Látnivaló

A Baracsi úti Arborétum helyi természetvédelmi oltalom alatt álló értékes területe Dunaújvárosnak. Exotikus tűlevelű és lomhullató fákból álló csodálatos fagyűjtemény, ahol a fajok táblával vannak megjelölve. Területén tanösvény is található ismeretterjesztő táblákkal, szabadon látogatható, háziállatokból álló kisállat simogató is várja az érdeklődőket. Fedett helyen lévő padok és asztalok alkalmassá teszik tanórák megtartására. A fafajok és cserjék gyűjteménye különleges mikroklímát kölcsönöz a területnek.

A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban.

Boldogkőújfalui jégkori kőtenger.

A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.

Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.

A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.

A helytörténeti gyűjtemény a polgármesteri hivatal épületének mélyföldszintjén kapott helyet, amely épület a múlt században még iskolaként és tanító lakásként működött. A kiállítás anyagában a hagyományos gazdasági eszközök mellett, egyéb mesterségekhez kapcsolható tárgyak is találhatóak (asztalos, kovács, lószerszámgyártó).

Ajkán a Fő út mellett elnyújtózó Városliget közepén fekszik a Csónakázó- vagy Városligeti-tó. A park igazi komplex élményt nyújt az év 365 napjának bármelyikére, a tavon nyaranta csónakázni is lehet.

A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.

A Digitális Erőmű digitális kiállítótér, oktatási és módszertani központ, melyet mint intézményt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) hozott létre. A Multifunkcionális Módszertani Központ Ózdon, az egykori erőmű épületében található, amely a kilencvenes évek eleje óta elhagyatva állt. Egy olyan többfunkciós közösségi épület valósult meg, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyag (Digipédia) fejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének, továbbá számos helyi közösségi programnak.