A Faluház állandó kiállítása a Helytörténeti Kiállítás, ahol a XIX-XX. századbeli berendezési tárgyak, galgamenti népviseletek és korabeli fotók a régmúltba viszik vissza a látogatót. Célunk a tárgyi és szellemi örökség gyűjtése, ápolása, hagyományok őrzése, környezetvédelem és a vidékfejlesztés. E célok megvalósítása során különböző rendezvényeket bonyolítottunk le, ahol szinte minden korosztály lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa tehetségét, ezáltal ápolja és éltesse a hagyományunkat, kultúránkat. Minden érdeklődőt szeretettel várunk rendezvényeinken. A faluház rendelkezik 30 fő befogadására alkalmas teremmel és 160 fős fedett szabadtéri rendezvényhellyel, kemencével, szabadtéri programok lebonyolítására alkalmas udvarral, ahol találkozókat, esküvőket és egyéb rendezvényeket lehet tartani. Igénybe vehető teljes körű szolgáltatással, vagy a terület bérlésével.
A Faluház állandó kiállítása a Helytörténeti Kiállítás, ahol a XIX-XX. századbeli berendezési tárgyak, galgamenti népviseletek és korabeli fotók a régmúltba viszik vissza a látogatót. Célunk a tárgyi és szellemi örökség gyűjtése, ápolása, hagyományok őrzése, környezetvédelem és a vidékfejlesztés. E célok megvalósítása során különböző rendezvényeket bonyolítottunk le, ahol szinte minden korosztály lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa tehetségét, ezáltal ápolja és éltesse a hagyományunkat, kultúránkat. Minden érdeklődőt szeretettel várunk rendezvényeinken. A faluház rendelkezik 30 fő befogadására alkalmas teremmel és 160 fős fedett szabadtéri rendezvényhellyel, kemencével, szabadtéri programok lebonyolítására alkalmas udvarral, ahol találkozókat, esküvőket és egyéb rendezvényeket lehet tartani. Igénybe vehető teljes körű szolgáltatással, vagy a terület bérlésével.
A Faluház állandó kiállítása a Helytörténeti Kiállítás, ahol a XIX-XX. századbeli berendezési tárgyak, galgamenti népviseletek és korabeli fotók a régmúltba viszik vissza a látogatót. Célunk a tárgyi és szellemi örökség gyűjtése, ápolása, hagyományok őrzése, környezetvédelem és a vidékfejlesztés. E célok megvalósítása során különböző rendezvényeket bonyolítottunk le, ahol szinte minden korosztály lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa tehetségét, ezáltal ápolja és éltesse a hagyományunkat, kultúránkat. Minden érdeklődőt szeretettel várunk rendezvényeinken. A faluház rendelkezik 30 fő befogadására alkalmas teremmel és 160 fős fedett szabadtéri rendezvényhellyel, kemencével, szabadtéri programok lebonyolítására alkalmas udvarral, ahol találkozókat, esküvőket és egyéb rendezvényeket lehet tartani. Igénybe vehető teljes körű szolgáltatással, vagy a terület bérlésével.
Márianosztra a Börzsöny hegység déli vonulatainak ölelésében, Pest megye északi részén, Szobtól mintegy 7 kilométerre, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén helyezkedik el, Nagy Lajos király alapította kolostorával és templomával, a máig kedvelt búcsújáró hely, Márianosztra.
A Mogyoródi Faluház ad otthont a településen a Helytörténeti Gyűjteménynek is. A faluházban található rengeteg tárgy néprajzos, szakmai szempontú átválogatásával kezdődött. A tárlatba illő tárgyak (444 db) ezután leltári számot kaptak és bevezetésre kerültek a leltári könyvbe, ahol az általános adatokon kívül igyekeztünk feltüntetni a tárgy származási helyét, az adományozó család nevét. A tárgyakról digitális (színes, képes) leltár is készült. Ezután megtörtént a faluház szakmai szempontú újrarendezése.
A Mogyoródi Faluház ad otthont a településen a Helytörténeti Gyűjteménynek is. A faluházban található rengeteg tárgy néprajzos, szakmai szempontú átválogatásával kezdődött. A tárlatba illő tárgyak (444 db) ezután leltári számot kaptak és bevezetésre kerültek a leltári könyvbe, ahol az általános adatokon kívül igyekeztünk feltüntetni a tárgy származási helyét, az adományozó család nevét. A tárgyakról digitális (színes, képes) leltár is készült. Ezután megtörtént a faluház szakmai szempontú újrarendezése.
