Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Országos eseménynaptár
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Jó Pásztor katolikus templom Zánkán a Balatonszepezdi Plébánia fíliája. A templomban vasárnap tartanak szentmisét 9.30 órakor.
Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.
Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.
Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
A Római Őrtorony kilátó Vigántpetend határában az egykori római hadiúton található. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a tájra. Itt született Szent Márton tours-i püspök akihez köthető a november 11-i Márton-napi libasütés, mert amikor akarata ellenére püspökké választották, a monda szerint egy libaólban bújt el.
A Római Őrtorony kilátó Vigántpetend határában az egykori római hadiúton található. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a tájra. Itt született Szent Márton tours-i püspök akihez köthető a november 11-i Márton-napi libasütés, mert amikor akarata ellenére püspökké választották, a monda szerint egy libaólban bújt el.
A Római Őrtorony kilátó Vigántpetend határában az egykori római hadiúton található. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a tájra. Itt született Szent Márton tours-i püspök akihez köthető a november 11-i Márton-napi libasütés, mert amikor akarata ellenére püspökké választották, a monda szerint egy libaólban bújt el.
A múzeumban a magyarországi román ortodox közösség vallási szertartásai során használt régi kegytárgyai, liturgikus öltözetei és egyéb eszközei, valamint a közösség régi dokumentumai és írásos emlékei tekinthetők meg.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.
Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.
Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.
A késő gótikus műemléképület, a Püspöki Udvarbíróház Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) életmű-kiállításának otthona, mely átfogó képet ad teljes művészeti tevékenységéről és legfontosabb alkotói eredményeiről. Itt található a Csikóca Művészeti Műhely és Kiállítótér is, ahol a hazánkban egyedülálló Gyermekmúzeum időszaki kiállításain műtárgyak, híres alkotók, művészeti korszakok elevenednek meg. A múzeum és a hozzá kapcsolódó műhely 3-12 éves korú gyermekek számára kínál vidám, játékos, mégis ismeretközlő kulturális élményt.
A késő gótikus műemléképület, a Püspöki Udvarbíróház Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) életmű-kiállításának otthona, mely átfogó képet ad teljes művészeti tevékenységéről és legfontosabb alkotói eredményeiről. Itt található a Csikóca Művészeti Műhely és Kiállítótér is, ahol a hazánkban egyedülálló Gyermekmúzeum időszaki kiállításain műtárgyak, híres alkotók, művészeti korszakok elevenednek meg. A múzeum és a hozzá kapcsolódó műhely 3-12 éves korú gyermekek számára kínál vidám, játékos, mégis ismeretközlő kulturális élményt.
A késő gótikus műemléképület, a Püspöki Udvarbíróház Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) életmű-kiállításának otthona, mely átfogó képet ad teljes művészeti tevékenységéről és legfontosabb alkotói eredményeiről. Itt található a Csikóca Művészeti Műhely és Kiállítótér is, ahol a hazánkban egyedülálló Gyermekmúzeum időszaki kiállításain műtárgyak, híres alkotók, művészeti korszakok elevenednek meg. A múzeum és a hozzá kapcsolódó műhely 3-12 éves korú gyermekek számára kínál vidám, játékos, mégis ismeretközlő kulturális élményt.
Győr belvárosának egyik legimpozánsabb épülete, a három utca közé ékelődő Esterházy-palota a XVIII. század második felében nyerte el mai formáját. Építtetője, gróf Esterházy Gábor középkori eredetű apró házak összeépítésével alakíttatta ki városi palotáját, megőrizve a homlokzat barokk szobordíszeit, a hermás Király utcai kapuzatot és a győri nevezetességnek számító zárt sarokerkélyt. Homlokzatán a mai napig látható az építtető monogramjával ellátott családi címere. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelyeként szolgáló palotában nívós időszaki kiállítások tekinthetőek meg. Földszintjén kávézó és múzeum shop működik, melyben a győri és környékbeli designerek által készített termékek vásárolhatóak meg.
Győr belvárosának egyik legimpozánsabb épülete, a három utca közé ékelődő Esterházy-palota a XVIII. század második felében nyerte el mai formáját. Építtetője, gróf Esterházy Gábor középkori eredetű apró házak összeépítésével alakíttatta ki városi palotáját, megőrizve a homlokzat barokk szobordíszeit, a hermás Király utcai kapuzatot és a győri nevezetességnek számító zárt sarokerkélyt. Homlokzatán a mai napig látható az építtető monogramjával ellátott családi címere. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelyeként szolgáló palotában nívós időszaki kiállítások tekinthetőek meg. Földszintjén kávézó és múzeum shop működik, melyben a győri és környékbeli designerek által készített termékek vásárolhatóak meg.
Győr belvárosának egyik legimpozánsabb épülete, a három utca közé ékelődő Esterházy-palota a XVIII. század második felében nyerte el mai formáját. Építtetője, gróf Esterházy Gábor középkori eredetű apró házak összeépítésével alakíttatta ki városi palotáját, megőrizve a homlokzat barokk szobordíszeit, a hermás Király utcai kapuzatot és a győri nevezetességnek számító zárt sarokerkélyt. Homlokzatán a mai napig látható az építtető monogramjával ellátott családi címere. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelyeként szolgáló palotában nívós időszaki kiállítások tekinthetőek meg. Földszintjén kávézó és múzeum shop működik, melyben a győri és környékbeli designerek által készített termékek vásárolhatóak meg.
