A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.
A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.
A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.
A Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. A múzeumnak otthont adó műemlék épület 1772–73-ban a középkori vár falaira épült. A múzeum udvarán látható a Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija, amely az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.
A Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. A múzeumnak otthont adó műemlék épület 1772–73-ban a középkori vár falaira épült. A múzeum udvarán látható a Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija, amely az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.
A Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. A múzeumnak otthont adó műemlék épület 1772–73-ban a középkori vár falaira épült. A múzeum udvarán látható a Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija, amely az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.
Gombos Gusztávné gyűjteménye a század eleji szatócsboltok, vendéglátóhelyek berendezéseit és felszerelését ismerteti meg a közönséggel. Állandó kiállítás: Somogy kereskedelme kereskedelem-történet.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
Közel hat évtizedes gyűjtőmunka eredményeként, több mint 900, a világ 30 országából származó sörös korsó és sörös pohár tekinthető meg Kis Tibor magángyűjteményében Kiskunmajsán. A kiállítás érdekessége, hogy mindegyik poharat és korsót barátaitól, ismerőseitől, politikusoktól, művészektől, sportolóktól kapta.
Közel hat évtizedes gyűjtőmunka eredményeként, több mint 900, a világ 30 országából származó sörös korsó és sörös pohár tekinthető meg Kis Tibor magángyűjteményében Kiskunmajsán. A kiállítás érdekessége, hogy mindegyik poharat és korsót barátaitól, ismerőseitől, politikusoktól, művészektől, sportolóktól kapta.
Közel hat évtizedes gyűjtőmunka eredményeként, több mint 900, a világ 30 országából származó sörös korsó és sörös pohár tekinthető meg Kis Tibor magángyűjteményében Kiskunmajsán. A kiállítás érdekessége, hogy mindegyik poharat és korsót barátaitól, ismerőseitől, politikusoktól, művészektől, sportolóktól kapta.
A tájházban megismerhetik a sváb népművészet jellegzetességeit. Az egykori vendégfogadóból kialakított tájház pazar néprajzi gyűjteményt őriz. A sváb bútorok mellett a szuloki néprajzra jellemző használati tárgyak kaptak itt helyet.
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.
Az ősi bükki mesterségek, mint a favágás, szállítás, mész- és szénégetés, üvegfúvás, kovácsmesterség egykori munkaeszközeit, használati tárgyait, termékeit mutatja be a kiállítás. A gyűjtemény szabadon megtekinthető.
Az egykor jelentős vízfolyás, ma belvízi főcsatorna, a Millér tiszai torkolatánál 1862-ben épült a zsilip, majd 1895-ben a szivattyútelep, ahol ma a vízügyi gépeket bemutató múzeum működik.
A Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház Szentmártonkáta közművelődési intézménye. Nyitvatartási időben látogatható az emeleti részen elhelyezett községtörténeti kiállítás, a Battha Sámuel – Kandó Karolina Emlékszoba és Szabó Magda Kossuth-díjas írónő emlékszobája, valamint az időszaki kiállítások.
A Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház Szentmártonkáta közművelődési intézménye. Nyitvatartási időben látogatható az emeleti részen elhelyezett községtörténeti kiállítás, a Battha Sámuel – Kandó Karolina Emlékszoba és Szabó Magda Kossuth-díjas írónő emlékszobája, valamint az időszaki kiállítások.
A Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház Szentmártonkáta közművelődési intézménye. Nyitvatartási időben látogatható az emeleti részen elhelyezett községtörténeti kiállítás, a Battha Sámuel – Kandó Karolina Emlékszoba és Szabó Magda Kossuth-díjas írónő emlékszobája, valamint az időszaki kiállítások.
