Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
A Nógrád vármegyei Sóshartyánban a Legeltetési Társaság megszűnésével feleslegessé vált kondásházat alakították át helytörténeti múzeummá, mely a Tájak, korok, múzeumok mozgalom egyik állomáshelye lett. A közadakozásból létrejött Falumúzeum a néprajz helyi tárgyi emlékeit gyűjti össze. A kiállítás összeállításakor a kéthelyiséges épületben rekonstruálták a szoba korabeli berendezését, a konyhában pedig a paraszti élet egyéb emlékei kerültek kiállításra. A mintegy száz tárgyból álló gyűjteményben a látogató megismerkedhet a helyi népviselettel; a szövés, a fonás munkaeszközeivel és a parasztházak jellegzetes bútordarabjaival.
A Nógrád vármegyei Sóshartyánban a Legeltetési Társaság megszűnésével feleslegessé vált kondásházat alakították át helytörténeti múzeummá, mely a Tájak, korok, múzeumok mozgalom egyik állomáshelye lett. A közadakozásból létrejött Falumúzeum a néprajz helyi tárgyi emlékeit gyűjti össze. A kiállítás összeállításakor a kéthelyiséges épületben rekonstruálták a szoba korabeli berendezését, a konyhában pedig a paraszti élet egyéb emlékei kerültek kiállításra. A mintegy száz tárgyból álló gyűjteményben a látogató megismerkedhet a helyi népviselettel; a szövés, a fonás munkaeszközeivel és a parasztházak jellegzetes bútordarabjaival.
A Nógrád vármegyei Sóshartyánban a Legeltetési Társaság megszűnésével feleslegessé vált kondásházat alakították át helytörténeti múzeummá, mely a Tájak, korok, múzeumok mozgalom egyik állomáshelye lett. A közadakozásból létrejött Falumúzeum a néprajz helyi tárgyi emlékeit gyűjti össze. A kiállítás összeállításakor a kéthelyiséges épületben rekonstruálták a szoba korabeli berendezését, a konyhában pedig a paraszti élet egyéb emlékei kerültek kiállításra. A mintegy száz tárgyból álló gyűjteményben a látogató megismerkedhet a helyi népviselettel; a szövés, a fonás munkaeszközeivel és a parasztházak jellegzetes bútordarabjaival.
Évekkel ezelőtt született meg a fejünkben egy gondolat. Mi lenne ha a nagyszülőktől, rokonoktól kapott, régóta őrzött kincseket megmutatnánk a nagyközönségnek? Innen még nagyon sok idő telt el! Végre sikerült! Nézd meg Te is!
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
1997-ben nyílt meg a Ferencváros fejlődését és több mint 200 éves történetét bemutató állandó kiállítás az önálló helyet nyert Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, mely nagyjából 60 négyzetméter alapterületen mutatta be elsősorban korabeli térkép- és fotóanyag segítségével a főváros e dinamikusan fejlődő, arculatát és városszerkezeti képét is gyorsan változtató kerületének múltját. A kiállításon helyet kapott a sokáig a kerületben élő festőművész,Tavaszy Noémi Ferencvárosról készült akvarell-sorozata.
1997-ben nyílt meg a Ferencváros fejlődését és több mint 200 éves történetét bemutató állandó kiállítás az önálló helyet nyert Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, mely nagyjából 60 négyzetméter alapterületen mutatta be elsősorban korabeli térkép- és fotóanyag segítségével a főváros e dinamikusan fejlődő, arculatát és városszerkezeti képét is gyorsan változtató kerületének múltját. A kiállításon helyet kapott a sokáig a kerületben élő festőművész,Tavaszy Noémi Ferencvárosról készült akvarell-sorozata.
1997-ben nyílt meg a Ferencváros fejlődését és több mint 200 éves történetét bemutató állandó kiállítás az önálló helyet nyert Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, mely nagyjából 60 négyzetméter alapterületen mutatta be elsősorban korabeli térkép- és fotóanyag segítségével a főváros e dinamikusan fejlődő, arculatát és városszerkezeti képét is gyorsan változtató kerületének múltját. A kiállításon helyet kapott a sokáig a kerületben élő festőművész,Tavaszy Noémi Ferencvárosról készült akvarell-sorozata.
A keszthelyi Festetics-kastély legnagyobb értéke a Festetics család egykori könyvtára, amely Magyarország egyik legszebb könyvtári műemléke, s egyben az egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtár eredeti gyűjteménnyel és berendezéssel. A könyvtár nemcsak a turisták részére nyújt élményt, hanem a tudományos kutatás számára is biztosítja a feltételeket. A könyvek helyben olvasásra, kutatói engedéllyel vehetők igénybe. Kölcsönzésre nincs lehetőség.
A keszthelyi Festetics-kastély legnagyobb értéke a Festetics család egykori könyvtára, amely Magyarország egyik legszebb könyvtári műemléke, s egyben az egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtár eredeti gyűjteménnyel és berendezéssel. A könyvtár nemcsak a turisták részére nyújt élményt, hanem a tudományos kutatás számára is biztosítja a feltételeket. A könyvek helyben olvasásra, kutatói engedéllyel vehetők igénybe. Kölcsönzésre nincs lehetőség.
A keszthelyi Festetics-kastély legnagyobb értéke a Festetics család egykori könyvtára, amely Magyarország egyik legszebb könyvtári műemléke, s egyben az egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtár eredeti gyűjteménnyel és berendezéssel. A könyvtár nemcsak a turisták részére nyújt élményt, hanem a tudományos kutatás számára is biztosítja a feltételeket. A könyvek helyben olvasásra, kutatói engedéllyel vehetők igénybe. Kölcsönzésre nincs lehetőség.
Az 1951-ben alapított túrkevei múzeum jelentős területi múzeummá fejlődött. Sokarcú gyűjteményéből válogatva komplex állandó kiállítást tár a látogatók elé, melyben bemutatja azokat a természeti és kulturális értéket, amelyek ezen a tájon születettek.
Az 1910-es években építtette a Fischl kereskedő család a kétszintes épületet, ami jelenleg a Helytörténeti Múzeumnak, házasságkötő teremnek, s a Régi műhelyek című helytöténeti kiállításnak ad otthont.
Magyarország első és egyetlen olyan múzeuma, ahol a fodrászat történetével, a szakma kellékeivel ismerkedhetsz meg. Hogy nézett ki egy 19. századi fodrászat? Mi a különbség a fodrász és a borbély között? Hogy húztak fogat egy fogkulccsal? Hogy készült a dauer? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaphatsz választ, ha ellátogatsz hozzánk és megnézed gyűjteményünket!
Magyarország első és egyetlen olyan múzeuma, ahol a fodrászat történetével, a szakma kellékeivel ismerkedhetsz meg. Hogy nézett ki egy 19. századi fodrászat? Mi a különbség a fodrász és a borbély között? Hogy húztak fogat egy fogkulccsal? Hogy készült a dauer? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaphatsz választ, ha ellátogatsz hozzánk és megnézed gyűjteményünket!
Magyarország első és egyetlen olyan múzeuma, ahol a fodrászat történetével, a szakma kellékeivel ismerkedhetsz meg. Hogy nézett ki egy 19. századi fodrászat? Mi a különbség a fodrász és a borbély között? Hogy húztak fogat egy fogkulccsal? Hogy készült a dauer? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaphatsz választ, ha ellátogatsz hozzánk és megnézed gyűjteményünket!
A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.
A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.
A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.
