Országos eseménynaptár

Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.

Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.

A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.

A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.

A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.
A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.

A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.

Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.
Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.

Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.

Az 1860 körül épült Plul-féle malom a Nosztori-völgy 18-19. században működő vízimalmainak egyik legutolsó hírmondója. Az 1910-ben újjáépített Molnár Kálmán féle vízmalom - néhai Dr. Zákonyi Ferenc Balaton kutató szerint - technikai megoldása a XIX. századi bakonyi deszkametszők munkájára hasonlít. Az ipari műemlékként védelem alatt álló épületben malomipari kiállítás látható. Ma berendezésében is ép, látogatható ipari műemlék, helytörténeti gyűjteménnyel gazdagítva. Az utolsó bérlő Sebők József még az 1970-es években működtette e malmot.
Az 1860 körül épült Plul-féle malom a Nosztori-völgy 18-19. században működő vízimalmainak egyik legutolsó hírmondója. Az 1910-ben újjáépített Molnár Kálmán féle vízmalom - néhai Dr. Zákonyi Ferenc Balaton kutató szerint - technikai megoldása a XIX. századi bakonyi deszkametszők munkájára hasonlít. Az ipari műemlékként védelem alatt álló épületben malomipari kiállítás látható. Ma berendezésében is ép, látogatható ipari műemlék, helytörténeti gyűjteménnyel gazdagítva. Az utolsó bérlő Sebők József még az 1970-es években működtette e malmot.

Az 1860 körül épült Plul-féle malom a Nosztori-völgy 18-19. században működő vízimalmainak egyik legutolsó hírmondója. Az 1910-ben újjáépített Molnár Kálmán féle vízmalom - néhai Dr. Zákonyi Ferenc Balaton kutató szerint - technikai megoldása a XIX. századi bakonyi deszkametszők munkájára hasonlít. Az ipari műemlékként védelem alatt álló épületben malomipari kiállítás látható. Ma berendezésében is ép, látogatható ipari műemlék, helytörténeti gyűjteménnyel gazdagítva. Az utolsó bérlő Sebők József még az 1970-es években működtette e malmot.