A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
Bőköz tanösvény Duna-Dráva Nemzeti Parkban Majláthpusztán. Kevesen tudják, hogy a ma Ormánságnak nevezett vidék ősi, Árpád-kori neve Bőköz vagy Ormánköz volt. A tanösvény nevében a táj ősi elnevezése köszön vissza. Az önmagába visszatérő útvonal, amelynek egy szakasza az egykori nyári gáton vezet, Mailáthpuszta környékén kalauzolja a látogatót a Dráva-ártér természeti értékeinek felfedezésére. A tanösvény tájékoztató táblái emellett a környék néprajzi érdekességeire is felhívják a figyelmet. Az útvonal hossza 4 kilométer, az állomások száma 6 db, menetidő 1,5 óra. A Dráva-ártér természeti értékeinek felfedezését kérésre szakvezetők segítik.
Bőköz tanösvény Duna-Dráva Nemzeti Parkban Majláthpusztán. Kevesen tudják, hogy a ma Ormánságnak nevezett vidék ősi, Árpád-kori neve Bőköz vagy Ormánköz volt. A tanösvény nevében a táj ősi elnevezése köszön vissza. Az önmagába visszatérő útvonal, amelynek egy szakasza az egykori nyári gáton vezet, Mailáthpuszta környékén kalauzolja a látogatót a Dráva-ártér természeti értékeinek felfedezésére. A tanösvény tájékoztató táblái emellett a környék néprajzi érdekességeire is felhívják a figyelmet. Az útvonal hossza 4 kilométer, az állomások száma 6 db, menetidő 1,5 óra. A Dráva-ártér természeti értékeinek felfedezését kérésre szakvezetők segítik.
Bőköz tanösvény Duna-Dráva Nemzeti Parkban Majláthpusztán. Kevesen tudják, hogy a ma Ormánságnak nevezett vidék ősi, Árpád-kori neve Bőköz vagy Ormánköz volt. A tanösvény nevében a táj ősi elnevezése köszön vissza. Az önmagába visszatérő útvonal, amelynek egy szakasza az egykori nyári gáton vezet, Mailáthpuszta környékén kalauzolja a látogatót a Dráva-ártér természeti értékeinek felfedezésére. A tanösvény tájékoztató táblái emellett a környék néprajzi érdekességeire is felhívják a figyelmet. Az útvonal hossza 4 kilométer, az állomások száma 6 db, menetidő 1,5 óra. A Dráva-ártér természeti értékeinek felfedezését kérésre szakvezetők segítik.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák). A geológiai bemutatóösvényen a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas bazaltkúpja járható körül. Láthatunk oszlopos elválású bazaltot (bazaltláva), vulkáni salakot (vulkáni törmelékes kőzet), lávafoszlányok nyomait, vulkáni bombákat, telért és „kukoricacsöves” megjelenésű, murvásodó bazaltot. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák). A geológiai bemutatóösvényen a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas bazaltkúpja járható körül. Láthatunk oszlopos elválású bazaltot (bazaltláva), vulkáni salakot (vulkáni törmelékes kőzet), lávafoszlányok nyomait, vulkáni bombákat, telért és „kukoricacsöves” megjelenésű, murvásodó bazaltot. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák). A geológiai bemutatóösvényen a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas bazaltkúpja járható körül. Láthatunk oszlopos elválású bazaltot (bazaltláva), vulkáni salakot (vulkáni törmelékes kőzet), lávafoszlányok nyomait, vulkáni bombákat, telért és „kukoricacsöves” megjelenésű, murvásodó bazaltot. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén elsőként létesült és egyben a leglátogatottabb tanösvény. Az „Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai” világörökség helyszín legjelentősebb barlangjának, a Baradla-barlangnak aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő, a fedett és a nyílt karszt határán kanyargó sárga jelzésű, 7,5 km hosszúságú felszíni túraútvonal bejárásával a karsztterület természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók kb. 3 órás túra keretében. A kiránduláshoz ajánlott kényelmes túracipőt vagy túrabakancsot húzni. A túrát a tanösvény aggteleki kezdőpontján érdemes megkezdeni, de fordított irányban is végigjárható.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén elsőként létesült és egyben a leglátogatottabb tanösvény. Az „Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai” világörökség helyszín legjelentősebb barlangjának, a Baradla-barlangnak aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő, a fedett és a nyílt karszt határán kanyargó sárga jelzésű, 7,5 km hosszúságú felszíni túraútvonal bejárásával a karsztterület természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók kb. 3 órás túra keretében. A kiránduláshoz ajánlott kényelmes túracipőt vagy túrabakancsot húzni. A túrát a tanösvény aggteleki kezdőpontján érdemes megkezdeni, de fordított irányban is végigjárható.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén elsőként létesült és egyben a leglátogatottabb tanösvény. Az „Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai” világörökség helyszín legjelentősebb barlangjának, a Baradla-barlangnak aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő, a fedett és a nyílt karszt határán kanyargó sárga jelzésű, 7,5 km hosszúságú felszíni túraútvonal bejárásával a karsztterület természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók kb. 3 órás túra keretében. A kiránduláshoz ajánlott kényelmes túracipőt vagy túrabakancsot húzni. A túrát a tanösvény aggteleki kezdőpontján érdemes megkezdeni, de fordított irányban is végigjárható.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Fedezzék fel természet kincseit a Balaton környékén és a Bakonyban! A Balaton-felvidéki Nemzeti Park rendszeresen szervez túrákat.
Boldogkőváralja a Tekeres-patak partján fekvő település a Zempléni hegységben, ahol romantikus várak, kultúrtörténeti emlékek, vadregényes tájak kápráztatják el a szemlélőt.
A farkasgyepűi erdő egy olyan természetvédelmi terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, ahol 1926-tól folynak erdőfelújítási kísérletek, 1974 óta pedig a különböző bükkös társulások életét tanulmányozzák itt a kutatók.
Kirándulás, túra a balatonkenesei tátorjános, magas part egyedülálló értékeihez. A 25-30 méter magas, pannon üledék és lösz alkotta fal oldalában ritka és értékes madárfajok költenek, különleges növények élnek. A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb. A területre szakvezetés kérhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól.
Kirándulás, túra a balatonkenesei tátorjános, magas part egyedülálló értékeihez. A 25-30 méter magas, pannon üledék és lösz alkotta fal oldalában ritka és értékes madárfajok költenek, különleges növények élnek. A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb. A területre szakvezetés kérhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól.
Kirándulás, túra a balatonkenesei tátorjános, magas part egyedülálló értékeihez. A 25-30 méter magas, pannon üledék és lösz alkotta fal oldalában ritka és értékes madárfajok költenek, különleges növények élnek. A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb. A területre szakvezetés kérhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól.
Csoportos kirándulás, séta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik természetvédelmi területén, a balatonfüredi erdőben, mely napjainkban pihenő parkerdő. A gyönyörű természet, a csodálatos panoráma izgalmas programot rejt magában. Szakvezetés igényelhető.
