Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
Az egykor kántortanítói, majd szolgálati lakás 2013-ban nyerte el jelenlegi funkcióját. A településen élők felajánlásaiból összegyűjtött, gazdag kiállítási anyaggal rendelkező épület tiszta szobával, konyhával és borsosberényi relikviákkal rendelkező előtérrel várja látogatóit. Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Az egykor kántortanítói, majd szolgálati lakás 2013-ban nyerte el jelenlegi funkcióját. A településen élők felajánlásaiból összegyűjtött, gazdag kiállítási anyaggal rendelkező épület tiszta szobával, konyhával és borsosberényi relikviákkal rendelkező előtérrel várja látogatóit. Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Az egykor kántortanítói, majd szolgálati lakás 2013-ban nyerte el jelenlegi funkcióját. A településen élők felajánlásaiból összegyűjtött, gazdag kiállítási anyaggal rendelkező épület tiszta szobával, konyhával és borsosberényi relikviákkal rendelkező előtérrel várja látogatóit. Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse.
Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse.
Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse.
A kiállítás néprajzi része a bosnyákok viseletét, szőtteseit mutatja be, s egyben betekintést nyújt lakáskultúrájukba.
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.
Magas színvonalú rendezvényhelyszín és elegáns szálloda kapott helyet a Loire-völgyi kastélyokat idéző felújított és restaurált épületben. Magyarországon egyedülálló stílusának köszönhetően, a kastély mesebeli környezetet biztosít esküvők és más rendezvények számára.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
Az 1886-ban épült, az alföldi magyar háztipust képviselő épületben 1886-ban nyílt tájház Bődi István helytörténész kutató kezdeményezésére. A ház külső megjelenésével, berendezésével egy kisparaszti sorban élő, alföldi parasztcsalád élet- és munkakörülményeit reprezentálja.
A Börtönmúzeum Sátoraljaújhely főutcáján, a volt törvényszéki palota, ma Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön épületében mutatja be a magyar büntetés-végrehajtás történetét, enged bepillantást a börtönök zárt világába.
