A szabadtéri Vasúti Járműkiállítás helyszínén a 760 mm nyomtávolságú Nyírvidéki Kisvasútra jellemző járműállomány tekinthető meg. Vontatásra és pályafenntartásra használt mozdonyok, személy- és teherkocsik képezik a gyűjteményt. A szabadtéri járműkiállítás mellett a helyi vasúttörténeti gyűjtemény is megtekinthető. A Vasúti Járműkiállítás egész évben ingyenesen látogatható!
A szabadtéri Vasúti Járműkiállítás helyszínén a 760 mm nyomtávolságú Nyírvidéki Kisvasútra jellemző járműállomány tekinthető meg. Vontatásra és pályafenntartásra használt mozdonyok, személy- és teherkocsik képezik a gyűjteményt. A szabadtéri járműkiállítás mellett a helyi vasúttörténeti gyűjtemény is megtekinthető. A Vasúti Járműkiállítás egész évben ingyenesen látogatható!
A szabadtéri Vasúti Járműkiállítás helyszínén a 760 mm nyomtávolságú Nyírvidéki Kisvasútra jellemző járműállomány tekinthető meg. Vontatásra és pályafenntartásra használt mozdonyok, személy- és teherkocsik képezik a gyűjteményt. A szabadtéri járműkiállítás mellett a helyi vasúttörténeti gyűjtemény is megtekinthető. A Vasúti Járműkiállítás egész évben ingyenesen látogatható!
A Kazincbarcikai Vasútállomáson látható állandó kiállításon magyar vasúti rangjelzőkből, karszalagokból, egyenruhákból és kitüntetésekből láthatunk egy összeállítást. A kiállítás külön kérésre tekinthető meg. Belépődíj nincs, önkéntes adományokat, felajánlásokat megköszönnek a szervezők.
A múzeum Tiszavasvári belvárosában két épületben várja a látogatóit egész évben. A Kálvin úti néprajzi épületben látogatható a Gombás András Látványraktár mellett a Mesterkezek, Szentmihályi Konyha, Tiszabüdi tiszta szoba, és a Langaméta Gyermekjáték kiállítások.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Levéltár két hajdan önálló levéltárat, a Veszprémi Püspöki Levéltárat és a Veszprémi Káptalani Levéltárat foglalja magában. Elsősorban a veszprémi egyházmegye mindenkori területének egyházi viszonyaira vonatkozó történeti dokumentumokat őriz. Középkori gyűjteménye országos viszonylatban is kiemelkedő.
A Levéltár két hajdan önálló levéltárat, a Veszprémi Püspöki Levéltárat és a Veszprémi Káptalani Levéltárat foglalja magában. Elsősorban a veszprémi egyházmegye mindenkori területének egyházi viszonyaira vonatkozó történeti dokumentumokat őriz. Középkori gyűjteménye országos viszonylatban is kiemelkedő.
A Levéltár két hajdan önálló levéltárat, a Veszprémi Püspöki Levéltárat és a Veszprémi Káptalani Levéltárat foglalja magában. Elsősorban a veszprémi egyházmegye mindenkori területének egyházi viszonyaira vonatkozó történeti dokumentumokat őriz. Középkori gyűjteménye országos viszonylatban is kiemelkedő.
A Veszprém Megyei Levéltár általános gyűjtőkörű és területi, azaz megyei illetékességű levéltári intézmény, egyike az ország közlevéltárainak. Legfontosabb elődei, melyek anyagát őrzi és kezeli: a régi vármegyei levéltár, a történelmi városok - Veszprém, Pápa - és a községek levéltárai, a törvényszék és a járásbíróságok levéltárai, a veszprémi székeskáptalan hiteleshelyi levéltára, a zirci ciszterci és a tihanyi bencés rendházaknak, az egykori uradalmaknak, mint a nagyvázsonyi Zichy-, a pápai Esterházy-, a somlóvásárhelyi közalapítványi uradalomnak a levéltára, azután az Erdődy-család, a Véghely-család és sok kisnemesi család levéltára, hegyközségeknek, üzemeknek és a jelentősebb tanintézeteknek és számos más szerveződésnek az iratanyaga - illetve mindezeknek gyakran csak a töredéke.
A Veszprém Megyei Levéltár általános gyűjtőkörű és területi, azaz megyei illetékességű levéltári intézmény, egyike az ország közlevéltárainak. Legfontosabb elődei, melyek anyagát őrzi és kezeli: a régi vármegyei levéltár, a történelmi városok - Veszprém, Pápa - és a községek levéltárai, a törvényszék és a járásbíróságok levéltárai, a veszprémi székeskáptalan hiteleshelyi levéltára, a zirci ciszterci és a tihanyi bencés rendházaknak, az egykori uradalmaknak, mint a nagyvázsonyi Zichy-, a pápai Esterházy-, a somlóvásárhelyi közalapítványi uradalomnak a levéltára, azután az Erdődy-család, a Véghely-család és sok kisnemesi család levéltára, hegyközségeknek, üzemeknek és a jelentősebb tanintézeteknek és számos más szerveződésnek az iratanyaga - illetve mindezeknek gyakran csak a töredéke.
