Látnivaló

A történelmi Magyarország népviseleteit, iparos- és polgáröltözeteit közel félezer baba prezentálja. Külön két vitrinbe került a mintegy 120 figurából álló erdélyi gyűjtemény. Érdemes ellátogatni tehát Keszthelyre, a Babamúzeumba.

Falusi turizmus, szállás és tájház Babarcon.

Szeretne valami különlegeset látni? Mesebeli kiállításra invitál Nemesnádudvar! Országosan is egyedülálló, 250 babából álló gyűjtemény vált látogathatóvá, a babákon pedig a Kárpát-medence legkülönbözőbb színes-míves, tarka-barka, csodaszép népviseleteit mutatjuk be! Interaktív érintőképernyőkön ismerheti meg a látogató, hogy egykor milyen üzeneteket hordozott egy-egy öltözet, a gyerekek pedig akár a témához kapcsolódó kreatív kézműves foglalkozáson is részt vehetnek.

Ez a kis házacska volt Babits Mihály költő nyaralója Esztergomban. Minden ide látogató kedves vendég megcsodálhatja a költő bútorait, berendezési tárgyait, műveit,kéziratait, fotókat a családjáról és a barátokról. A tornácon egy autogramfalat is találunk, amit a költő híres barátai, ismerősei, ide látogató vendégei láttak el kézjegyükkel. Babits Mihály 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni.

Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.

Az arborétum Bábolna keleti részén, a központtól 5 percnyi sétára, a csikótelep mellett terül el 16,51 ha-on. Az arborétum cserje, örökzöld-és lombfaállománya teljes egészében telepített. Kuriózum a benne található Híres Lovak Emlékparkja. Az Emlékpark az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A területen 54 ló emlékműve található 18 db emlékdombon, erdélyi motívumokkal díszített kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében. Az arborétumba a belépés díjtalan.

A város központjában található Helytörténeti Gyűjtemény létrehozásakor Bábolna Város Önkormányzatát az a meggyőződés vezette, hogy az immár városi rangot kivívó település lakói egy olyan közösségi teret használhassanak, amely egyrészt bemutatja a település történetét és az egykori használati tárgyakat, másrészt a településen alkotó, vagy a városhoz kötődő művészek alkotásait is a nagyérdemű elé tárja. Ennek szellemében az épület helyiségeiben kapnak helyet a minden év nyarán megrendezett Bábolnai Művésztábor alkotói által készített festmények is. Itt látható Mátray Magdolna csipkekészítő népi iparművész, Bábolna díszpolgára által készített műremekek gyűjteménye, amelyet a művész 2012-ben bekövetkezett halála után férje és gyermekei ajándékoztak Bábolna városának.

A Lovasmúzeum a volt Tiszti Kaszinó épületében található. A műemléképület eklektikus, barokk hatású. A termekben a bábolnai lótenyésztés különböző emlékeit ismerhetik meg a látogatók. A kiállított tárgyak között korabeli iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, elnyert díjak és oklevelek, valamint különböző használati tárgyak láthatók. A kiállítás anyaga a több mint 200 éves múltról mesél: híres lovakról és lovasokról, világhírű ménesparancsnokokról és azokról a névtelen lovászokról, fogathajtókról, akik munkájukkal és teljesítményükkel hírnevet, megbecsülést szereztek Bábolnának, és világhírűvé tették azt.

Back Bernát szegedi polgár 1937-ben a felső - ásotthalmi erdőben a bajai út mellett Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát építtetett. Vakolatlan szürke téglaépület, melyet a helybeliek Bak-kápolnának neveznek. A Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén, Ásotthalomtól néhány kilométerre az erdőtől elhódított kis tisztáson áll a Back-kápolna, amit a helybeliek Erzsébet-kápolnának is neveznek. A vakolatlan, szürke épületet Back Bernát szegedi üzletember és politikus emeltette – ahogyan azt egy emléktábla is rögzíti – „korán elhunyt, felejthetetlen fia, Dr. Begavári Back Ottó emlékére” 1937-ben.

A 2015-ös felújítás során az épület és a benne található műhelyek új, egységes arculatot kaptak. A ház előtt megállva, az utcai homlokzaton rögtön szembetűnik a logó, ami első ránézésre nehezen megfejthető, de éppen ez a cél, hogy kíváncsivá tegye, belépésre ösztönözze a látogatót. A rejtélyre rögtön az első helyiségben, a kézi mintázó, vagy ahogy a mesterek nevezték, tarkázó műhelyben fény derül: a logó a kékfestők évszázadok óta használt legalapvetőbb szerszámát, a kézi nyomódúcot jeleníti meg. A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra festett szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. Minden muzeális gép, még a 19. században készült szekrényes mángorló és az 1868-ban készült perrotin mintázógép is megtekinthető működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető, sőt, a látogatók maguk is bekapcsolódhatnak egy-egy munkafolyamatba.