Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek tetején áll a Vajda Péter-kilátó. Talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A kilátó legfelső szintjéről csodás panoráma tárul elénk a Bakony erdőrengetegeire. A távolban látjuk a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesét és ellátunk a Balaton csillogó víztükréig.
A Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek tetején áll a Vajda Péter-kilátó. Talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A kilátó legfelső szintjéről csodás panoráma tárul elénk a Bakony erdőrengetegeire. A távolban látjuk a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesét és ellátunk a Balaton csillogó víztükréig.
A Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek tetején áll a Vajda Péter-kilátó. Talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A kilátó legfelső szintjéről csodás panoráma tárul elénk a Bakony erdőrengetegeire. A távolban látjuk a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesét és ellátunk a Balaton csillogó víztükréig.
A Galéria az alapító ügyvéd - építész házaspár, Dr. Körmendi Anna és Dr. Csák Máté képző- és iparművészeti gyűjteményének anyagára épülve jött létre.
A Kőröshegyi völgyhíd kilátópontról panoráma kilátás nyílik Magyarország leghosszabb hídjára. Az egyedülálló építészeti alkotás 1872 méter hosszú és legmagasabb pontja 88 méter.
Kortárs művészeti galéria a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. Évente 10 -12 tárlat várja a nagyközönséget. A három teremre osztott, 160 m2-es kiállítótér - 60 méter hosszú falfelülettel, posztamens készlettel, műtárgy-függesztő és -megvilágító rendszerrel - Budapest egyik legnagyobb alapterületű, professzionális felszereltségű képzőművészeti galériája. Teremőrrel és önálló riasztóval védett helyiség.
Kortárs művészeti galéria a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. Évente 10 -12 tárlat várja a nagyközönséget. A három teremre osztott, 160 m2-es kiállítótér - 60 méter hosszú falfelülettel, posztamens készlettel, műtárgy-függesztő és -megvilágító rendszerrel - Budapest egyik legnagyobb alapterületű, professzionális felszereltségű képzőművészeti galériája. Teremőrrel és önálló riasztóval védett helyiség.
Kortárs művészeti galéria a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. Évente 10 -12 tárlat várja a nagyközönséget. A három teremre osztott, 160 m2-es kiállítótér - 60 méter hosszú falfelülettel, posztamens készlettel, műtárgy-függesztő és -megvilágító rendszerrel - Budapest egyik legnagyobb alapterületű, professzionális felszereltségű képzőművészeti galériája. Teremőrrel és önálló riasztóval védett helyiség.
A Körösök völgye összefüggő biogeográfiai egység, amely érzékeny, sérülékeny ökoszisztéma. A natúrpark sem ér véget a határsávon. Működési területéhez tartozik Románia területén a Béli-hegység, a Király-erdő és a Bihar-hegység. Az egyesület székhelye Békéscsaba.
A KöröspArt Galéria színvonalas, elismert, vagy elismerésre érdemes művészek alkotásait kínálja a közönségnek. Galériánk tízéves gyűjtői munka után kezdte meg működését Gyulán. Ebben a gyönyörű békés megyei városban kezdte pályafutását Munkácsy Mihály, Gyulai László, itt született Szilágyi István, Kohán György.
A KöröspArt Galéria színvonalas, elismert, vagy elismerésre érdemes művészek alkotásait kínálja a közönségnek. Galériánk tízéves gyűjtői munka után kezdte meg működését Gyulán. Ebben a gyönyörű békés megyei városban kezdte pályafutását Munkácsy Mihály, Gyulai László, itt született Szilágyi István, Kohán György.
A KöröspArt Galéria színvonalas, elismert, vagy elismerésre érdemes művészek alkotásait kínálja a közönségnek. Galériánk tízéves gyűjtői munka után kezdte meg működését Gyulán. Ebben a gyönyörű békés megyei városban kezdte pályafutását Munkácsy Mihály, Gyulai László, itt született Szilágyi István, Kohán György.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A Tájház belső terei a tájegységre jellemző kialakításúak, a kiállított anyag paraszti kultúra tárgyi emlékeit mutatja be, amelyeket a helyi lakosság adományozta.
A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park különleges természetvédelmi bemutatójának. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház, ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.
A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park különleges természetvédelmi bemutatójának. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház, ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.
A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park különleges természetvédelmi bemutatójának. A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház, ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
