Magyar zászló és címer napja

A ma is használatban lévő címert, nemzeti zászlót és a nemzeti színeket az 1848-as áprilisi törvények XXI. cikkelye tette hivatalossá. A forradalom idején vezették be a nemzeti zászló és az ország címerének használatát a közintézményekben és az ünnepségek alkalmával. Az országgyűlés 2014-ben nyilvánította március 16-át a Magyar zászló és címer napjává.

Az 1849. április 14-ei trónfosztást, illetve a függetlenségi nyilatkozat április 19-ei közzétételét követően váltotta fel a koronás kiscímert a történelmi magyar nemzeti címer rendhagyó változata, amelyen nem szerepel a Szent Korona. Alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátos magyarnak tartott pajzsforma, melynek a közbeszédben Kossuth-címer a neve.

Később, a szabadságharc leverése után a nemzeti lobogó és a címer is tiltott jelképeknek minősültek, és csak 1867 után használhatták őket ismét hivatalosan.

Az Országgyűlés 1990. július 3-án úgy döntött, hogy Magyarország címere a Szent Koronával díszített címer. A magyar állami zászlón nem szerepel a koronás címer, használata azonban nem hivatalos változatként megengedett.

Fotó: Pixabay.com