Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Deák Erika Galéria kortárs képzőművészek kiállítóhelye Budapesten. A galéria 1998 óta van jelen a hazai és a nemzetközi művészeti életben.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a haza bölcse 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja.
Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a haza bölcse 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja.
Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a haza bölcse 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja.
A Deák Ferenc zsilip a Baja-Mohács /Margitta/-szigeti dunai árvízvédelmi fővédvonal része. A múzeum lejárata mellett posztamensen áll Türr István mellszobra, amelynek eredetije Rómában látható. Országosan is kiemelt jelentőségű vizilétesítmény.
A sírkert emberemlékezet óta temető. Az 1849. augusztus 2-i ’Debreceni csata’ után szükségtemetőként vették igénybe. Ettől az időtől „Muszka temető”, majd Honvédtemető néven ismerte a városi közvélemény.
A Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás (két különálló gyűjtemény) Debrecen belvárosában, a Péterfia utca elején, a művész egykori szülőházának helyétől nem messze, egy ahhoz hasonló tornácos épületben található. Az építmény legkorábbi része a 18. század közepén létesült, zárdaboltozatos szobákkal és árkádsorral. Az épületben 1982-ben nyílt meg az első állandó kiállítás Medgyessy Ferenc hagyatékából.
A Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás (két különálló gyűjtemény) Debrecen belvárosában, a Péterfia utca elején, a művész egykori szülőházának helyétől nem messze, egy ahhoz hasonló tornácos épületben található. Az építmény legkorábbi része a 18. század közepén létesült, zárdaboltozatos szobákkal és árkádsorral. Az épületben 1982-ben nyílt meg az első állandó kiállítás Medgyessy Ferenc hagyatékából.
A Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás (két különálló gyűjtemény) Debrecen belvárosában, a Péterfia utca elején, a művész egykori szülőházának helyétől nem messze, egy ahhoz hasonló tornácos épületben található. Az építmény legkorábbi része a 18. század közepén létesült, zárdaboltozatos szobákkal és árkádsorral. Az épületben 1982-ben nyílt meg az első állandó kiállítás Medgyessy Ferenc hagyatékából.
Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a családokat, felnőtt és iskolai csoportokat Debrecenben. A református egyház és a debreceni református kollégium történetét felölelő programok, jeles napok, múzeumpedagógiai foglalkozások, időszaki és 6 különböző állandó kiállítással várja a látogatókat.
Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a családokat, felnőtt és iskolai csoportokat Debrecenben. A református egyház és a debreceni református kollégium történetét felölelő programok, jeles napok, múzeumpedagógiai foglalkozások, időszaki és 6 különböző állandó kiállítással várja a látogatókat.
Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a családokat, felnőtt és iskolai csoportokat Debrecenben. A református egyház és a debreceni református kollégium történetét felölelő programok, jeles napok, múzeumpedagógiai foglalkozások, időszaki és 6 különböző állandó kiállítással várja a látogatókat.
Az Üvegpiramis az egykori Verestorony alapzatán helyezkedik el, a vakolatlan téglából készült építmény vöröses színéről kapta elnevezését. Eredetileg az császári seregektől zsákmányolt ágyúkból öntött, ötven mázsás Rákóczi-harang számára épült, azonban az 1802-es tűzvészben az András-templommal együtt leégett. Ma az Verestorony helyén lévő kiállítóhely látogatható.
Az Üvegpiramis az egykori Verestorony alapzatán helyezkedik el, a vakolatlan téglából készült építmény vöröses színéről kapta elnevezését. Eredetileg az császári seregektől zsákmányolt ágyúkból öntött, ötven mázsás Rákóczi-harang számára épült, azonban az 1802-es tűzvészben az András-templommal együtt leégett. Ma az Verestorony helyén lévő kiállítóhely látogatható.
Az Üvegpiramis az egykori Verestorony alapzatán helyezkedik el, a vakolatlan téglából készült építmény vöröses színéről kapta elnevezését. Eredetileg az császári seregektől zsákmányolt ágyúkból öntött, ötven mázsás Rákóczi-harang számára épült, azonban az 1802-es tűzvészben az András-templommal együtt leégett. Ma az Verestorony helyén lévő kiállítóhely látogatható.
Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.
Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.
Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.
Titkokat rejtő palota? Szellemi, históriai, építészettörténeti, a budai polgári életmódot megismertető kalandozás? Mindez együtt és külön-külön is igaz az egykorvolt patika- és lakóházra a budai Várnegyed polgárvárosában, a Dísz téren.
