A Gerecse nyugati vonulatában található Dunaalmási Kőpite-túrakörök tanösvény több, mint 9 km hosszan kanyarog, és 32 állomásával vezet végig bennünket az egykori római úton, régi kőbányákon át a Kőpite tetejéig, ahonnan lélegzetelállító körpanoráma tárul a szemünk elé.
Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.
Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.
Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.
A dunaújvárosi Duna-parti a szoborpark sétány végén található acélszerkezetes panoráma kilátó, ami a régi Vorosilov-kilátó helyére épült. A kilátó benyúlik a felső Duna-parti részre és látványos panorámával fogadja a látogatókat.
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A kilátó Egry József, a Balaton festője után kapta nevét. Az épület tetejéről pazar kilátás nyílik a Balatonra és a badacsonyi környékre. Megközelítése az Országos Kéktúra útvonalát követve lehetséges.
A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje. Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja, az Erdészkilátó. A 192,3 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő építmény magassága 23,35 méter, a kilátószint 17,5 méter magas. A település Zalamerenye felőli határán található, ahonnan csodálatos panoráma tárul majd elénk a magasból. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.
A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje. Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja, az Erdészkilátó. A 192,3 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő építmény magassága 23,35 méter, a kilátószint 17,5 méter magas. A település Zalamerenye felőli határán található, ahonnan csodálatos panoráma tárul majd elénk a magasból. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.
A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje. Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja, az Erdészkilátó. A 192,3 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő építmény magassága 23,35 méter, a kilátószint 17,5 méter magas. A település Zalamerenye felőli határán található, ahonnan csodálatos panoráma tárul majd elénk a magasból. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.
Tata és Naszály felől is jól megközelíthető a Mészáros-hegyen álló 11 m magas Erzsébet-kilátó. A felső szintről pazar kilátás nyílik a közeli halastavakra, a Gerecsére és a Tatai-medencére. Mellette asztalok és padok kínálnak pihenési lehetőséget.
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
A sümegi Fehérkő kilátóhoz két úton lehet feljutni, a Fehér-kövek Természetvédelmi területen helyezkedik el az Öreghegyen. A zöld sáv jelzésű turistaútról csodálatos kilátás nyílik a környékre.
A Fekete-hegyi Eötvös Károly-kilátóból csodálatos panoráma kilátás tárul a Káli-medencére a Hegyestűre és a tanúhegyekre valamint a Balatonra. A kilátó az Országos Kéktúra útvonalán található, amely a szentbékkállai templomtól kiindulva a sárga jelzésről csatlakozik le a kőkereszttől a kék túraútvonalra. Köveskál felől a Töttőskáli templomrom irányába és innen a kék turistajelzésen kell tovább haladni.
A Fekete-hegyi Eötvös Károly-kilátóból csodálatos panoráma kilátás tárul a Káli-medencére a Hegyestűre és a tanúhegyekre valamint a Balatonra. A kilátó az Országos Kéktúra útvonalán található, amely a szentbékkállai templomtól kiindulva a sárga jelzésről csatlakozik le a kőkereszttől a kék túraútvonalra. Köveskál felől a Töttőskáli templomrom irányába és innen a kék turistajelzésen kell tovább haladni.
A Fekete-hegyi Eötvös Károly-kilátóból csodálatos panoráma kilátás tárul a Káli-medencére a Hegyestűre és a tanúhegyekre valamint a Balatonra. A kilátó az Országos Kéktúra útvonalán található, amely a szentbékkállai templomtól kiindulva a sárga jelzésről csatlakozik le a kőkereszttől a kék túraútvonalra. Köveskál felől a Töttőskáli templomrom irányába és innen a kék turistajelzésen kell tovább haladni.
