A 17. század végén európai összefogással, a Habsburgok fő teherviselésével a Kárpát-medencében véres háborúk hosszú sorával lezajlott az oszmán törökök kiszorítása, az ország Habsburg jogar alatti felszabadítása. A török uralmat azonban az osztrák váltotta fel, a Habsburgok a felszabadított területeket a sajátjuknak tekintették. A rengeteg megoldásra váró kérdés, az éles magyar-német ellentét egy szabadságharcban csúcsosodott ki, melynek Rákóczi Ferenc állt az élére.
Rákóczi magyar főnemesi családból származott, felmenői között, édesapját, I. Rákóczi Ferencet is beleszámítva négyen viselték Erdély fejedelmi címét. Így az ifjú Rákóczi tűnt a legalkalmasabbnak arra, hogy Magyarország számára a teljes állami függetlenséget visszaszerezze a Habsburg Birodalomtól. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország vezérlő fejedelmévé. Rákóczi szabadságharca nem érte el a kívánt eredményt, a vezérlő fejedelem azonban a magyarság emlékezetében ma is tiszta lelkű és becsületes vezetőként él tovább. A szabadságharcot lezáró szatmári béke a bukás ellenére is kompromisszummal zárult, amely megakadályozta Magyarország beolvadását a Habsburg birodalomba, és a rendi alkotmány, ha korlátozott formában is, de fennmaradt 1848-ig.
Fotó: Borsi Rákóczi-kastély (https://www.borsikastely.eu)
Megosztás
