A holokauszt ógörög eredetű latin szó, jelentése teljesen elégő áldozat. A kifejezés a héber biblia első, az i.e.-i 3.században keletkezett görög nyelvű fordításában, a Septuaqintában jelenik meg először. A holokauszt kifejezés alatt nemzetközi megegyezéssel a második világháború idején a náci Németország által végrehajtott népirtást értjük.
Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét, ugyanis az aushwitzi haláltábort ezen a napon szabadította fel a szovjet hadsereg.
A náci népirtás elsődleges célpontja az európai zsidóság volt, közülük mintegy 6 millió ember esett áldozatul. A cigány áldozatok száma több mint 200 ezer, de tervszerűen irtották a homoszexuális és fogyatékos embereket is. A magyar hatóságok részvételével végrehajtott hazai holokauszt zsidó áldozatainak száma 400 ezer , a cigány áldozatok száma pedig mintegy 5000 fő.
A magyarországi holokauszt áldozatainak Budapesten és az ország sok településén állítottak emlékművet, ezek közül a legismertebb a pesti Duna-parti cipők, Pauer Gyula alkotása. Számos művészeti alkotás foglalkozik a 20.század magyar sorstragédiájával. Ezek közül Kertész Imre Sorstalanság című regénye 2002-ben Nobel-díjat kapott, Nemes Jeles László Saul fia című filmje pedig 2016-ban elnyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
Fotó: Pixabay.com
Megosztás
Kapcsolódó témák:
