Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Zala megye keleti szélén, Zalavár-Vársziget területén található a Zalavári Történelmi Emlékpark. A Várszigeten az 1990-es évekig a természet vette át az uralkodó szerepet, csak az 1938-ban emelt Szent István emlékmű jelezte a hely elfeledett jelentőségét. A Történelmi Emlékparkban végzett régészeti, környezetrendezési és építészeti munkák után az Árpád-kori alapokon felfalazott Szent István kápolna, a Cirill-Metód emlékmű, és a Szent Adorján Bazilika vált bemutathatóvá. A Szent István kápolna az elkövetkező négy évben egy-egy zalai művész által készített műalkotással, szoborral gazdagodott. Majd felépült Makovecz Imre Ybl és Kossuth díjas építész által tervezett Millenniumi Emléképület is.
Zala megye keleti szélén, Zalavár-Vársziget területén található a Zalavári Történelmi Emlékpark. A Várszigeten az 1990-es évekig a természet vette át az uralkodó szerepet, csak az 1938-ban emelt Szent István emlékmű jelezte a hely elfeledett jelentőségét. A Történelmi Emlékparkban végzett régészeti, környezetrendezési és építészeti munkák után az Árpád-kori alapokon felfalazott Szent István kápolna, a Cirill-Metód emlékmű, és a Szent Adorján Bazilika vált bemutathatóvá. A Szent István kápolna az elkövetkező négy évben egy-egy zalai művész által készített műalkotással, szoborral gazdagodott. Majd felépült Makovecz Imre Ybl és Kossuth díjas építész által tervezett Millenniumi Emléképület is.
Zala megye keleti szélén, Zalavár-Vársziget területén található a Zalavári Történelmi Emlékpark. A Várszigeten az 1990-es évekig a természet vette át az uralkodó szerepet, csak az 1938-ban emelt Szent István emlékmű jelezte a hely elfeledett jelentőségét. A Történelmi Emlékparkban végzett régészeti, környezetrendezési és építészeti munkák után az Árpád-kori alapokon felfalazott Szent István kápolna, a Cirill-Metód emlékmű, és a Szent Adorján Bazilika vált bemutathatóvá. A Szent István kápolna az elkövetkező négy évben egy-egy zalai művész által készített műalkotással, szoborral gazdagodott. Majd felépült Makovecz Imre Ybl és Kossuth díjas építész által tervezett Millenniumi Emléképület is.
A Zempléni Múzeum a szerencsi Rákóczi-várban kapott helyet. A várat a középkori bencés kolostor helyén építtette 1557-ben Némethy Ferenc. A szépen felújított épületegyüttesben több kiállítást is láthatunk a vár és a kistérség történeti emlékeiből.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
A Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje.
A Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje.
A Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje.
A Zengő 682 méteres csúcsán, 22 méter magas, acélszerkezetes, vadonatúj, toronyház-magasságú kilátó épült, mely a lombkoronaszint fölött, páratlan körpanorámát nyújt a kirándulóknak. A Zengőn álló új kilátóból tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk-hegységet is láthatjuk.
A Zengő 682 méteres csúcsán, 22 méter magas, acélszerkezetes, vadonatúj, toronyház-magasságú kilátó épült, mely a lombkoronaszint fölött, páratlan körpanorámát nyújt a kirándulóknak. A Zengőn álló új kilátóból tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk-hegységet is láthatjuk.
A Zengő 682 méteres csúcsán, 22 méter magas, acélszerkezetes, vadonatúj, toronyház-magasságú kilátó épült, mely a lombkoronaszint fölött, páratlan körpanorámát nyújt a kirándulóknak. A Zengőn álló új kilátóból tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk-hegységet is láthatjuk.
A Zengővárkonyi Tájház csodás példája a 19. század közepi népi építészetnek. Az épületet eredeti formájában állították helyre, szép szobáját eredeti 1800-as évekbeli bútorzattal rendezték be. A Tájház ad otthont a világ minden tájáról összegyűjtött 600 szalma tárgynak, melyek a Szalma-Kincs-Tár állandó kiállítás anyagát adják. Csoportok részére foglalkozásokat is biztosít a tájház előzetes megbeszéléssel.
A Zengővárkonyi Tájház csodás példája a 19. század közepi népi építészetnek. Az épületet eredeti formájában állították helyre, szép szobáját eredeti 1800-as évekbeli bútorzattal rendezték be. A Tájház ad otthont a világ minden tájáról összegyűjtött 600 szalma tárgynak, melyek a Szalma-Kincs-Tár állandó kiállítás anyagát adják. Csoportok részére foglalkozásokat is biztosít a tájház előzetes megbeszéléssel.
A Zengővárkonyi Tájház csodás példája a 19. század közepi népi építészetnek. Az épületet eredeti formájában állították helyre, szép szobáját eredeti 1800-as évekbeli bútorzattal rendezték be. A Tájház ad otthont a világ minden tájáról összegyűjtött 600 szalma tárgynak, melyek a Szalma-Kincs-Tár állandó kiállítás anyagát adják. Csoportok részére foglalkozásokat is biztosít a tájház előzetes megbeszéléssel.
Aki Sopronban járva átsétál az Ikva patak hídján, annak egy nagy eklektikus épületegyüttes tárulkozik fel, amely a hajdani várnegyeden kívül, de még a belvárosban helyezkedik el. Itt található a Magyarországon jól ismert Zettl és Langer család ősi fészke. Ez nem csak otthon, hanem múzeum is egyben.
A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.
A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.
A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.
A festői szépségű Szalajka-völgyben található az 1970-74 között, az országban elsőként elkészült Erdészeti és Erdei Múzeum. Az Erdészeti Múzeum ágazatonként mutatja be a régi munkaeszközöket, tárgyi- és írásos emlékeket az erdészeteknél folyó munkákról.
Újonnan átadott egyház- és rendtörténeti kiállításunk keretében audioguidos vezetéssel, interaktív, érintőképernyős információs felületekkel, értékes tárgyi és képi anyaggal állunk az érdeklődők rendelkezésére, ahol család- és látogatóbarát környezetben ismerkedhet a ciszterci atyák középkortól napjainkig ívelő, szerzetesi mindennapjaival.
Újonnan átadott egyház- és rendtörténeti kiállításunk keretében audioguidos vezetéssel, interaktív, érintőképernyős információs felületekkel, értékes tárgyi és képi anyaggal állunk az érdeklődők rendelkezésére, ahol család- és látogatóbarát környezetben ismerkedhet a ciszterci atyák középkortól napjainkig ívelő, szerzetesi mindennapjaival.
Újonnan átadott egyház- és rendtörténeti kiállításunk keretében audioguidos vezetéssel, interaktív, érintőképernyős információs felületekkel, értékes tárgyi és képi anyaggal állunk az érdeklődők rendelkezésére, ahol család- és látogatóbarát környezetben ismerkedhet a ciszterci atyák középkortól napjainkig ívelő, szerzetesi mindennapjaival.
