Az Egertől északra lévő Szarvaskő település központjában lévő parkolóban található a Geológia tanösvény indítótáblája. Szarvaskő a Bükk hegység egyik legszebb fekvésű települése. Az Eger-patak szűk völgyében épült falut vulkáni kőzetekből álló meredek hegyoldalak fogják közre.
A szilvásváradi Szalajka-völgy - Lillafüred mellett - a Bükk idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. Az év minden napján sétálhatunk az ország egyik leghíresebb kirándulóhelyén: a Szalajka-völgyben. Itt működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza, melyen a 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli - vasúti pályája, mely helyenként a 41 º/oo emelkedést is meghaladja.
A szilvásváradi Szalajka-völgy - Lillafüred mellett - a Bükk idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. Az év minden napján sétálhatunk az ország egyik leghíresebb kirándulóhelyén: a Szalajka-völgyben. Itt működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza, melyen a 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli - vasúti pályája, mely helyenként a 41 º/oo emelkedést is meghaladja.
A szilvásváradi Szalajka-völgy - Lillafüred mellett - a Bükk idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. Az év minden napján sétálhatunk az ország egyik leghíresebb kirándulóhelyén: a Szalajka-völgyben. Itt működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza, melyen a 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli - vasúti pályája, mely helyenként a 41 º/oo emelkedést is meghaladja.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
A Mátrafüredről - a 499 m magas Sár-hegyen át - Gyöngyösre vezető tanösvény mindkét irányból bejárható. Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep), változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkánroncs felszínét, amely nagy része az 1975-ben létrehozott, 204,4 hektár kiterjedésű természetvédelmi területhez tartozik.
A Mátrafüredről - a 499 m magas Sár-hegyen át - Gyöngyösre vezető tanösvény mindkét irányból bejárható. Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep), változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkánroncs felszínét, amely nagy része az 1975-ben létrehozott, 204,4 hektár kiterjedésű természetvédelmi területhez tartozik.
A Mátrafüredről - a 499 m magas Sár-hegyen át - Gyöngyösre vezető tanösvény mindkét irányból bejárható. Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep), változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkánroncs felszínét, amely nagy része az 1975-ben létrehozott, 204,4 hektár kiterjedésű természetvédelmi területhez tartozik.
A Muhi Csata 750. évfordulója alkalmából 1991. évben avatták fel a Muhi Csata Emlékművet. A mesterséges domb a messzefutó síkságon térformájával önmagában is jel, figyelemfelkeltő. Rajta a keresztek, olyan mint a Golgota. Az emlékmű szabadon látogatható.
A Rejteki tanösvény egy rövidebb, 0,8 km-es, a Rejteki Kutatóház körüli, 5 állomást érintő sétaútból, és egy hosszabb, 9 km hosszúságú, összesen 12 állomásból álló körtúra útvonalból áll. Mindkét útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Rejteki Kutatóházának parkolójából indul. A kutatóház körüli rövidebb útvonal a Bükk növény- és állatvilágát mutatja be. Állomásonként egy-egy tájékoztató tábla tartalmazza a fenyőerdővel, a bükkösök világával, a nagyvadakkal, erdeink kisragadozóival és egy vízi biotóppal kapcsolatos tudnivalókat. A tanösvény ismeretanyaga elsősorban erdei iskolai programokhoz kapcsolható. Az útvonal hossza 9 kilométer, az állomások száma 12 db, menetidő 4,5 óra. Az egész évben szabadon látogatható tanösvények bejárásához előre bejelentett igény alapján a BNPI szakvezetést biztosít.
