A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A gyűjtemény az egyetemes keresztény kultúra egyedi bemutatása, amely napjaink folyamatosan változó világában állandó szellemi és materiális értéket képvisel. A múzeum alapítója Markója László plébános. A 2141 tételben, 2634 darabot számláló gyűjtemény a Közép-Dunántúl római katolikus közösségeinek vallásos hagyományaiba, hitéletébe, s azok tárgyi és írott emlékeibe enged betekintést. Számos műtárgy helytörténeti vonatkozású, némely darabok közvetlenül kapcsolódnak Magyarország történeti fejlődéséhez, s a mai napig őrzik a település német nemzetiségi hagyományait. Az egyházi gyűjtemény csak előzetes egyeztetést követően látogatható.
A gyűjtemény az egyetemes keresztény kultúra egyedi bemutatása, amely napjaink folyamatosan változó világában állandó szellemi és materiális értéket képvisel. A múzeum alapítója Markója László plébános. A 2141 tételben, 2634 darabot számláló gyűjtemény a Közép-Dunántúl római katolikus közösségeinek vallásos hagyományaiba, hitéletébe, s azok tárgyi és írott emlékeibe enged betekintést. Számos műtárgy helytörténeti vonatkozású, némely darabok közvetlenül kapcsolódnak Magyarország történeti fejlődéséhez, s a mai napig őrzik a település német nemzetiségi hagyományait. Az egyházi gyűjtemény csak előzetes egyeztetést követően látogatható.
A gyűjtemény az egyetemes keresztény kultúra egyedi bemutatása, amely napjaink folyamatosan változó világában állandó szellemi és materiális értéket képvisel. A múzeum alapítója Markója László plébános. A 2141 tételben, 2634 darabot számláló gyűjtemény a Közép-Dunántúl római katolikus közösségeinek vallásos hagyományaiba, hitéletébe, s azok tárgyi és írott emlékeibe enged betekintést. Számos műtárgy helytörténeti vonatkozású, némely darabok közvetlenül kapcsolódnak Magyarország történeti fejlődéséhez, s a mai napig őrzik a település német nemzetiségi hagyományait. Az egyházi gyűjtemény csak előzetes egyeztetést követően látogatható.
A Kubinyi Ágoston Programnak köszönhetően megújult állandó kiállítással várja látogatóit az Erzsébet-ligetben a Ruzicskay Alkotóház. Ruzicskay György (1896 - 1993) szarvasi származású, Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész képzőművészeti és néprajzi gyűjteménye keddtől szombatig tekinthető meg.
A Kubinyi Ágoston Programnak köszönhetően megújult állandó kiállítással várja látogatóit az Erzsébet-ligetben a Ruzicskay Alkotóház. Ruzicskay György (1896 - 1993) szarvasi származású, Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész képzőművészeti és néprajzi gyűjteménye keddtől szombatig tekinthető meg.
A Kubinyi Ágoston Programnak köszönhetően megújult állandó kiállítással várja látogatóit az Erzsébet-ligetben a Ruzicskay Alkotóház. Ruzicskay György (1896 - 1993) szarvasi származású, Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész képzőművészeti és néprajzi gyűjteménye keddtől szombatig tekinthető meg.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei a Tiszáninneni Református Egyházkerület intézménye, a Sárospataki Református Kollégium keretei között működik. A reformáció során létrejött Kollégium hagyományai határozzák meg szellemiségét.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Schrammel Imre (1933 – ) Kossuth-díjas keramikusművész alkotásai „hazatértek”: szülővárosában, Szombathelyen kaptak végleges és méltó helyet a frissen kialakított Schrammel-gyűjteményben. A város új kulturális intézménye a Múzeumok Éjszakája nyitórendezvényeként nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Schrammel Imre (1933 – ) Kossuth-díjas keramikusművész alkotásai „hazatértek”: szülővárosában, Szombathelyen kaptak végleges és méltó helyet a frissen kialakított Schrammel-gyűjteményben. A város új kulturális intézménye a Múzeumok Éjszakája nyitórendezvényeként nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Schrammel Imre (1933 – ) Kossuth-díjas keramikusművész alkotásai „hazatértek”: szülővárosában, Szombathelyen kaptak végleges és méltó helyet a frissen kialakított Schrammel-gyűjteményben. A város új kulturális intézménye a Múzeumok Éjszakája nyitórendezvényeként nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
A Tolnai selyemfonó 1900-1971-ig működött, ezután berendeztek itt egy emlékszobát, ahol a fonás eszközeit állították ki. A selyemszobába később a selyemtenyésztés munkafolyamatairól, egykori vezetőkről, tervrajzokról készült képek is kerültek, így végül egy kis műszaki múzeummá alakult a helyiség. A gyűjtemény az országban egyedülálló, még Közép- Európában is csak kisebb gyűjtemények találhatóak. Az emlékszoba tárgyait védetté nyilvánították ideiglenesen.
A Tolnai selyemfonó 1900-1971-ig működött, ezután berendeztek itt egy emlékszobát, ahol a fonás eszközeit állították ki. A selyemszobába később a selyemtenyésztés munkafolyamatairól, egykori vezetőkről, tervrajzokról készült képek is kerültek, így végül egy kis műszaki múzeummá alakult a helyiség. A gyűjtemény az országban egyedülálló, még Közép- Európában is csak kisebb gyűjtemények találhatóak. Az emlékszoba tárgyait védetté nyilvánították ideiglenesen.
A Tolnai selyemfonó 1900-1971-ig működött, ezután berendeztek itt egy emlékszobát, ahol a fonás eszközeit állították ki. A selyemszobába később a selyemtenyésztés munkafolyamatairól, egykori vezetőkről, tervrajzokról készült képek is kerültek, így végül egy kis műszaki múzeummá alakult a helyiség. A gyűjtemény az országban egyedülálló, még Közép- Európában is csak kisebb gyűjtemények találhatóak. Az emlékszoba tárgyait védetté nyilvánították ideiglenesen.
A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.
A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.
A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.