A Mogyoródi Faluház ad otthont a településen a Helytörténeti Gyűjteménynek is. A faluházban található rengeteg tárgy néprajzos, szakmai szempontú átválogatásával kezdődött. A tárlatba illő tárgyak (444 db) ezután leltári számot kaptak és bevezetésre kerültek a leltári könyvbe, ahol az általános adatokon kívül igyekeztünk feltüntetni a tárgy származási helyét, az adományozó család nevét. A tárgyakról digitális (színes, képes) leltár is készült. Ezután megtörtént a faluház szakmai szempontú újrarendezése.
A Faluház azzal a céllal jött létre, hogy a falu hagyományait, szokásait feltárja, összegyűjtse a faluban azokat a tárgyi, képi és szóbeli emlékeket, amelyek a falu múltját, jelenét meghatározzák. Célunk továbbá kapcsolatot keresni a faluból elszármazott emberekkel és az, hogy legyen egy olyan hely, ahol öregek, fiatalok egymásra találva megismerhetik a múltat, építhetik a jövőt.
A Faluház azzal a céllal jött létre, hogy a falu hagyományait, szokásait feltárja, összegyűjtse a faluban azokat a tárgyi, képi és szóbeli emlékeket, amelyek a falu múltját, jelenét meghatározzák. Célunk továbbá kapcsolatot keresni a faluból elszármazott emberekkel és az, hogy legyen egy olyan hely, ahol öregek, fiatalok egymásra találva megismerhetik a múltat, építhetik a jövőt.
A Faluház azzal a céllal jött létre, hogy a falu hagyományait, szokásait feltárja, összegyűjtse a faluban azokat a tárgyi, képi és szóbeli emlékeket, amelyek a falu múltját, jelenét meghatározzák. Célunk továbbá kapcsolatot keresni a faluból elszármazott emberekkel és az, hogy legyen egy olyan hely, ahol öregek, fiatalok egymásra találva megismerhetik a múltat, építhetik a jövőt.
A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Változást a ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Az új tulajdonos, a felvidéki Naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira.
A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Változást a ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Az új tulajdonos, a felvidéki Naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira.
A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Változást a ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Az új tulajdonos, a felvidéki Naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
A Nógrád vármegyei Sóshartyánban a Legeltetési Társaság megszűnésével feleslegessé vált kondásházat alakították át helytörténeti múzeummá, mely a Tájak, korok, múzeumok mozgalom egyik állomáshelye lett. A közadakozásból létrejött Falumúzeum a néprajz helyi tárgyi emlékeit gyűjti össze. A kiállítás összeállításakor a kéthelyiséges épületben rekonstruálták a szoba korabeli berendezését, a konyhában pedig a paraszti élet egyéb emlékei kerültek kiállításra. A mintegy száz tárgyból álló gyűjteményben a látogató megismerkedhet a helyi népviselettel; a szövés, a fonás munkaeszközeivel és a parasztházak jellegzetes bútordarabjaival.
A Nógrád vármegyei Sóshartyánban a Legeltetési Társaság megszűnésével feleslegessé vált kondásházat alakították át helytörténeti múzeummá, mely a Tájak, korok, múzeumok mozgalom egyik állomáshelye lett. A közadakozásból létrejött Falumúzeum a néprajz helyi tárgyi emlékeit gyűjti össze. A kiállítás összeállításakor a kéthelyiséges épületben rekonstruálták a szoba korabeli berendezését, a konyhában pedig a paraszti élet egyéb emlékei kerültek kiállításra. A mintegy száz tárgyból álló gyűjteményben a látogató megismerkedhet a helyi népviselettel; a szövés, a fonás munkaeszközeivel és a parasztházak jellegzetes bútordarabjaival.
A Nógrád vármegyei Sóshartyánban a Legeltetési Társaság megszűnésével feleslegessé vált kondásházat alakították át helytörténeti múzeummá, mely a Tájak, korok, múzeumok mozgalom egyik állomáshelye lett. A közadakozásból létrejött Falumúzeum a néprajz helyi tárgyi emlékeit gyűjti össze. A kiállítás összeállításakor a kéthelyiséges épületben rekonstruálták a szoba korabeli berendezését, a konyhában pedig a paraszti élet egyéb emlékei kerültek kiállításra. A mintegy száz tárgyból álló gyűjteményben a látogató megismerkedhet a helyi népviselettel; a szövés, a fonás munkaeszközeivel és a parasztházak jellegzetes bútordarabjaival.
Évekkel ezelőtt született meg a fejünkben egy gondolat. Mi lenne ha a nagyszülőktől, rokonoktól kapott, régóta őrzött kincseket megmutatnánk a nagyközönségnek? Innen még nagyon sok idő telt el! Végre sikerült! Nézd meg Te is!
Letenye városközpontjában, a Béci-patak partján, impozáns ősparkban áll a 18. században épült Szapáry kastély. A várostörténeti kiállítás a kapualjtól jobbra, három földszinti teremben kapott helyet.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
