Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Az Art Salon egy nagy múltú galéria, korábban Társalgó Galériának hívták. Az Art Salon kortárs képzőművészek bemutatásával foglalkozik. A kuratórium tagjai a minőség elkötelezett hívei, szakmai kvalitásuk megkérdőjelezhetetlen. A galériához professzionális felszereltségű fotó műterem kapcsolódik. Analóg és digitális technikát egyaránt alkalmaznak, 33 MP felbontásban, Hasselblad, Sinar és Canon kamerákkal.
Az Art Salon egy nagy múltú galéria, korábban Társalgó Galériának hívták. Az Art Salon kortárs képzőművészek bemutatásával foglalkozik. A kuratórium tagjai a minőség elkötelezett hívei, szakmai kvalitásuk megkérdőjelezhetetlen. A galériához professzionális felszereltségű fotó műterem kapcsolódik. Analóg és digitális technikát egyaránt alkalmaznak, 33 MP felbontásban, Hasselblad, Sinar és Canon kamerákkal.
Az Art Salon egy nagy múltú galéria, korábban Társalgó Galériának hívták. Az Art Salon kortárs képzőművészek bemutatásával foglalkozik. A kuratórium tagjai a minőség elkötelezett hívei, szakmai kvalitásuk megkérdőjelezhetetlen. A galériához professzionális felszereltségű fotó műterem kapcsolódik. Analóg és digitális technikát egyaránt alkalmaznak, 33 MP felbontásban, Hasselblad, Sinar és Canon kamerákkal.
Az ASTRICEUM Érseki Múzeumban az érseki gyűjtemény értékes papi textíliái, ötvöstárgyai tekinthetők meg „Ars Sacra – Ars Liturgica” címmel kiállításba rendezve. Emellett a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter (1919-2003) pap-festőművész művei láthatóak az „Akit szeretett Jézus” című tárlatban.
Az ASTRICEUM Érseki Múzeumban az érseki gyűjtemény értékes papi textíliái, ötvöstárgyai tekinthetők meg „Ars Sacra – Ars Liturgica” címmel kiállításba rendezve. Emellett a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter (1919-2003) pap-festőművész művei láthatóak az „Akit szeretett Jézus” című tárlatban.
Az ASTRICEUM Érseki Múzeumban az érseki gyűjtemény értékes papi textíliái, ötvöstárgyai tekinthetők meg „Ars Sacra – Ars Liturgica” címmel kiállításba rendezve. Emellett a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter (1919-2003) pap-festőművész művei láthatóak az „Akit szeretett Jézus” című tárlatban.
Magyarország legnagyobb és legszebb magángyűjteménye 1986 júniusa óta látogatható Siófok város centrumában, a Kálmán sétány 10. alatt. Az államilag védett gyűjtemény kiállítótáróiban mintegy 3000 ásványt csodálhatnak meg a látogatók, akik közül sok a visszatérő vendég. Örömmel fedezik fel a minden évben jelentős tárgyi gazdagodást a kiállításban, mert az élő múzeumként állandóan gyarapodik.
Magyarország legnagyobb és legszebb magángyűjteménye 1986 júniusa óta látogatható Siófok város centrumában, a Kálmán sétány 10. alatt. Az államilag védett gyűjtemény kiállítótáróiban mintegy 3000 ásványt csodálhatnak meg a látogatók, akik közül sok a visszatérő vendég. Örömmel fedezik fel a minden évben jelentős tárgyi gazdagodást a kiállításban, mert az élő múzeumként állandóan gyarapodik.
Magyarország legnagyobb és legszebb magángyűjteménye 1986 júniusa óta látogatható Siófok város centrumában, a Kálmán sétány 10. alatt. Az államilag védett gyűjtemény kiállítótáróiban mintegy 3000 ásványt csodálhatnak meg a látogatók, akik közül sok a visszatérő vendég. Örömmel fedezik fel a minden évben jelentős tárgyi gazdagodást a kiállításban, mert az élő múzeumként állandóan gyarapodik.
Asztalos Joachim népi fafaragó valóságos alakok után készült, életnagyságú szobrai hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy annak fába vésve emléket állítson. Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig - és a palóc lakodalmi jeleneteket.
Asztalos Joachim népi fafaragó valóságos alakok után készült, életnagyságú szobrai hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy annak fába vésve emléket állítson. Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig - és a palóc lakodalmi jeleneteket.
Asztalos Joachim népi fafaragó valóságos alakok után készült, életnagyságú szobrai hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy annak fába vésve emléket állítson. Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig - és a palóc lakodalmi jeleneteket.
Az épület helyi védettség alá tartozik, két épületegyüttesből áll. Az egyik épületegyüttes maga a tájház, míg a másik a Helytörténeti gyűjteménynek és a kapcsolódó kiállítóhelynek ad otthont. Az érdeklődők így megtekinthetik a kovácsműhely, cipészműhely, tiszta szoba, konyha és a régi mesterségek összegyűjtött tárgyi emlékeit és tudásanyagát, mely a térségben élő emberek életmódjáról, lakáskultúrájáról, szokásairól nyújt ismereteket, ezzel segítve egy egészséges lokálpatriotizmus, egy nemzetismeret és a hazaszeretet kialakulását. Az összegyűjtött értékek bemutatásával fő célunk a település és közvetlen környezetének kulturális értékeinek bemutatása a jelen és a jövő generációja számára.
Az épület helyi védettség alá tartozik, két épületegyüttesből áll. Az egyik épületegyüttes maga a tájház, míg a másik a Helytörténeti gyűjteménynek és a kapcsolódó kiállítóhelynek ad otthont. Az érdeklődők így megtekinthetik a kovácsműhely, cipészműhely, tiszta szoba, konyha és a régi mesterségek összegyűjtött tárgyi emlékeit és tudásanyagát, mely a térségben élő emberek életmódjáról, lakáskultúrájáról, szokásairól nyújt ismereteket, ezzel segítve egy egészséges lokálpatriotizmus, egy nemzetismeret és a hazaszeretet kialakulását. Az összegyűjtött értékek bemutatásával fő célunk a település és közvetlen környezetének kulturális értékeinek bemutatása a jelen és a jövő generációja számára.
Az épület helyi védettség alá tartozik, két épületegyüttesből áll. Az egyik épületegyüttes maga a tájház, míg a másik a Helytörténeti gyűjteménynek és a kapcsolódó kiállítóhelynek ad otthont. Az érdeklődők így megtekinthetik a kovácsműhely, cipészműhely, tiszta szoba, konyha és a régi mesterségek összegyűjtött tárgyi emlékeit és tudásanyagát, mely a térségben élő emberek életmódjáról, lakáskultúrájáról, szokásairól nyújt ismereteket, ezzel segítve egy egészséges lokálpatriotizmus, egy nemzetismeret és a hazaszeretet kialakulását. Az összegyűjtött értékek bemutatásával fő célunk a település és közvetlen környezetének kulturális értékeinek bemutatása a jelen és a jövő generációja számára.