Csongrád-Csanád vármegyei szabadidő

Hagyományainkhoz híven a rendezvényt a kerti tavunkat közel száz éve díszítő indiai lótusz csúcsvirágzásához igazítva, július utolsó hétvégéjére időzítettük. A két napos fesztivál ideje alatt idén is szeretnénk egy kis távol-keleti hangulatot varázsolni a Füvészkert árnyas fái közé.

A Tornyai János Múzeum alapítása az 1904-es városi ipari és mezőgazdasági kiállításhoz kötődik. Napjainkban pedig már egész évben gazdag időszaki képzőművészeti kiállításaival vonzza a látogatókat. A múzeum feladata a régészeti, néprajzi, helytörténeti, képző- és iparművészeti kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményének kialakítása, a régészeti örökség védelme, a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése, restaurálása, tudományos feldolgozása.

A Csomorkányi templom és környéke az ország azon kevés helyei közé tartozik, ahonnan zavaró fényektől mentesen csodálható meg a csillagos égbolt, s így kiváló lehetőségeket kínál a csillagászati megfigyelésekre.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket játékos, ismeretterjesztő feladatokkal, a méhekkel, méhészkedéssel kapcsolatos állomásokkal. Megtudhatják többek között, hogy miért hasznos a virágpor és a propolisz, megismerhetik a méhészkedés eszközeit, a Füvészkert munkatársai bemutatják a méhlegelő növényeit. Részesei lehetnek egy megfigyelőkaptáros méhbemutatónak, készíthetünk viaszgyertyát és természetesen mézkóstolásra is sor kerül.

A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében található épület rendszeres ismeretterjesztő programjaival már 1992 óta nyitva áll a csillagászat iránt érdeklődő nagyközönség előtt. Tematikus programok, csillagmegfigyelések, távcsöves bemutatók, csillagvizsgáló programok, izgalmas ismeretterjesztő előadások várják a látogatókat.

A Duna-Tisza közének déli részén a semlyékek (szikesedő, vizenyős területek) még a múlt század elején is összefüggő láncolatot alkottak. A vízrendezés megváltoztatta a táj képét, a megmaradt semlyékek izolátumként őrzik a hajdan volt társulásokat, és ezek ma már ritkává vált védett növényfajait. Ilyen maradványrét a Csipak-semlyék is. Elsősorban növénytani értékei kiemelkedők. Jelentős számban fordul elő kornistárnics, mocsári kosbor, szibériai nőszirom vagy a fokozottan védett pókbangó is. A terület a közeli tavak költőmadarainak is fontos táplálkozóhelye.

Az Ásotthalmi Láprét a Duna-Tisza köze déli részének botanikai szempontból a legértékesebb védett természeti területe. Figyelemre méltó értéke a világviszonylatban egyedülálló mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) több tízezres állománya, de ugyancsak említésre érdemes a fokozottan védett egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) hasonló nagyságrendű előfordulása is. Az itt eddig számba vett 251 növényfajból 19 védett és 3 fokozottan védett. Sokszínűsége és sok szempontból egyedülállósága miatt nevezték el első látogatói `Csodarétnek`. A tanösvény bemutatja a rét legfontosabb növénytársulásait és az utóbbi kétszáz évben a tájra ható emberi tevékenység ma is fellelhető nyomait.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban csoportok részére lehetőség van tárlat- és idegenvezetésre magyar és angol nyelven, amelyre előzetes bejelentkezés szükséges. Az Emlékpark része az Árpád-emlékmű, a Skanzen, a Szer monostor, a Nomád park és a Rotunda. Az Emlékpark jelenleg az egyik leglátogatottabb múzeumi kiállítóhelyek közé tartozik Magyarországon.

Tömörkénytől Szegedig húzódik a látnivalókban és természeti értékekben egyaránt gazdag Pusztaszeri tájvédelmi törzet. Fontosabb élőhelyei a szikes és halastavak, morotvák, mocsárrétek, homok és szikes puszták. Legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, mely egy hajdani szikes tóból kialakított halastó rendszer.

Hazánk harmadikként védetté nyilvánított tájvédelmi körzete, amely már a Tiszántúlon,a Tisza balparti hullámterében fekszik. A vízjárás döntően befolyásolja a terület állapotát, élővilágát.