Az Írottkő Natúrpark jellemző növény- és madárvilágát bemutató tanösvény megközelíthető Kőszegről vagy Velemből gépkocsival vagy kerékpáron az Óház kilátót jelző táblát követve a Kincs-pihenő feletti parkolótól. Itt találjuk a bal oldali sorompó mellett a tanösvény első tábláját. Tovább az aszfaltos út, majd a zöld jelzés mentén vezet a tanösvény az Óház kilátóig.
Az Írottkő Natúrpark jellemző növény- és madárvilágát bemutató tanösvény megközelíthető Kőszegről vagy Velemből gépkocsival vagy kerékpáron az Óház kilátót jelző táblát követve a Kincs-pihenő feletti parkolótól. Itt találjuk a bal oldali sorompó mellett a tanösvény első tábláját. Tovább az aszfaltos út, majd a zöld jelzés mentén vezet a tanösvény az Óház kilátóig.
Az Írottkő Natúrpark jellemző növény- és madárvilágát bemutató tanösvény megközelíthető Kőszegről vagy Velemből gépkocsival vagy kerékpáron az Óház kilátót jelző táblát követve a Kincs-pihenő feletti parkolótól. Itt találjuk a bal oldali sorompó mellett a tanösvény első tábláját. Tovább az aszfaltos út, majd a zöld jelzés mentén vezet a tanösvény az Óház kilátóig.
A tanösvény Szalafő környékének jellemző élőhelyeit, természeti értékeit mutatja be. Szalafő-Csörgőszerről indulva, Szalafő-Pityerszerre, a népi műemlékegyütteshez vezeti át a látogatókat. Gyalogosan, kerékpárral, szekéren egyaránt bejárható. Az eligazodást irányító táblák segítik.
A tanösvény Kercaszomor faluból indulva a Kerca-patak és környékének élővilágát mutatja be. A tájékozódást irányító táblák segítik, a tanösvény csak gyalogosan járható be.
Csodálatos madárvilág - túra a Pacsmagi-tavaknál. A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület legjelentősebb értékét madárvilága jelenti. A résztvevők szakvezető kalauzolásával járhatják körül a tavakat, a kilátótornyokból pedig cigányrécék, üstökös récék, gémek és számos egyéb madárfaj megfigyelésére nyílik lehetőség. A Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Tamási és Regöly között a Koppány folyó meanderező völgyében található. A tó eredetileg mint víztározó emberi közreműködéssel jött létre. A viszonylag nagy vízfelület idővel a vándormadarak fontos szálláshelyévé vált. Több veszélyeztetett és védett madár fészkelőhelye, úgy mint a vörös listán szereplő: kis kócsag, bakcsó, bölömbika, vörös gém, fekete gólya, rétisas, haris vagy gyurgyalag.
Csodálatos madárvilág - túra a Pacsmagi-tavaknál. A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület legjelentősebb értékét madárvilága jelenti. A résztvevők szakvezető kalauzolásával járhatják körül a tavakat, a kilátótornyokból pedig cigányrécék, üstökös récék, gémek és számos egyéb madárfaj megfigyelésére nyílik lehetőség. A Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Tamási és Regöly között a Koppány folyó meanderező völgyében található. A tó eredetileg mint víztározó emberi közreműködéssel jött létre. A viszonylag nagy vízfelület idővel a vándormadarak fontos szálláshelyévé vált. Több veszélyeztetett és védett madár fészkelőhelye, úgy mint a vörös listán szereplő: kis kócsag, bakcsó, bölömbika, vörös gém, fekete gólya, rétisas, haris vagy gyurgyalag.
Csodálatos madárvilág - túra a Pacsmagi-tavaknál. A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület legjelentősebb értékét madárvilága jelenti. A résztvevők szakvezető kalauzolásával járhatják körül a tavakat, a kilátótornyokból pedig cigányrécék, üstökös récék, gémek és számos egyéb madárfaj megfigyelésére nyílik lehetőség. A Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Tamási és Regöly között a Koppány folyó meanderező völgyében található. A tó eredetileg mint víztározó emberi közreműködéssel jött létre. A viszonylag nagy vízfelület idővel a vándormadarak fontos szálláshelyévé vált. Több veszélyeztetett és védett madár fészkelőhelye, úgy mint a vörös listán szereplő: kis kócsag, bakcsó, bölömbika, vörös gém, fekete gólya, rétisas, haris vagy gyurgyalag.
Zákány település és a Dráva folyama magasodik a Látóhegy. A faluból csak egyetlen út vezet a legtetejére, a pincékhez, amelyek teraszáról három irányba nyílik csodálatos kilátás: nyugatra Őrtilosra, délre a Drávára és Horvátországra és keletre Zákány és Gyékényes felé.
A 2013-ban felavatott e-tanösvényen haladva a Paks környéki homokpuszta sajátos és változatos élővilágával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tanösvény bejárható önállóan, vagy igényelhetı szakvezetés a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól.
Országos kitekintésben is jelentős botanikai értéket őriz a 100 hektáron elterülő Nagy-mező, Arany-hegy Természetvédelmi Terület. Az egykori gyümölcsösök, legelők, ritkás erdőfoltok védett növények sokaságának jelentenek élőhelyet napjainkban. A világon már csak hazánkban találkozhatunk a fokozottan védett bánáti bazsarózsa életképes populációival.
Országos kitekintésben is jelentős botanikai értéket őriz a 100 hektáron elterülő Nagy-mező, Arany-hegy Természetvédelmi Terület. Az egykori gyümölcsösök, legelők, ritkás erdőfoltok védett növények sokaságának jelentenek élőhelyet napjainkban. A világon már csak hazánkban találkozhatunk a fokozottan védett bánáti bazsarózsa életképes populációival.
Országos kitekintésben is jelentős botanikai értéket őriz a 100 hektáron elterülő Nagy-mező, Arany-hegy Természetvédelmi Terület. Az egykori gyümölcsösök, legelők, ritkás erdőfoltok védett növények sokaságának jelentenek élőhelyet napjainkban. A világon már csak hazánkban találkozhatunk a fokozottan védett bánáti bazsarózsa életképes populációival.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A kirándulók számára önmagában egy kellemes délutáni program lehet a kilátó megtekintése. A Vitéz Bertalan Árpád kilátó 644 méter magas Papod hegyen, a Bakony harmadik legmagasabb pontján található. A közel 20 m magas kilátó 15 m-es legfelső pihenőszintjéről csodálatos 360°-os körpanoráma tárul elénk. Lókút irányából az erdőn keresztül irányító táblák segítik a megközelítést.
A kirándulók számára önmagában egy kellemes délutáni program lehet a kilátó megtekintése. A Vitéz Bertalan Árpád kilátó 644 méter magas Papod hegyen, a Bakony harmadik legmagasabb pontján található. A közel 20 m magas kilátó 15 m-es legfelső pihenőszintjéről csodálatos 360°-os körpanoráma tárul elénk. Lókút irányából az erdőn keresztül irányító táblák segítik a megközelítést.
A kirándulók számára önmagában egy kellemes délutáni program lehet a kilátó megtekintése. A Vitéz Bertalan Árpád kilátó 644 méter magas Papod hegyen, a Bakony harmadik legmagasabb pontján található. A közel 20 m magas kilátó 15 m-es legfelső pihenőszintjéről csodálatos 360°-os körpanoráma tárul elénk. Lókút irányából az erdőn keresztül irányító táblák segítik a megközelítést.
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
