150 éve avatták fel a Budavári Siklót - Széchenyi Ödön Párizsból hozta a gőzsikló ötletét
Gyulai őszi wellness kikapcsolódás teljes panziós akcióval!
Gyulai őszi wellness kikapcsolódás teljes panziós akcióval!
Tisza-tavi wellness pihenés - gazdag programkínálattal!
Tisza-tavi wellness pihenés - gazdag programkínálattal!
Melyek a legnépszerűbb fesztiválok?
Melyek a legnépszerűbb fesztiválok?

150 éve avatták fel a Budavári Siklót - Széchenyi Ödön Párizsból hozta a gőzsikló ötletét

A Széchenyi család öröksége, története évszázadokra nyúlik vissza, tagjai mindig is hazájuk és hivatásuk gyarapításának szentelték életüket. Gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István fiatalabb fia korát megelőző éleslátással figyelt fel a gazdasági, társadalmi és technikai hiányosságokra és igényekre. Az ő nevéhez kötődik a Budavári Sikló kialakítása, amelyet 150 éve, 1870. március 2-án avattak fel. A nemzeti könyvtár őrzi a budavári sikló (hegypálya) alapítását (1868) és gróf Széchenyi Ödön érdemeinek elismerését tartalmazó iratot (1894).

A gróf az 1867-es párizsi világkiállításon találkozott először a hegyre menő felvonó ötletével, amelyet hazatérve rögtön át is szeretett volna ültetni az itthoni környezetbe. Buda székesfőváros tanácsánál kérvényezte egy személy- és áruszállításra alkalmas emelőgép megépítését a budai várhegy Lánchídhoz közeli oldalában, mely „megkímél nemcsak fáradságot és időt, hanem a budai vár lakóinak és háztulajdonosainak csekély ár fizetése mellett a legnagyobb kényelmére válna.” Amikor híre ment a beadványának sokan kinevették, mások azt mondták: ha az „emelőgép” fel is épül, nem ülnének bele, mert akik így tesznek, azok biztosan ki fogják törni a nyakukat.

Erre reagálva „A Hon” című lap 1867. november 8-ai száma beszámolt arról, hogy a párizsi világkiállításon is működött egy ilyen gép, amely a közönséget gőzerővel a „roppant magas palota” tetejére emelte. Széchenyi 1868. május 25-ére szerezte meg az összes szükséges támogatást a budai gőzsikló megépítéséhez, de a korabeli lapok beszámolóiból tudható, hogy a munkálatok nem mentek mindig zökkenőmentesen. A sínek megépítése nehézkesen tudott haladni a talajban, és az emelőszerkezet újragondolására is szükség volt, mivel a siklót működtető gőzgépet csak a várhegy alján tudták elhelyezni.

A megnyitásra végül 1870. március 2-án került sor, Buda városától 40 évre kaptak engedélyt a „Hegypálya” üzemeltetésére.  Európában – a párizsi felvonó után – ez volt a második ilyen szerkezet. Az utasszállítás még a hatósági forgalomba helyezés engedélye előtt megkezdődött, a hivatalos megnyitásig ingyenesen használhatták az emberek a gépet, ezzel is megalapozva a bizalmat az új szerkezetnek. A Pesti Napló így méltatta: „A rajta való járás igen kellemes, éppen semmit sem ráz, a le vagy felmenetel egy perc műve." A budai gőzsikló olyan nagy sikert aratott, hogy több helyen terveztek hasonlót építeni a budai hegyek oldalában, de ezek megépítésére pénzhiány miatt nem került sor.

2020-02-26 13:18:02


Figyelmébe ajánljuk!

Országos Széchényi Könyvtár
Országos Széchényi Könyvtár
  • Budapest
  • I. kerület

Kiemelt ajánlatok

Online jegyvásárlás


Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
MEGADOTT INTERVALLUMBAN:
-TÓL -IG