Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Egy gyűjteményes magánkert, ahol több száz féle gyógy-, fűszer- és festőnövény található, melyekből tavasztól őszig cserepes növényként sokféle a helyszínen megvásárolható, illetve egész évben rendelhető. Hivatalos nyitvatartási idő nincs, személyes látogatás előzetes egyeztetést követően lehetséges!
Egy gyűjteményes magánkert, ahol több száz féle gyógy-, fűszer- és festőnövény található, melyekből tavasztól őszig cserepes növényként sokféle a helyszínen megvásárolható, illetve egész évben rendelhető. Hivatalos nyitvatartási idő nincs, személyes látogatás előzetes egyeztetést követően lehetséges!
Egy gyűjteményes magánkert, ahol több száz féle gyógy-, fűszer- és festőnövény található, melyekből tavasztól őszig cserepes növényként sokféle a helyszínen megvásárolható, illetve egész évben rendelhető. Hivatalos nyitvatartási idő nincs, személyes látogatás előzetes egyeztetést követően lehetséges!
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A Bényi Galéria meghatározó szerepet tölt be Debrecen és a régió képzőművészeti életében. A galéria identitásának meghatározó része, hogy a jövőben is gondozza és bemutassa a megbecsült helyi alkotók munkásságát, együttműködéseket alakítson ki a hazai elismert művészekkel, és a kortárs művészetet pártoló, támogató helyi- és regionális gazdasági szereplőkkel egy új közösséget teremtsen. A Kölcsey Központban található 310 m2 alapterületű kiállítótér és a hozzá tartozó I. és II. emeleti Foyer kereskedelmi funkciókkal is bír. A helyi értékek, a haladó művészet és a piaci szereplők között indít diskurzust; létrehozva egy olyan kulturális teret, ahol egymásra találhat a művész, a műkedvelő közönség és a kortárs művészeti alkotásokba befektetni szándékozó magángyűjtők, továbbá az üzleti- és a gazdasági szervezetek szereplői.
A Bényi Galéria meghatározó szerepet tölt be Debrecen és a régió képzőművészeti életében. A galéria identitásának meghatározó része, hogy a jövőben is gondozza és bemutassa a megbecsült helyi alkotók munkásságát, együttműködéseket alakítson ki a hazai elismert művészekkel, és a kortárs művészetet pártoló, támogató helyi- és regionális gazdasági szereplőkkel egy új közösséget teremtsen. A Kölcsey Központban található 310 m2 alapterületű kiállítótér és a hozzá tartozó I. és II. emeleti Foyer kereskedelmi funkciókkal is bír. A helyi értékek, a haladó művészet és a piaci szereplők között indít diskurzust; létrehozva egy olyan kulturális teret, ahol egymásra találhat a művész, a műkedvelő közönség és a kortárs művészeti alkotásokba befektetni szándékozó magángyűjtők, továbbá az üzleti- és a gazdasági szervezetek szereplői.
A Bényi Galéria meghatározó szerepet tölt be Debrecen és a régió képzőművészeti életében. A galéria identitásának meghatározó része, hogy a jövőben is gondozza és bemutassa a megbecsült helyi alkotók munkásságát, együttműködéseket alakítson ki a hazai elismert művészekkel, és a kortárs művészetet pártoló, támogató helyi- és regionális gazdasági szereplőkkel egy új közösséget teremtsen. A Kölcsey Központban található 310 m2 alapterületű kiállítótér és a hozzá tartozó I. és II. emeleti Foyer kereskedelmi funkciókkal is bír. A helyi értékek, a haladó művészet és a piaci szereplők között indít diskurzust; létrehozva egy olyan kulturális teret, ahol egymásra találhat a művész, a műkedvelő közönség és a kortárs művészeti alkotásokba befektetni szándékozó magángyűjtők, továbbá az üzleti- és a gazdasági szervezetek szereplői.
Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Dévaványa városának új, kulturális és idegenforgalmi látványossága a 2000-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé. Az alapító Dévaványán született, élt, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi emlékeit. A múzeum egyik állandó kiállítása az ő életéről szól. A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik.
Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Dévaványa városának új, kulturális és idegenforgalmi látványossága a 2000-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé. Az alapító Dévaványán született, élt, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi emlékeit. A múzeum egyik állandó kiállítása az ő életéről szól. A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik.
Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Dévaványa városának új, kulturális és idegenforgalmi látványossága a 2000-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé. Az alapító Dévaványán született, élt, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi emlékeit. A múzeum egyik állandó kiállítása az ő életéről szól. A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
A Beregi Múzeumot Csiszár Árpád gergelyiugornyai református lelkész alapította 1963-ban. A Beregi Múzeum kiemelkedő gyűjteményei: beregi keresztszemes hímzések, fafaragóművészet, művészi vasöntvények, iskolatörténet, régészet. A gyűjtemény jelenleg két épületben van elhelyezve.
A múzeum bemutatja a Bereg kincseit, történetét, tárgyi és szellemi emlékeit. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások, programok teszik színesebbé. A gyűjtemény jelenleg két épületben van elhelyezve. A főépületben egy nyolc egységből álló, modern technikai eszközökkel felszerelt kiállítás-füzér és egy látványraktár várja a látogatókat. A kiállítások egymásra épülnek, de külön-külön is teljes képet nyújtanak a térség egy-egy jellegzetességéről. A múzeumi anyag nagyobb része, az iskolatörténeti gyűjtemény és kiállítás a múzeum másik épületében, a Rákóczi u. 13. szám alatt lévő Máthé-kúriában van elhelyezve.
A múzeum bemutatja a Bereg kincseit, történetét, tárgyi és szellemi emlékeit. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások, programok teszik színesebbé. A gyűjtemény jelenleg két épületben van elhelyezve. A főépületben egy nyolc egységből álló, modern technikai eszközökkel felszerelt kiállítás-füzér és egy látványraktár várja a látogatókat. A kiállítások egymásra épülnek, de külön-külön is teljes képet nyújtanak a térség egy-egy jellegzetességéről. A múzeumi anyag nagyobb része, az iskolatörténeti gyűjtemény és kiállítás a múzeum másik épületében, a Rákóczi u. 13. szám alatt lévő Máthé-kúriában van elhelyezve.
A múzeum bemutatja a Bereg kincseit, történetét, tárgyi és szellemi emlékeit. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások, programok teszik színesebbé. A gyűjtemény jelenleg két épületben van elhelyezve. A főépületben egy nyolc egységből álló, modern technikai eszközökkel felszerelt kiállítás-füzér és egy látványraktár várja a látogatókat. A kiállítások egymásra épülnek, de külön-külön is teljes képet nyújtanak a térség egy-egy jellegzetességéről. A múzeumi anyag nagyobb része, az iskolatörténeti gyűjtemény és kiállítás a múzeum másik épületében, a Rákóczi u. 13. szám alatt lévő Máthé-kúriában van elhelyezve.
A Berényi–Haller–Orczy-kastély zártsorú beépítésű, hosszú utcai és erre merőleges négy udvari szárnyból álló, egyemeletes barokk kastély. A város fontos műemléke, amely a városi galériának is helyet ad. Az első állandó kiállításon nemzetközi gyermekrajz gyűjtemény látható. A felújított épületben lesz látható gyöngyösi gyűjtők kollekcióiból a babamúzeum.
A Berényi–Haller–Orczy-kastély zártsorú beépítésű, hosszú utcai és erre merőleges négy udvari szárnyból álló, egyemeletes barokk kastély. A város fontos műemléke, amely a városi galériának is helyet ad. Az első állandó kiállításon nemzetközi gyermekrajz gyűjtemény látható. A felújított épületben lesz látható gyöngyösi gyűjtők kollekcióiból a babamúzeum.
A Berényi–Haller–Orczy-kastély zártsorú beépítésű, hosszú utcai és erre merőleges négy udvari szárnyból álló, egyemeletes barokk kastély. A város fontos műemléke, amely a városi galériának is helyet ad. Az első állandó kiállításon nemzetközi gyermekrajz gyűjtemény látható. A felújított épületben lesz látható gyöngyösi gyűjtők kollekcióiból a babamúzeum.
1988-ban adták át a Berey Józsefről elnevezett helytörténeti kiállítás épületét, melyben Nagyecsed népi életét, történelmi-és régészeti értékeit bemutató kiállítás tekinthető meg
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
