A sétaút Salgó és Somoskő várát köti össze a nagy költőnknek, Petőfi Sándornak emléket állító sétányon. A somoskői vártól turistaút vezet a Magyar-bánya melletti Kőparkhoz és a régi kisvasút nyomvonalán a Losonczy Anna-forráshoz. Közvetlenül a magyar és a szlovák országhatáron csatlakozhatunk a Szlovák Köztársaság területén található, Somoskő várát és természeti környezetét bemutató tanösvényhez. Az útvonal hossza 3,5 kilométer, az állomások száma 6 db, menetidő 1 óra. Szakvezetés kérhető.
A sétaút Salgó és Somoskő várát köti össze a nagy költőnknek, Petőfi Sándornak emléket állító sétányon. A somoskői vártól turistaút vezet a Magyar-bánya melletti Kőparkhoz és a régi kisvasút nyomvonalán a Losonczy Anna-forráshoz. Közvetlenül a magyar és a szlovák országhatáron csatlakozhatunk a Szlovák Köztársaság területén található, Somoskő várát és természeti környezetét bemutató tanösvényhez. Az útvonal hossza 3,5 kilométer, az állomások száma 6 db, menetidő 1 óra. Szakvezetés kérhető.
A sétaút Salgó és Somoskő várát köti össze a nagy költőnknek, Petőfi Sándornak emléket állító sétányon. A somoskői vártól turistaút vezet a Magyar-bánya melletti Kőparkhoz és a régi kisvasút nyomvonalán a Losonczy Anna-forráshoz. Közvetlenül a magyar és a szlovák országhatáron csatlakozhatunk a Szlovák Köztársaság területén található, Somoskő várát és természeti környezetét bemutató tanösvényhez. Az útvonal hossza 3,5 kilométer, az állomások száma 6 db, menetidő 1 óra. Szakvezetés kérhető.
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
A Borókás-árok Tanösvényen a 24-23 millió évvel ezelőtti üledékes kőzetek feltárását , a csarnoképületben a miocén folyópart itató- és gázlóhelyének megkövesedett felszínét, a homokkőpadon párosujjú patások, ragadozók, ősorrszarvúak, madarak lábnyomait, a védőpince épületében a Kubinyi Ferenc által 1838-ban felfedezett 46 m hosszú ősfenyő maradványát, a nagycsarnokban egy kiállítást, mellette az első lábnyomos homokkőfelszínt tekinthetjük meg. A Borókás-árok Geológiai Tanösvény a nyitvatartási időn belül belépőjeggyel látogatható. Az útvonal hossza 0,8 kilométer, az állomások száma 7 db, menetidő 1 óra. Vezetőfüzet biztosított.
A Borókás-árok Tanösvényen a 24-23 millió évvel ezelőtti üledékes kőzetek feltárását , a csarnoképületben a miocén folyópart itató- és gázlóhelyének megkövesedett felszínét, a homokkőpadon párosujjú patások, ragadozók, ősorrszarvúak, madarak lábnyomait, a védőpince épületében a Kubinyi Ferenc által 1838-ban felfedezett 46 m hosszú ősfenyő maradványát, a nagycsarnokban egy kiállítást, mellette az első lábnyomos homokkőfelszínt tekinthetjük meg. A Borókás-árok Geológiai Tanösvény a nyitvatartási időn belül belépőjeggyel látogatható. Az útvonal hossza 0,8 kilométer, az állomások száma 7 db, menetidő 1 óra. Vezetőfüzet biztosított.
A Borókás-árok Tanösvényen a 24-23 millió évvel ezelőtti üledékes kőzetek feltárását , a csarnoképületben a miocén folyópart itató- és gázlóhelyének megkövesedett felszínét, a homokkőpadon párosujjú patások, ragadozók, ősorrszarvúak, madarak lábnyomait, a védőpince épületében a Kubinyi Ferenc által 1838-ban felfedezett 46 m hosszú ősfenyő maradványát, a nagycsarnokban egy kiállítást, mellette az első lábnyomos homokkőfelszínt tekinthetjük meg. A Borókás-árok Geológiai Tanösvény a nyitvatartási időn belül belépőjeggyel látogatható. Az útvonal hossza 0,8 kilométer, az állomások száma 7 db, menetidő 1 óra. Vezetőfüzet biztosított.
Az Ipolytarnóc - Biológiai tanösvény a hajdani tölgyesek, cseresek maradványait és a kiirtásuk nyomán keletkezett legelők növény és állatvilágát mutatja be. A természetvédelmi terület fogadóépülete a településtől 1,5 km-re található.
A fehér négyzetben átlós kék csíkkal jelzett körtúra-útvonal Salgóbányáról vezeti el az érdeklődőket a Medves-fennsík két felhagyott és rekultivált bányájához, a Kis-bányához és az Új-bányához.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák). A geológiai bemutatóösvényen a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas bazaltkúpja járható körül. Láthatunk oszlopos elválású bazaltot (bazaltláva), vulkáni salakot (vulkáni törmelékes kőzet), lávafoszlányok nyomait, vulkáni bombákat, telért és „kukoricacsöves” megjelenésű, murvásodó bazaltot. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák). A geológiai bemutatóösvényen a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas bazaltkúpja járható körül. Láthatunk oszlopos elválású bazaltot (bazaltláva), vulkáni salakot (vulkáni törmelékes kőzet), lávafoszlányok nyomait, vulkáni bombákat, telért és „kukoricacsöves” megjelenésű, murvásodó bazaltot. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák). A geológiai bemutatóösvényen a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas bazaltkúpja járható körül. Láthatunk oszlopos elválású bazaltot (bazaltláva), vulkáni salakot (vulkáni törmelékes kőzet), lávafoszlányok nyomait, vulkáni bombákat, telért és „kukoricacsöves” megjelenésű, murvásodó bazaltot. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Az úszáson kívül a szabadidős sportolásra és kikapcsolódásra vágyó vendégeket szauna, infra kabin, szolárium, masszázs, felnőtt- és csecsemő úszás várja.
Drégelyvár a nemzeti örökség része. A sziklavár, amely napjainkban is épül, a hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak. A vár egész évben szabadon látogatható belépődíj nélkül.
