A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 1995-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeum abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben, hazatelepülésekor Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott. A Magyarországon főként az 1940-es években készült filmjeiről (Külvárosi őrszoba; Egy szoknya, egy nadrág; Szíriusz; stb.) ismert művész mintegy 260 festménye lelhető fel a gyűjteményben.
A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 1995-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeum abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben, hazatelepülésekor Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott. A Magyarországon főként az 1940-es években készült filmjeiről (Külvárosi őrszoba; Egy szoknya, egy nadrág; Szíriusz; stb.) ismert művész mintegy 260 festménye lelhető fel a gyűjteményben.
A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 1995-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeum abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben, hazatelepülésekor Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott. A Magyarországon főként az 1940-es években készült filmjeiről (Külvárosi őrszoba; Egy szoknya, egy nadrág; Szíriusz; stb.) ismert művész mintegy 260 festménye lelhető fel a gyűjteményben.
A tájház épülete tipikus alföldi parasztház, mely 1967 óta kiállítóhely. Tulajdonosa és fenntartója a helyi települési és a német önkormányzat. A modernizálódott falu közepén, a protestáns templomok utcájában áll.
A könyvtár elkötelezetten támogatja az olvasás megszerettetését, az értő olvasás elsajátítását. Különösen nagy jelentőségű tevékenysége a helytörténeti anyagok feldolgozásában, közzétételében. Létrehozta és működteti a Gyomaendrődi Digitális Archívumot. A könyvtár kulturális tevékenysége jelentős a város életében. Rendezvényei népszerűek, színesítik a város életét. Változatos programjai között mindig találni újat, amellett, hogy több évtizedre visszamenő, rendszeres programjaikat is tovább viszik.
A könyvtár elkötelezetten támogatja az olvasás megszerettetését, az értő olvasás elsajátítását. Különösen nagy jelentőségű tevékenysége a helytörténeti anyagok feldolgozásában, közzétételében. Létrehozta és működteti a Gyomaendrődi Digitális Archívumot. A könyvtár kulturális tevékenysége jelentős a város életében. Rendezvényei népszerűek, színesítik a város életét. Változatos programjai között mindig találni újat, amellett, hogy több évtizedre visszamenő, rendszeres programjaikat is tovább viszik.
A könyvtár elkötelezetten támogatja az olvasás megszerettetését, az értő olvasás elsajátítását. Különösen nagy jelentőségű tevékenysége a helytörténeti anyagok feldolgozásában, közzétételében. Létrehozta és működteti a Gyomaendrődi Digitális Archívumot. A könyvtár kulturális tevékenysége jelentős a város életében. Rendezvényei népszerűek, színesítik a város életét. Változatos programjai között mindig találni újat, amellett, hogy több évtizedre visszamenő, rendszeres programjaikat is tovább viszik.
A Hatvany Lajos Múzeum a város egyik kiemelt jelentőségű műemléke, a régi Sörház épületében látogatható meg.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával. Kezdetekben a Gyűjtemény egy kicsiny szobában lelt otthonra, de az évek folyamán egyre jobban növekedett és a főváros egyik legaktívabb helytörténeti gyűjteményévé nőtte ki magát.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával. Kezdetekben a Gyűjtemény egy kicsiny szobában lelt otthonra, de az évek folyamán egyre jobban növekedett és a főváros egyik legaktívabb helytörténeti gyűjteményévé nőtte ki magát.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával. Kezdetekben a Gyűjtemény egy kicsiny szobában lelt otthonra, de az évek folyamán egyre jobban növekedett és a főváros egyik legaktívabb helytörténeti gyűjteményévé nőtte ki magát.
A város szülöttének állít emléket a Baktay Ervin Indián-Cowboy Múzeum, valamint a tudós utazó személyes emlékeit mutatja be.
A Pankaszi Helytörténeti Gyűjteményt Kováts Béla (1922-1994) címzetes iskolaigazgató gyűjtötte össze az őrségi falvakban. Gyűjtőmunkáját segítették a pankaszi iskola tanulói. Az értékes néprajzi gyűjtemény 1984-ben került jelenlegi helyére (Fő út 63.). Az épület eredetileg iskolának épült 1885-ben. Később kocsmaként működött. Jelenleg az épület a gyűjteménnyel együtt a Községi Önkormányzat tulajdonában van. Ez az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteménye.
A Pankaszi Helytörténeti Gyűjteményt Kováts Béla (1922-1994) címzetes iskolaigazgató gyűjtötte össze az őrségi falvakban. Gyűjtőmunkáját segítették a pankaszi iskola tanulói. Az értékes néprajzi gyűjtemény 1984-ben került jelenlegi helyére (Fő út 63.). Az épület eredetileg iskolának épült 1885-ben. Később kocsmaként működött. Jelenleg az épület a gyűjteménnyel együtt a Községi Önkormányzat tulajdonában van. Ez az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteménye.
A Pankaszi Helytörténeti Gyűjteményt Kováts Béla (1922-1994) címzetes iskolaigazgató gyűjtötte össze az őrségi falvakban. Gyűjtőmunkáját segítették a pankaszi iskola tanulói. Az értékes néprajzi gyűjtemény 1984-ben került jelenlegi helyére (Fő út 63.). Az épület eredetileg iskolának épült 1885-ben. Később kocsmaként működött. Jelenleg az épület a gyűjteménnyel együtt a Községi Önkormányzat tulajdonában van. Ez az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteménye.
Kajárpéc régészeti leletekben bővelkedő település. A Faluházban külön kialakított helyiségben kapott helyet a helytörténeti és régészeti kiállítás, melyet Kovács József tanító munkásságának köszönhetünk.
Helytörténeti múzeum Baktalórántháza népi emlékeiből.
