Bazsiban található Simon István költő Emlékháza, mely állandó kiállítással tiszteleg a költő emléke előtt. Az irodalomtörténeti kiállítás felidézi Simon István alakját és költészetét, megjelenítve a környezetét, mely gyermek- és ifjúkorában körülvette.
Mohácson a Táncsics Mihály utcában nyílt meg a Sokac Ház, ahol bemutathatóvá váltak a helyi sokac hagyományok. A tájházban számos népművészeti tevékenység megtekinthető és kipróbálható. A Sokac Ház a mohácsi sokac tradíciók és kulturális örökséget mutatja be egy interaktív elemeket felvonultató kiállítás segítségével.
Mohácson a Táncsics Mihály utcában nyílt meg a Sokac Ház, ahol bemutathatóvá váltak a helyi sokac hagyományok. A tájházban számos népművészeti tevékenység megtekinthető és kipróbálható. A Sokac Ház a mohácsi sokac tradíciók és kulturális örökséget mutatja be egy interaktív elemeket felvonultató kiállítás segítségével.
Mohácson a Táncsics Mihály utcában nyílt meg a Sokac Ház, ahol bemutathatóvá váltak a helyi sokac hagyományok. A tájházban számos népművészeti tevékenység megtekinthető és kipróbálható. A Sokac Ház a mohácsi sokac tradíciók és kulturális örökséget mutatja be egy interaktív elemeket felvonultató kiállítás segítségével.
A Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékkiállítás a legnagyobb korabeli hiteles helyszínen mutatja be lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor legtermékenyebb korszakát. Petőfi Sándor 112 verset, két drámát (Zöld Marci, Tigris és hiéna) és egy regényt (A hóhér kötele) is írt Szalkszentmártonban. A hazai bemutatóhelyek közül itt tekinthető meg a legtöbb olyan relikvia, műtárgy, amelyet Petőfi Sándor, illetve a szülei használtak.
A Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékkiállítás a legnagyobb korabeli hiteles helyszínen mutatja be lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor legtermékenyebb korszakát. Petőfi Sándor 112 verset, két drámát (Zöld Marci, Tigris és hiéna) és egy regényt (A hóhér kötele) is írt Szalkszentmártonban. A hazai bemutatóhelyek közül itt tekinthető meg a legtöbb olyan relikvia, műtárgy, amelyet Petőfi Sándor, illetve a szülei használtak.
A Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékkiállítás a legnagyobb korabeli hiteles helyszínen mutatja be lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor legtermékenyebb korszakát. Petőfi Sándor 112 verset, két drámát (Zöld Marci, Tigris és hiéna) és egy regényt (A hóhér kötele) is írt Szalkszentmártonban. A hazai bemutatóhelyek közül itt tekinthető meg a legtöbb olyan relikvia, műtárgy, amelyet Petőfi Sándor, illetve a szülei használtak.
A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának.
A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának.
A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának.
A Szendrey Júlia szülőházában kialakított Emlékház a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának kezelésében álló területen található. Szendrey Júlia kiváló írónő, költő volt, neve mégis Petőfi Sándor múzsájaként, a világirodalom talán legszebb szerelmes verseinek ihletőjeként maradt fent. Az emlékhely a 71-es főút és a Keszthelyre vezető Fenéki út között található, a Szendrey majorban.
A Szendrey Júlia szülőházában kialakított Emlékház a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának kezelésében álló területen található. Szendrey Júlia kiváló írónő, költő volt, neve mégis Petőfi Sándor múzsájaként, a világirodalom talán legszebb szerelmes verseinek ihletőjeként maradt fent. Az emlékhely a 71-es főút és a Keszthelyre vezető Fenéki út között található, a Szendrey majorban.
A Szendrey Júlia szülőházában kialakított Emlékház a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának kezelésében álló területen található. Szendrey Júlia kiváló írónő, költő volt, neve mégis Petőfi Sándor múzsájaként, a világirodalom talán legszebb szerelmes verseinek ihletőjeként maradt fent. Az emlékhely a 71-es főút és a Keszthelyre vezető Fenéki út között található, a Szendrey majorban.
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Nemzeti emlékhelyünk Somogyváron azt a Szent László király által 1091-ben alapított bencés apátság, ahova a lovagkirály francia szerzeteseket telepített le, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát. A monostor a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb építménye volt.
Nemzeti emlékhelyünk Somogyváron azt a Szent László király által 1091-ben alapított bencés apátság, ahova a lovagkirály francia szerzeteseket telepített le, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát. A monostor a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb építménye volt.
Nemzeti emlékhelyünk Somogyváron azt a Szent László király által 1091-ben alapított bencés apátság, ahova a lovagkirály francia szerzeteseket telepített le, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát. A monostor a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb építménye volt.
Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.
Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.
Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.
A Szolyvai Emlékpark a kárpátaljai Szolyva városban a második világháború végén, 1944 novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, a málenkij robot elszenvedőinek illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror áldozatainak emléket állító emlékpark, melyet 1994 novemberében avattak fel. Internált magyar, német civilek, honvédek nyugszanak itt.
A Szolyvai Emlékpark a kárpátaljai Szolyva városban a második világháború végén, 1944 novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, a málenkij robot elszenvedőinek illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror áldozatainak emléket állító emlékpark, melyet 1994 novemberében avattak fel. Internált magyar, német civilek, honvédek nyugszanak itt.
A Szolyvai Emlékpark a kárpátaljai Szolyva városban a második világháború végén, 1944 novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, a málenkij robot elszenvedőinek illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror áldozatainak emléket állító emlékpark, melyet 1994 novemberében avattak fel. Internált magyar, német civilek, honvédek nyugszanak itt.
Egy falu, ezer élmény. Mindössze 25 kilométerre Budapesttől. a Sződi Hagyományközpont, Interaktív Családi- és Élménypark egyszerre kínál múltidéző élményeket, izgalmas programokat és közösségi kikapcsolódást minden korosztály számára. A központ szíve a Falumúzeum, amely az 1930–50-es évek sződi falusi életébe enged betekintést. A közösségi tér nemcsak a hagyományok őrzője, hanem aktív élettere is: rendszeres kézműves foglalkozások, múzeumpedagógiai programok várják az óvodás és iskolás csoportokat, valamint az alkotó kedvű családokat.
Egy falu, ezer élmény. Mindössze 25 kilométerre Budapesttől. a Sződi Hagyományközpont, Interaktív Családi- és Élménypark egyszerre kínál múltidéző élményeket, izgalmas programokat és közösségi kikapcsolódást minden korosztály számára. A központ szíve a Falumúzeum, amely az 1930–50-es évek sződi falusi életébe enged betekintést. A közösségi tér nemcsak a hagyományok őrzője, hanem aktív élettere is: rendszeres kézműves foglalkozások, múzeumpedagógiai programok várják az óvodás és iskolás csoportokat, valamint az alkotó kedvű családokat.
Egy falu, ezer élmény. Mindössze 25 kilométerre Budapesttől. a Sződi Hagyományközpont, Interaktív Családi- és Élménypark egyszerre kínál múltidéző élményeket, izgalmas programokat és közösségi kikapcsolódást minden korosztály számára. A központ szíve a Falumúzeum, amely az 1930–50-es évek sződi falusi életébe enged betekintést. A közösségi tér nemcsak a hagyományok őrzője, hanem aktív élettere is: rendszeres kézműves foglalkozások, múzeumpedagógiai programok várják az óvodás és iskolás csoportokat, valamint az alkotó kedvű családokat.
