A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
Az egykori mészárszéket Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István bérelte 1841 és 1844 között. A megújult tárlatban helyett kapott Dunavecse történelme és a látogatók betekinthetnek a Petrovics család életébe. Továbbá több érdekes történetet hallhatnak Petőfiről is.
Európában egyedülálló egyházitégla-múzeum látható.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek.
Magyarország első emlékpontja állandó kiállítás keretében teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben.
A gyűjtemény Tállyán a Rákóczi út 70. szám alatt, az Encsy család 1749-ben épült gyönyörű, barokk stílusú, boltíves kapubejáratú családi házában tekinthető meg. A gyűjtemény különleges értéke regionális jellege, mivel Tokaj-Hegyalja és a Zempléni-hegység ásványait, kövületeit, földtani ritkaságait szinte teljes egészében bemutatja.
A gyűjtemény Tállyán a Rákóczi út 70. szám alatt, az Encsy család 1749-ben épült gyönyörű, barokk stílusú, boltíves kapubejáratú családi házában tekinthető meg. A gyűjtemény különleges értéke regionális jellege, mivel Tokaj-Hegyalja és a Zempléni-hegység ásványait, kövületeit, földtani ritkaságait szinte teljes egészében bemutatja.
A gyűjtemény Tállyán a Rákóczi út 70. szám alatt, az Encsy család 1749-ben épült gyönyörű, barokk stílusú, boltíves kapubejáratú családi házában tekinthető meg. A gyűjtemény különleges értéke regionális jellege, mivel Tokaj-Hegyalja és a Zempléni-hegység ásványait, kövületeit, földtani ritkaságait szinte teljes egészében bemutatja.
Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.
Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.
Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.
Az Erdészeti Múzeum Sopron belvárosában, a város Fő terétől néhány lépésnyire található. Állandó kiállításaink a Hidvégi Béla Vadászati Gyűjtemény, a Nemzeti kincsünk: az Erdő interaktív kiállítás, illetve a selmecbányai diákhagyományokat bemutató Alma Mater emlékszoba.
Az Erdős Kamill Cigánymúzeum állandó kiállítása az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt meg. A kiállítási anyag elsősorban a baranyai cigányság történetébe és jelenébe kíván betekintést adni, ezért is viseli a Képek a Baranyai cigányság múltjából és jelenéből címet. A kiállítás és a múzeum jelképes, hiszen létével szeretnénk szembesíteni a mindenkori kormányzatot, hogy fontos lenne a cigányság polgárosodásának és integrációjának elősegítése érdekében cigány intézményhálózat kialakítására, köztük országos gyűjtőkörű cigánymúzeum alapítására.
Az Erdős Kamill Cigánymúzeum állandó kiállítása az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt meg. A kiállítási anyag elsősorban a baranyai cigányság történetébe és jelenébe kíván betekintést adni, ezért is viseli a Képek a Baranyai cigányság múltjából és jelenéből címet. A kiállítás és a múzeum jelképes, hiszen létével szeretnénk szembesíteni a mindenkori kormányzatot, hogy fontos lenne a cigányság polgárosodásának és integrációjának elősegítése érdekében cigány intézményhálózat kialakítására, köztük országos gyűjtőkörű cigánymúzeum alapítására.
Az Erdős Kamill Cigánymúzeum állandó kiállítása az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt meg. A kiállítási anyag elsősorban a baranyai cigányság történetébe és jelenébe kíván betekintést adni, ezért is viseli a Képek a Baranyai cigányság múltjából és jelenéből címet. A kiállítás és a múzeum jelképes, hiszen létével szeretnénk szembesíteni a mindenkori kormányzatot, hogy fontos lenne a cigányság polgárosodásának és integrációjának elősegítése érdekében cigány intézményhálózat kialakítására, köztük országos gyűjtőkörű cigánymúzeum alapítására.
Az Erdős Renée Ház Rákosmente egyik legszebb épülete, bejárata fölött dombormű hirdeti, hogy 1895-ben emelték, Szűz Mária és Szent György lovag segedelmével. 1927-ben Erdős Renée, a kor neves írónője vásárolta meg, aki 1944-ig itt lakott. A villa 1990-től helytörténeti gyűjteménynek és galériának ad helyet.
Az Erdős Renée Ház Rákosmente egyik legszebb épülete, bejárata fölött dombormű hirdeti, hogy 1895-ben emelték, Szűz Mária és Szent György lovag segedelmével. 1927-ben Erdős Renée, a kor neves írónője vásárolta meg, aki 1944-ig itt lakott. A villa 1990-től helytörténeti gyűjteménynek és galériának ad helyet.
Az Erdős Renée Ház Rákosmente egyik legszebb épülete, bejárata fölött dombormű hirdeti, hogy 1895-ben emelték, Szűz Mária és Szent György lovag segedelmével. 1927-ben Erdős Renée, a kor neves írónője vásárolta meg, aki 1944-ig itt lakott. A villa 1990-től helytörténeti gyűjteménynek és galériának ad helyet.
