „főváros ékszerdobozának” nevezett Várkert Bazár. Megcsodáljuk a Királyi Kertek lezárásaként született neoreneszánsz stílusú épületet, megismerjük tervezője, Ybl Miklós személyét és munkásságát, miközben csillogó Zsolnay-kerámiákban, művészien megformált kovácsoltvasakban, tökéletesen megfestett üvegablakokban és illatos rózsakertekben gyönyörködünk.
Sétánkon megelevenedik előttünk a „főváros ékszerdobozának” nevezett Várkert Bazár. Megcsodáljuk a Királyi Kertek lezárásaként született neoreneszánsz stílusú épületet, megismerjük tervezője, Ybl Miklós személyét és munkásságát, miközben csillogó Zsolnay-kerámiákban, művészien megformált kovácsoltvasakban, tökéletesen megfestett üvegablakokban és illatos rózsakertekben gyönyörködünk.
Budai Vársétánkon Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné nyomdokain járunk: bejárjuk kedvenc budai kertjeit, az Ybl Miklós tervei alapján épült, neoreneszánsz stílusú Várkert Bazárt és körbesétáljuk a Királyi Palota Erzsébethez fűződő helyszíneit. Közben megismerjük életének legfontosabb részleteit: hogyan vált a magyarok kedvenc uralkodójává? Kik voltak legbizalmasabb barátai? Milyen viszony fűzte Andrássy Gyula grófhoz? Sétánkon minden kiderül!
Budai Vársétánkon Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné nyomdokain járunk: bejárjuk kedvenc budai kertjeit, az Ybl Miklós tervei alapján épült, neoreneszánsz stílusú Várkert Bazárt és körbesétáljuk a Királyi Palota Erzsébethez fűződő helyszíneit. Közben megismerjük életének legfontosabb részleteit: hogyan vált a magyarok kedvenc uralkodójává? Kik voltak legbizalmasabb barátai? Milyen viszony fűzte Andrássy Gyula grófhoz? Sétánkon minden kiderül!
Budai Vársétánkon Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné nyomdokain járunk: bejárjuk kedvenc budai kertjeit, az Ybl Miklós tervei alapján épült, neoreneszánsz stílusú Várkert Bazárt és körbesétáljuk a Királyi Palota Erzsébethez fűződő helyszíneit. Közben megismerjük életének legfontosabb részleteit: hogyan vált a magyarok kedvenc uralkodójává? Kik voltak legbizalmasabb barátai? Milyen viszony fűzte Andrássy Gyula grófhoz? Sétánkon minden kiderül!
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.