
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.

A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.

A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje. Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja, az Erdészkilátó. A 192,3 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő építmény magassága 23,35 méter, a kilátószint 17,5 méter magas. A település Zalamerenye felőli határán található, ahonnan csodálatos panoráma tárul majd elénk a magasból. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.
A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje. Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja, az Erdészkilátó. A 192,3 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő építmény magassága 23,35 méter, a kilátószint 17,5 méter magas. A település Zalamerenye felőli határán található, ahonnan csodálatos panoráma tárul majd elénk a magasból. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.

A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje. Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja, az Erdészkilátó. A 192,3 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő építmény magassága 23,35 méter, a kilátószint 17,5 méter magas. A település Zalamerenye felőli határán található, ahonnan csodálatos panoráma tárul majd elénk a magasból. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.

Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.

Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.

A Fekete-hegyi Eötvös Károly-kilátóból csodálatos panoráma kilátás tárul a Káli-medencére a Hegyestűre és a tanúhegyekre valamint a Balatonra. A kilátó az Országos Kéktúra útvonalán található, amely a szentbékkállai templomtól kiindulva a sárga jelzésről csatlakozik le a kőkereszttől a kék túraútvonalra. Köveskál felől a Töttőskáli templomrom irányába és innen a kék turistajelzésen kell tovább haladni.
A Fekete-hegyi Eötvös Károly-kilátóból csodálatos panoráma kilátás tárul a Káli-medencére a Hegyestűre és a tanúhegyekre valamint a Balatonra. A kilátó az Országos Kéktúra útvonalán található, amely a szentbékkállai templomtól kiindulva a sárga jelzésről csatlakozik le a kőkereszttől a kék túraútvonalra. Köveskál felől a Töttőskáli templomrom irányába és innen a kék turistajelzésen kell tovább haladni.

A Fekete-hegyi Eötvös Károly-kilátóból csodálatos panoráma kilátás tárul a Káli-medencére a Hegyestűre és a tanúhegyekre valamint a Balatonra. A kilátó az Országos Kéktúra útvonalán található, amely a szentbékkállai templomtól kiindulva a sárga jelzésről csatlakozik le a kőkereszttől a kék túraútvonalra. Köveskál felől a Töttőskáli templomrom irányába és innen a kék turistajelzésen kell tovább haladni.

Mikóházától 3 km-re fekvő Fekete-hegy 581 m magas csúcsán áll a Fekete-hegyi kilátó, melyből rendkívüli körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A 13 m magas fakilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. A kilátóhoz a falu pincesorától 3,5 km-es, 6 állomásos tanösvény vezet.
Mikóházától 3 km-re fekvő Fekete-hegy 581 m magas csúcsán áll a Fekete-hegyi kilátó, melyből rendkívüli körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A 13 m magas fakilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. A kilátóhoz a falu pincesorától 3,5 km-es, 6 állomásos tanösvény vezet.

Mikóházától 3 km-re fekvő Fekete-hegy 581 m magas csúcsán áll a Fekete-hegyi kilátó, melyből rendkívüli körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A 13 m magas fakilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. A kilátóhoz a falu pincesorától 3,5 km-es, 6 állomásos tanösvény vezet.

A 19,56 m magas kilátó 15 m magas felső pihenőszintjéről csodálatos panoráma nyílik a Bakony-hegység nagy részére. Látható innen a Miklós-Pál hegy, a Hajag-tető, a Kőris-hegy, a Kab-hegy, továbbá tiszta időben a Somló és az Alpokalja is. A kilátó Hárskút község belterületétől délre található, az 500 m magas Kis-bükk hegyen. A kilátó gyalogosan kerékpárral vagy gépjárművel is megközelíthető a környező településekről.
A 19,56 m magas kilátó 15 m magas felső pihenőszintjéről csodálatos panoráma nyílik a Bakony-hegység nagy részére. Látható innen a Miklós-Pál hegy, a Hajag-tető, a Kőris-hegy, a Kab-hegy, továbbá tiszta időben a Somló és az Alpokalja is. A kilátó Hárskút község belterületétől délre található, az 500 m magas Kis-bükk hegyen. A kilátó gyalogosan kerékpárral vagy gépjárművel is megközelíthető a környező településekről.

A 19,56 m magas kilátó 15 m magas felső pihenőszintjéről csodálatos panoráma nyílik a Bakony-hegység nagy részére. Látható innen a Miklós-Pál hegy, a Hajag-tető, a Kőris-hegy, a Kab-hegy, továbbá tiszta időben a Somló és az Alpokalja is. A kilátó Hárskút község belterületétől délre található, az 500 m magas Kis-bükk hegyen. A kilátó gyalogosan kerékpárral vagy gépjárművel is megközelíthető a környező településekről.