A Veszprém Megyei Levéltár általános gyűjtőkörű és területi, azaz megyei illetékességű levéltári intézmény, egyike az ország közlevéltárainak. Legfontosabb elődei, melyek anyagát őrzi és kezeli: a régi vármegyei levéltár, a történelmi városok - Veszprém, Pápa - és a községek levéltárai, a törvényszék és a járásbíróságok levéltárai, a veszprémi székeskáptalan hiteleshelyi levéltára, a zirci ciszterci és a tihanyi bencés rendházaknak, az egykori uradalmaknak, mint a nagyvázsonyi Zichy-, a pápai Esterházy-, a somlóvásárhelyi közalapítványi uradalomnak a levéltára, azután az Erdődy-család, a Véghely-család és sok kisnemesi család levéltára, hegyközségeknek, üzemeknek és a jelentősebb tanintézeteknek és számos más szerveződésnek az iratanyaga - illetve mindezeknek gyakran csak a töredéke.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
Könyvtárunk Dunavecse központjában, a város egyik legszebb épületében várja olvasóit és könyvtárhasználóit közel 20 ezer kötetes állományával, számos folyóirattal, hangos könyvvel, különböző kulturális rendezvényekkel és kiállításokkal. Mindenki számára lehetőség van a Digitális Jólét Program keretén belül használni a számítógépes eszközöket, melyekhez mentori segítséget is nyújtunk. Az intézmény 1974-ben elnyerte a Petőfi Emlékkönyvtár kitüntető címet és az egyik helyiségben „Emlékszobát” rendezett be a helytörténeti gyűjteményből.
Könyvtárunk Dunavecse központjában, a város egyik legszebb épületében várja olvasóit és könyvtárhasználóit közel 20 ezer kötetes állományával, számos folyóirattal, hangos könyvvel, különböző kulturális rendezvényekkel és kiállításokkal. Mindenki számára lehetőség van a Digitális Jólét Program keretén belül használni a számítógépes eszközöket, melyekhez mentori segítséget is nyújtunk. Az intézmény 1974-ben elnyerte a Petőfi Emlékkönyvtár kitüntető címet és az egyik helyiségben „Emlékszobát” rendezett be a helytörténeti gyűjteményből.
Könyvtárunk Dunavecse központjában, a város egyik legszebb épületében várja olvasóit és könyvtárhasználóit közel 20 ezer kötetes állományával, számos folyóirattal, hangos könyvvel, különböző kulturális rendezvényekkel és kiállításokkal. Mindenki számára lehetőség van a Digitális Jólét Program keretén belül használni a számítógépes eszközöket, melyekhez mentori segítséget is nyújtunk. Az intézmény 1974-ben elnyerte a Petőfi Emlékkönyvtár kitüntető címet és az egyik helyiségben „Emlékszobát” rendezett be a helytörténeti gyűjteményből.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
A múzeum egy XIX. századi klasszicista stílusban épült nemesi kúriában kapott helyet. A kúria az egykori tulajdonos család nevét viseli. A Virágh család megbecsült tagja volt a helyi társadalomnak. A helytörténeti gyűjtemény az itteni kunok gazdag társadalmi, vallásos életének állít emléket. A néprajzi gyűjteményegyüttes a mindennapos használati tárgyak mellett a tárgyi néprajz expresszív eszközeit is bemutatja. A gyűjtemény értéke, hogy a helyi közösség gyűjtő munkája révén jött létre. A néprajzi gyűjtemény mellett a Felső-Kiskunság élővilágát is megismerhetik a látogatók.
A múzeum egy XIX. századi klasszicista stílusban épült nemesi kúriában kapott helyet. A kúria az egykori tulajdonos család nevét viseli. A Virágh család megbecsült tagja volt a helyi társadalomnak. A helytörténeti gyűjtemény az itteni kunok gazdag társadalmi, vallásos életének állít emléket. A néprajzi gyűjteményegyüttes a mindennapos használati tárgyak mellett a tárgyi néprajz expresszív eszközeit is bemutatja. A gyűjtemény értéke, hogy a helyi közösség gyűjtő munkája révén jött létre. A néprajzi gyűjtemény mellett a Felső-Kiskunság élővilágát is megismerhetik a látogatók.
A múzeum egy XIX. századi klasszicista stílusban épült nemesi kúriában kapott helyet. A kúria az egykori tulajdonos család nevét viseli. A Virágh család megbecsült tagja volt a helyi társadalomnak. A helytörténeti gyűjtemény az itteni kunok gazdag társadalmi, vallásos életének állít emléket. A néprajzi gyűjteményegyüttes a mindennapos használati tárgyak mellett a tárgyi néprajz expresszív eszközeit is bemutatja. A gyűjtemény értéke, hogy a helyi közösség gyűjtő munkája révén jött létre. A néprajzi gyűjtemény mellett a Felső-Kiskunság élővilágát is megismerhetik a látogatók.