A Rejteki tanösvény egy rövidebb, 0,8 km-es, a Rejteki Kutatóház körüli, 5 állomást érintő sétaútból, és egy hosszabb, 9 km hosszúságú, összesen 12 állomásból álló körtúra útvonalból áll. Mindkét útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Rejteki Kutatóházának parkolójából indul. A kutatóház körüli rövidebb útvonal a Bükk növény- és állatvilágát mutatja be. Állomásonként egy-egy tájékoztató tábla tartalmazza a fenyőerdővel, a bükkösök világával, a nagyvadakkal, erdeink kisragadozóival és egy vízi biotóppal kapcsolatos tudnivalókat. A tanösvény ismeretanyaga elsősorban erdei iskolai programokhoz kapcsolható. Az útvonal hossza 9 kilométer, az állomások száma 12 db, menetidő 4,5 óra. Az egész évben szabadon látogatható tanösvények bejárásához előre bejelentett igény alapján a BNPI szakvezetést biztosít.
A Rejteki tanösvény egy rövidebb, 0,8 km-es, a Rejteki Kutatóház körüli, 5 állomást érintő sétaútból, és egy hosszabb, 9 km hosszúságú, összesen 12 állomásból álló körtúra útvonalból áll. Mindkét útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Rejteki Kutatóházának parkolójából indul. A kutatóház körüli rövidebb útvonal a Bükk növény- és állatvilágát mutatja be. Állomásonként egy-egy tájékoztató tábla tartalmazza a fenyőerdővel, a bükkösök világával, a nagyvadakkal, erdeink kisragadozóival és egy vízi biotóppal kapcsolatos tudnivalókat. A tanösvény ismeretanyaga elsősorban erdei iskolai programokhoz kapcsolható. Az útvonal hossza 9 kilométer, az állomások száma 12 db, menetidő 4,5 óra. Az egész évben szabadon látogatható tanösvények bejárásához előre bejelentett igény alapján a BNPI szakvezetést biztosít.
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
A karsztfennsíkon vezető tíz kilométeres körtúra bejárása közben felfedezhetjük a barlangok világát, a különleges élővilággal büszkélkedő hegyi réteket és a bükkerdőket is. Legmagasabb pontja a fennsík peremét jelző „Kövek” vonulatának tagja, a Tar-kő, ahonnét nagyszerű kilátás nyílik a Déli-Bükkre, de tiszta időben az Alföld és a Mátra is látható. A tanösvény kiindulópontja a Szilvásvárad felől személykocsival is megközelíthető Olasz-kapui parkoló, bejárása pedig fél-vagy egész napos túraélményt jelent.
A karsztfennsíkon vezető tíz kilométeres körtúra bejárása közben felfedezhetjük a barlangok világát, a különleges élővilággal büszkélkedő hegyi réteket és a bükkerdőket is. Legmagasabb pontja a fennsík peremét jelző „Kövek” vonulatának tagja, a Tar-kő, ahonnét nagyszerű kilátás nyílik a Déli-Bükkre, de tiszta időben az Alföld és a Mátra is látható. A tanösvény kiindulópontja a Szilvásvárad felől személykocsival is megközelíthető Olasz-kapui parkoló, bejárása pedig fél-vagy egész napos túraélményt jelent.
A karsztfennsíkon vezető tíz kilométeres körtúra bejárása közben felfedezhetjük a barlangok világát, a különleges élővilággal büszkélkedő hegyi réteket és a bükkerdőket is. Legmagasabb pontja a fennsík peremét jelző „Kövek” vonulatának tagja, a Tar-kő, ahonnét nagyszerű kilátás nyílik a Déli-Bükkre, de tiszta időben az Alföld és a Mátra is látható. A tanösvény kiindulópontja a Szilvásvárad felől személykocsival is megközelíthető Olasz-kapui parkoló, bejárása pedig fél-vagy egész napos túraélményt jelent.
A tanösvény a Bükk-fennsík különleges karsztos formakincséből a Kis-kőháti-zsombolyt – egy vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagy-mező fokozottan védett növényvilágát mutatja be. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.
A tanösvény a Bükk-fennsík különleges karsztos formakincséből a Kis-kőháti-zsombolyt – egy vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagy-mező fokozottan védett növényvilágát mutatja be. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.
A tanösvény a Bükk-fennsík különleges karsztos formakincséből a Kis-kőháti-zsombolyt – egy vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagy-mező fokozottan védett növényvilágát mutatja be. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít.
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
